Színház

Boldog születésnapot, Margitai Ági!

2012.07.12. 09:10
Ajánlom
Hetvenöt éves Margitai Ági Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész, aki 1937. július 12-én született.

Budapesten a Teleki téren nőtt fel. Szülei papírhulladékkal kereskedtek, és amikor az üzlet tönkrement, tizennégy évesen dolgozni kezdett, hogy a családon segítsen. A SZOT Művészegyüttesben népi táncos volt, onnan jelentkezett a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahova nyomban felvették, méghozzá érettségi nélkül. Az ő korosztálya volt az utolsó, amely megkapta ezt a lehetőséget: papír nem kell, elég a tehetség. Tanára volt Gellért Endre, Básti Lajos, Várkonyi Zoltán, osztálytársa Törőcsik Mari, Bodrogi Gyula, Fülöp Zsigmond, Fonyó József. 1958-as vizsgaelőadásukat, Brecht Koldusoperáját az évad színházi revelációjaként értékelték.

Pályája során sok színpadon bizonyította tehetségét, rátermettségét. Első munkahelye a Pécsi Nemzeti Színház volt. 1962-től a Kecskeméti Katona József Színházban, 1963-tól a budapesti Petőfi Színházban, 1965-től a Miskolci Nemzeti Színházban játszott. 1968-tól a Mikroszkóp Színpad, 1970-től a Szegedi Nemzeti Színház, 1972-től a budapesti József Attila Színház, 1978-tól a szolnoki Szigligeti Színház tagja volt. 1982-ben lett a Magyar Filmgyártó Vállalat, 1990-ben pedig újra a Miskolci Nemzeti Színház társulatának a tagja. 1999-től a Győri Nemzeti Színház foglalkoztatta, majd szabadúszó lett. 1992 és 1996 között a Magyar Színészkamara ügyvivőjeként is tevékenykedett.

Margitai Ági színes, energikus egyénisége, jellegzetes, érdes hangja kiválóan érvényesült vígjátéki és drámai szerepekben egyaránt. Játszott az Egy szerelem három éjszakája ősbemutatójában - ez látható videónkon is -, alakította Elizát Shaw Pygmalionjában, Katát Shakespeare A makrancos hölgy című színművében, Máknét Fejes Endre Vonó Ignácában, Násztyát Gorkij Éjjeli menedékhelyében vagy Aquitániai Eleonórát Goldman Az oroszlán télen című darabjában. A színésznő 2001-ben rendezőként is bemutatkozott LaBute Szentek fecsegése című darabjának színrevitelével.

Szerepet kapott számos filmben, többek között a Fiúk a térről (1967), a Sárika, drágám (1971), a Herkulesfürdői emlék (1977), a Szabadíts meg a gonosztól (1979), a Circus Maximus (1980), a Ripacsok (1981) vagy a Franciska vasárnapjai (1997) című moziban. Tévéfilmekben is feltűnik markáns egyénisége, például a 2008-as Presszó című sorozatban.

Margitai Ági szereti az alternatív, kísérletező színházcsinálást, de bárhol otthon tud lenni, akár nagy múltú kőszínházról, akár alkalmilag összeverbuvált csapatról van szó. Pályája során akkor sem esett kétségbe, ha kevesebb színészi feladata volt. Felnőtt fejjel kezdett el nyelveket tanulni, mondván, hogy így könnyebben hódolhat kedvenc hobbijának, az utazásnak. A "Mi a célja" kérdésre egy interjúban így válaszolt: emberséget adni.

Margitai Ági művészi tevékenységét 1962-ben Jászai Mari-díjjal jutalmazták. 1981-ben lett érdemes művész, 1989-ben kiváló művész, 1995-ben pedig Déryné-díjat kapott. 2006 óta örökös tagja a Halhatatlanok Társulatának. 2010-ben több mint negyvenéves, sokoldalú művészi pályája elismeréseként Kossuth-díjjal tüntették ki.

"Nem vész el, amit eddig átéltél, nem kell semmivé tenni, ami gyönyörű volt az életben. Lehet ragaszkodni az emlékekhez, jó érzés visszagondolni, de nem szabad csak abból élni. Amíg minden megy tovább, előre kell nézni, nem hátra" - vallott életfilozófiájáról a Fideliónak a Sírpiknik című előadásban játszott karaktere kapcsán a színésznő, aki 2012-ben a Pécsi Országos Színházi Találkozón a színészzsűri tagja volt.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Boros Misi: „Minden egyes hangra érdemes odafigyelni”

Nyaralásról, fociról, gyakorlásról kérdeztük Boros Misit, beszélgetésünk során a Bogányi Gergellyel közös Arénakoncert is szóba került.
Színház

Keverni nem csak a fakanállal lehet: Marie Curie nem mindennapi élete

Marie Curie története sok szempontból a századforduló és a 20. század története. A radioaktivitás úttörő kutatójának életét feldolgozó monodráma egy egyedülálló tudós történetét meséli el, akinek volt bátorsága szembemenni a hagyományos női szerepkörrel.
Zenés színház

Peller Károly: „Többet készülünk rá, mint egy gálakoncertre”

Augusztus 3-án és 4-én a budai várban adnak gálakoncertet az Operettszínház művészei. Peller Károly a felkészülés folyamatáról mesélt.
Vizuál

Drótmese – Nézze meg online a fiatal magyar alkotó díjnyertes animációját!

Pataki Szandra stop motion animációja egy drótszálakból felépített világban játszódik, ahol senki sem vonhatja ki magát az egymásnak feszülő erők hatása alól.
Zenés színház

Jonas Kaufmann, Anna Nyetrebko és Erwin Schrott a budapesti mozivásznon

Az Uránia moziban július 19-én és a rákövetkező hetekben operacsillagok koncertfilmjeit láthatja a nagyközönség.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Színház premier

2039-ben sem lesz könnyebb az élet

Négy generáció különös sorsát bemutató, kortárs családdráma kerül színpadra a Hatszín Teátrumban, tele bűnökkel, pokollá vált házasságokkal és egy elhallgatott örökséggel. A Majd, ha az eső eláll című előadás premierjét augusztus 10-én tartják.
Színház interjú

Fenyő Iván: „Úgy éreztem, hogy megszűnt az összetartás”

Idén folytatódik a „legendás” Máté-Horvai osztály előadássorozata a Jurányi Házban, amely most Fenyő Iván életével foglalkozik. Őt kérdezte a Jurányi Latte a főiskolás emlékeiről, illetve arról, miért szállt ki az AlkalMáté Trupp-ból, és vajon játszik-e majd a róla szóló előadásban.
Színház lázár kati

Lázár Katinak ítélték a színikritikusok az idei életműdíjat

A Színházi Kritikusok Céhe nyolcadik alkalommal ismer el életműdíjjal a színházművészet bármely területén kiemelkedőt alkotó, 65 év feletti művészt.
Színház Radioaktív

Keverni nem csak a fakanállal lehet: Marie Curie nem mindennapi élete

Marie Curie története sok szempontból a századforduló és a 20. század története. A radioaktivitás úttörő kutatójának életét feldolgozó monodráma egy egyedülálló tudós történetét meséli el, akinek volt bátorsága szembemenni a hagyományos női szerepkörrel.
Színház interjú

Gyerekek tragédiája – valóságos túszdráma, színházi köntösben

2004-ben a beszláni I. számú iskolát terroristák rohanták le, ezernél is több embert ejtve túszul. A holland Carly Wijs Mi és Ők című kamaradarabja ezen elbeszélhetetlen napok emlékéről szól.