Boldogan éltek… de mi jön utána? – interjú Cseh Judit író-rendezővel

Hogyan született az előadás ötlete?

Réti Adrienn az ötletgazda. Volt egy előadásunk, az Anya születik, amelyet hárman írtunk (Cseh Judit, Perczel Enikő, Réti Adrienn). A közös munka fontos állomás volt. Adri élete időközben úgy alakult, hogy kisgyermekes szülőként elvált. Nagyon magára maradt ebben a folyamatban, fogódzók nélkül. Azt érezte, szeretne másoknak segíteni, hogyan tud eljutni odáig két ember, hogy tányértörés, ajtócsapkodás, egymás szapulása nélkül váljon el. Elkezdtünk beszélgetni a témáról, és megszületett bennünk a vágy, hogy ebből előadást csináljunk. A Kultkikötő és az Összpróba Alapítvány szabad kezet adott a megvalósításhoz.

Ki lehet jelenteni, hogy állandó csapat vagytok?

Mindig is vágytam egy alkotócsapatra. Azt hiszem, most már ki merem mondani, hogy van egy hármasunk, Réti Adrienn, Perczel Enikő és én. Adri színészként és írótársként vesz részt az alkotómunkában. Már az Anya születik előadáshoz csatlakozott hozzánk Botos Éva, aki most is igent mondott, és új alkotótársunk is van: Rusznák András.

Rusznák András, Botos Éva és Réti Adrienn a Boldogan éltek c. előadásban (Fotó/Forrás: Kállay-Tóth Anett)

Gyerekkoromban egyetlen osztálytársamnak váltak el a szülei. Misztikus aura vette körül, koravén, szomorú kisfiúnak láttuk, és nagyon sajnáltuk. Ma mintha épp fordítva lenne: szinte alig van olyan gyerek egy osztályban, akinek ne váltak volna el a szülei.

Egyre inkább ez a tendencia. A környezetemben egy kislányt konkrétan azért néztek ki az osztályból, mert az ő szülei nem váltak el. Egy tanítónő a családunkban pedig azt vette észre, hogy évről évre egyre több gyereknek válnak el a szülei.

Egyébként sajnos a válás még mindig tabusítva van, szégyennek éli meg az érintett család, összezár, nem beszélnek róla.

Az is nagy változás szerintem, hogy régen elképzelhetetlen lett volna, hogy egy gyereket az apának ítéljenek. Az volt a bevált szokás, hogy az apuka kéthetente hétvégére elvihette a gyereket.  

Igen, a klasszikus hétvégi apukaság. Nagyon sokat olvastunk, kutattunk a témában, meg nyilván vannak tapasztalatok is a környezetünkben. Ma már sokkal jobban bevonódnak az apukák is, sőt egyre gyakoribb a svéd modell: az egy hét itt, egy hét ott. A férfiak tudatosan igyekeznek beleállni az apaságba, hogy a pénzkeresésen túl aktívabban legyenek jelen a gyerek életében, mert kell vele foglalkozni, tanulni, kell a gyerekhez külön kapcsolódni, kell vele külön élményeket átélni.

Jellemzően a házasság hányadik évében morzsolódnak le a szülők?

Egy érdekes kutatás szerint a házasság tizennegyedik évében. Ez a kritikus hét év duplája, ugye, mindenkinek ismerős a “hét év mítosza”, amikor egy kapcsolat válságba kerül.

Rusznák András a Boldogan éltek c. előadásban (Fotó/Forrás: Kállay-Tóth Anett)

Miért ez a címe az előadásnak: Boldogan éltek?

Mindannyiunknak megvan az a gyerekkori meseélménye, hogy az erős, szuper képességekkel megáldott herceg vágtat fehér lován, legyőzi a sárkányt, és övé lesz a királylány, aki mindig szép, illatos, és boldogan éltek, amíg meg nem haltak. És nincs tovább. Összeházasodnak, jön a hitvesi csók, de arról már nem szól a mese, hogy mi van utána, amikor jönnek a hétköznapok?

A másik dimenziója ennek a címnek az, hogy annyi szörnyű válástörténetet hallottunk, amikor szétmarják egymást a felek. Lehet ezt jól csinálni? Hogy lehet a legjobban? A szülőséghez hasonlóan: a képességeidhez, meg az adottságaidhoz képest a legjobb szülő szeretnél lenni – ebben az esetben, a gyermek érdekeit szem előtt tartva, hogy lehet a “lehető legjobban elválni”. És válás után is lehet élni boldogan, amíg meg nem halunk.

Meg tudnád határozni az előadás műfaját?

Mi dramedyként definiáltuk, ami filmes műfaj: drámai és a komikus jelenetek egyvelege. Egy olyan színházi előadásforma, ahol merünk bohóckodni, merünk viccesek lenni, de olykor-olykor belefacsarodik az ember szíve.  A magyar megfelelője: tragikomédia, de úgy éreztük, mára ironikus felhangja lett ennek a szónak.

Jelenet a Boldogan éltek c. előadásból (Fotó/Forrás: Kállay-Tóth Anett)

Milyen karakterek kerültek bele a darabba?

A mi előadásunk egy viszonylag fiatal házasság története: Anna (Réti Adrienn) és Gergő (Rusznák András) a harmincas éveik közepén találkoznak, egymásba szeretnek, összeházasodnak és viszonylag hamar megszületik a gyerekük, Lujzi (Botos Éva). A gyerekkel felborul a rend, mert addig csak a nő volt, meg a férfi, és onnantól kezdve lesz egy anya meg egy apa. És ebben az új helyzetben kell megtalálniuk a férfi- és a női szerepeket, ami borzasztóan nehéz feladat. Rengeteg olyan dolog derül ki a másikról, ami abszolút vezethet oda, hogy elválik két szülő. Mert egy gyerek iszonyú nagy feladat. A várandósság alatt a legtöbb pár elképzeli, hogy majd mi így csináljuk, úgy csináljuk, aztán megszületik a gyermek egyfajta személyiséggel, és jönnek a valid helyzetek, amikor a két szülő rájön, hogy ó, hát ez teljesen máshogy van, mint ahogy elterveztük. A darabban megjelenik a tágabb család: anya, apa, testvér. Még tágabb körben a barátok, és egyéb karakterek, akik Anna, Gergő és Lujza történetét végigkísérik. Botos Éva 13 karaktert játszik, Réti Adri Anna mellett eljátssza Gergő anyját is, Rusznák András pedig Anna apját. Vagyis egymás párjának a szüleit is ők alakítják. Nem véletlen a párhuzam,

Nagyon sok barátnőm sírta ki a válását a vállamon, mindegyik borzasztóan megviselt. Három női író hogyan tudott belehelyezkedni a másik fél lelkébe?

Interjúkat készítettünk elvált férfiakkal. Ugyanazokat a kérdéseket tettük fel. Az egyik legfájóbb pontja ezeknek az interjúknak az volt, amikor feltettük a kérdést: „Mit szeretsz még az elvált társadban?” Mit mondjak, kevés pozitív megnyilvánulás volt. Emellett témába vágó filmeket néztünk, szakirodalmat olvastunk, pszichológiai beszélgetéseket; férfiaknak, férfiakról szóló podcasteket hallgattunk. És persze a saját környezetünkben tapasztaltakra is építkeztünk. Rusznák András fogja játszani a férfit, nagyon számítunk az ő ’agyára’, mert a színdarabunkban elég hamar utat tör magának a ’női agy’ és a ’férfi agy’, ez a kettő pedig sokszor nem tud találkozni.

Botos Éva és Réti Adrienn a Boldogan éltek c. előadásban (Fotó/Forrás: Kállay-Tóth Anett)

Az Anya születik előadás után rendszeresen tartottatok bensőséges hangulatú beszélgetést a nézőkkel. Tervezitek ugyanezt a Boldogan éltek után is?

Mi nem vagyunk arra hivatottak, hogy terápiás jelleggel beszélgessünk, de fontos, hogy ne csak egy színházi élménye legyen a nézőnek, amit hazavisz magával, aztán kezd vele, amit akar. Természetesen felvettük a kapcsolatot szervezetekkel, és profi facilitátor bevonásával elképzelhető, hogy lesz ilyen alkalom. Mert az előadáson túl nagyon fontosnak tartjuk, hogy kialakuljon egy beszélgetés arról,

A nő és a férfi egójának hátra kell lépni és előtérbe helyezni az anyát, az apát, és a gyereket. Hogy a gyerek a legkevésbé sérüljön. Már akkor megérte az előadás, ha a hatására csak egy ember egója hátralép, és azt mondja: „Úristen, mit művelek?! Ahhoz, hogy a gyerekem egészséges felnőtt lehessen, ahhoz nekem most a nőt, akit megsértettek, vagy férfit, akit megbántottak, egy kicsit magára kell hagynom és elengednem, és most mint apa, vagy mint anya kell jelen lennem és a gyerekeim érdekeit képviselnem.”

Kinek ajánlod ezt az előadást?

Nagyon fontos kiemelni, hogy a Boldogan éltek természetesen nem csak azoknak szól, akik válnak, vagy elváltak. Ez egy szórakoztató előadás is. Egy szívbemarkoló történet, amelyre beülsz és végigmész vele, mint egy zakatoló hullámvasúton, amelyen lehet nevetni, sírni, zenével együtt lélegezni. Nyilván, aki érintett a témában, az magára fog ismerni, ami sokszor vicces lesz vagy éppen fájó. Nagyon számítunk a nézők szívére, hogy merjenek öniróniával tekinteni magukra, mert szerintem ezt az életet csak így lehet jól csinálni.

Szerző: Perczel Enikő

Fejléckép: Botos Éva, Réti Adrienn és Rusznák András a Boldogan éltek imázsfotóján (fotó / forrás: Kállay-Tóth Anett / Kultkikötő)