Színház

Bosszantó vonzalom – interjú Schneider Zoltánnal a Behavazva című előadás kapcsán

2022.06.01. 09:20
Ajánlom
Negyedik bemutatójára készül a Rózsavölgyi Szalonban a kis színpadok hatalmas színésze. Peter Quilter brit sikerszerző Behavazva című darabja humorral, iróniával feszegeti a magány, az önmagunkba zártság kérdéseit. A kétszemélyes játék bravúrszerepeiben Nagy-Kálózy Eszter és Schneider Zoltán, a rendező Őze Áron. Bemutató: június 3.

Milyen meghatározó találkozásokat hozott számodra a Rózsavölgyi Szalon rendezőkkel, kollégákkal az elmúlt tíz évben?

A Rózsavölgyi legnagyobb erénye, hogy nem kényszerből jönnek létre az előadásai, hogy bekerülj a szereposztásba, hanem valóban rád kíváncsiak, veled szeretnének dolgozni. Ez már önmagában egy örömforrás. Mivel pici a színpad, kevés szereplővel dolgozhatnak. A pasi a szomszéd sír mellől című kétszemélyes produkcióban debütáltam a Rózsavölgyi Szalonban, amit Valló Péter rendezett, aki amúgy az akkori és a mostani főrendezőm a Radnóti Színházban. Így a vele való találkozás nem okozott sem meglepetést, sem rácsodálkozást. A partneremmel, Für Anikóval nagyon pozitív volt a közös munka. Egy kicsit úgy voltam vele, mint annak idején Börcsök Enikővel: ezeket a nagy színésznőket távolból csodáltam, aztán kiderült, hogy még sincsenek olyan távol tőlem, remekül tudunk együttműködni. Sztarenki Pállal kétszer is dolgoztam a Szalonban, a Semmit se bánok és Az elnök szabadsága című előadásokban. Pali régi ismeretség, még a Székely Gábor vezette Új Színházban voltunk társulati tagok. A Behavazva rendezője, Őze Áron pedig egy évvel felettem járt a főiskolán. Nagy-Kálózy Eszterrel csak egy kicsit játszhattam együtt a régi Új Színházban: Biancaként beugrott az Othellóba, amikor Kecskés Karina babát várt.

Még csak pár napja próbálunk a Rózsavölgyiben Eszterrel, de olyan, mintha nem múlt volna el az a huszonvalahány év.

FIDELIO2-110211.jpg

Schneider Zoltán és Nagy-Kálózy Eszter a Behavazva című előadásban (Fotó/Forrás: Molnár Miklós / Rózsavölgyi Szalon)

A pasi a szomszéd sír mellől „mintájára” a Behavazva is két totálisan más világból jött ember egymásra találása?

Nem is annyira a világuk más, mint a habitusuk. A férfi mogorva, a nő cserfes. Két össze nem illő ember. Patrick egy tagbaszakadt medve, tipikusan magának való fazon. Kényelmes, beletörődő pasas. Egyetlen kapcsolatra derül fény az életéből, a nő otthagyta, ő meg nem ment utána. Az a fajta, aki mellett elmegy az élet, közben azt hiszi, hogy helyesen csinálta. Eredetileg egy angol úrra írta a szerző, Benedek Miklós vagy Szervét Tibor karakterű színészre. Némileg alakítottak rajta, az én fizimiskámra. Bár a külsőnek nincs igazán jelentősége, sokkal inkább a magányos farkason van a hangsúly. Patrick az idők végezetéig el lenne magában az angol faluban, amit csak tetéz a bezártság, a hatalmas vihar.

Judithot „besodorja” a vihar Patrick házába. Milyen nőnek képzeljük el őt?

A négy mérföldre lakó szomszédasszony egyszer csak úgy dönt, hogy átmegy a férfihoz. A mi olvasatunk szerint Judith már jó előre kinézte magának Patrickot. Meg akarja ismerni őt közelebbről, ki akarja mozdítani a kényelméből. Igen ám, de totálisan az idegeire megy a férfinak, roppant beszédes, állandóan izeg-mozog, nincs tekintettel semmire. Minden olyan tulajdonsággal rendelkezik, ami kikezdi az ember idegrendszerét. Pláne egy olyan férfiét, akinek a hétköznapjai arról szólnak, hogy ül a számítógép előtt és nyomkodja. Tervezői munkát végez a csatornázási műveknél. Végül csak megtalálják a közös hangot. A találkozásaik nagyon afelé mutatnak, hogy összejönnek egymással. A férfi a bosszantó dolgok mögött meglátja a nőt is Judithban.

FIDELIO4-110211.jpg

Nagy-Kálózy Eszter és Schneider Zoltán a Behavazva című előadásban (Fotó/Forrás: Molnár Miklós / Rózsavölgyi Szalon)

A mindannyiunk által megtapasztalt bezártság, kisebb-nagyobb kijárási tilalom, a veszélyhelyzet okozta félelem mennyire nyomja rá a bélyegét ennek a két magányos alaknak a történetére?

A körülmények nem érződnek direktben, bármikor születhetett volna a darab. Olyan módon szűrődik be a külvilág, hogy rendőrségi telefonhívás figyelmeztet a viharra, miután ki akarom tessékelni az otthonomból a nőt. Ugyanakkor mindenki átérezheti a helyzet súlyát, mert kénytelenek minden nap ugyanazt enni, amiből bespájzoltak. Többnyire salátát meg paradicsomot.

Színészileg inspiráló, ha olyan szöveget kell magadévá tenned, ami újdonság számodra és a közönség számára is?

Nem mondanám. A színészt az érdekli, jó szöveggel van-e dolga, vagy sem. Itt azzal.

FIDELIO5-110211.jpg

Schneider Zoltán és Nagy-Kálózy Eszter a Behavazva című előadásban (Fotó/Forrás: Molnár Miklós / Rózsavölgyi Szalon)

Anyaszínházadban, a Radnótiban a 451 Fahrenheit legemberibb figuráját, Fabert alakítod, aki a kultúra, a könyvek egyik utolsó mohikánjaként száll síkra a Guttenberg galaxis megmentéséért. Milyen személyes és társadalmi aggodalmaid fűződnek a disztopikus világhoz, amihez közelítünk, a technikai barbarizmus szép lassan felváltja a kultúra, az oktatás helyét?

Nem lehet elmenni ezen jelenségek mellett, mert erről szólnak a hétköznapjaink, a média, a televízió. Elkeserítőnek tartom, hogy manapság állami rendeletek születhetnek arról, mit szabad olvasniuk a gyerekeknek, és mit tilos. Dobjuk ki az antik görögöket, vagy tépkedjünk ki lapokat ókori szerzők köteteiből, mert lány vall szerelmet lánynak, férfi a férfinak?

Irodalmi tiltólista a 21. század Európájában? Álljon már meg a menet!

Faber, az öreg tanár, az a szerep a 451 Fahrenheitben, amelyikkel a legjobban tud menni a néző. Elmondja magáról, hogy ő is gyáva volt, nem állt a kultúra mellé, elégette a könyveit. De kész belátni, hogy tévedett, hibázott, mindent elszúrt, hogy nem nyitotta ki a száját.

Fejléckép: Schneider Zoltán és Nagy-Kálózy Eszter a Behavazva című előadásban (forrás: Molnár Miklós / Rózsavölgyi Szalon)

Hát miért ne legyek makacs? – beszélgetés Schneider Zoltánnal

Kapcsolódó

Hát miért ne legyek makacs? – beszélgetés Schneider Zoltánnal

1991 augusztusa, dúl a Délszláv háború, a berlini fal egy éve már leomlott, repedezik a Szovjetunió. Ezt az idillt robbantja fel a puccskísérlet. Gorbacsovék, elvágva a világtól, saját házuk foglyai. Mi zajlik bent, mi játszódik le legbelül a félelem napjaiban? A Rózsavölgyi Szalon Az elnök szabadsága című előadása kapcsán beszélgettünk a Gorbacsovot alakító Schneider Zoltánnal.

Egy évtizednyi értékes este – beszélgetés Zimányi Zsófiával

Egy évtizednyi értékes este – beszélgetés Zimányi Zsófiával

Mondhatni, véletlenek sorozata vezetett a Rózsavölgyi Szalon megalapításához. De talán a sors keze is közrejátszott a tíz évvel ezelőtt, a magyar költészet napján létrejött belvárosi játszóhely elindulásában. Ahol bár nincs állandó társulat, a művészek közt olyan erős az összetartás, ami szinte családdá kovácsolja a játszókat és a nézőket egyaránt. A polgári szalonkultúráról és az eltelt évtized tapasztalatairól beszélgettünk az alapítóval és művészeti vezetővel, Zimányi Zsófiával.

Rózsavölgyi Szalon

A Rózsavölgyi Szalon a pesti belváros művészeti központja, ahol a hagyomány és az újító szándék teremti meg a színházi és irodalmi műhelymunkát. 2012. április 11-én, a Költészet Napján nyílt meg. Kezdettől leginkább olyan darabokat tűzünk műsorra, amelyek kiemelt értéket képviselnek a magyar és külföldi irodalomban, s amelyeket még nem mutattak be, vagy színpadi változatban nem kerültek még színre Magyarországon. Igyekszünk olyan témákkal foglalkozni, amelyek a mai kor kíváncsi, gondolkodó emberét érdeklik, aki nem elégszik meg azzal, hogy az interneten keresztül szemléli a világot.

A hajdani szalonkultúrának lényege volt – túl a társas együttléten – a fiatal alkotók felfedezése is. A nagy nevek mellett nálunk is rendre megjelennek fiatal művészek, pályakezdők, akiket fel is fedez aztán a közönség. Bár nincs hagyományos értelemben vett társulatunk, mégis társulattá formálódott a Rózsavölgyi Szalon alkotóközössége. Szeretnek itt lenni.

Köszönjük!

Legolvasottabb

Klasszikus

Visszatérés a Walhallába

A Covid miatti kényszerű kihagyás miatt idén végre visszatérhetett a Budapesti Wagner-napok közönsége a Müpába, ahol már az első fanfárként felcsendülő Walhalla-motívum közben sokan érezték, ismét egy különleges utazás részesei lehetnek. Beszámoló az első Ring-sorozatról és a Rienziről.
Vizuál

10+1 kihagyhatatlan program a Múzeumok Éjszakáján

Tárlatvezetések, komoly- és könnyűzenei koncertek, filmvetítések, táncelőadások, kézműves foglalkozások és még táncház is vár minket a 2022-es Múzeumok Éjszakáján. Összegyűjtöttünk 10+1 helyszínt, amelyet semmiképp sem érdemes kihagyni június 25-én. 
Vizuál

Nyári hangulat a Virág Judit Galériában

Egry József, Csók István, Vaszary János, Szőnyi István egy-egy műve is megidézi a kánikulát a Virág Judit Galéria legújabb kiállításán. Az idén huszonöt éves galéria új, ingyenesen megtekinthető kamaratárlatán minden egyes alkotás megvásárolható.
Plusz

Színházi időutazás az Epreskertben – Jön a Séták Hétvégéje

Kurtizánok, gyilkosok és Piszkos Fred nyomába eredhetünk, bejárhatjuk Gül Baba Türbéjét, vagy éppen az Epreskert meséit nézhetjük meg egyfelvonásos színházi előadás formájában a Séták Hétvégéjén július 1. és 3. között.
Színház

Így néz ki most a felújítás alatt álló debreceni Csokonai Színház – GALÉRIA

2020 szeptemberében megkezdődött a debreceni Csokonai Színház felújítása, és a színház valamennyi belső terét érinti. Ilyen nagymértékű átalakításra az elmúlt 30 évben nem volt példa a teátrumban, amely a tervek szerint 2023-ban nyitja meg kapuit a nézők előtt.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház hír

Újraértelmezett Shakespeare-drámák a nyári fesztiválokon

A Magyar Mozgókép Fesztivál „Legjobb tévésorozat” kategóriájának győztese, a drámaíró műveit feldolgozó Shakespeare/37 meghívást kapott három fesztivál programjába is, így a rövid epizódok láthatóak lesznek a Kolorádó Fesztiválon, a Bánkitó Fesztiválon és az Ördögkatlan Fesztiválon is.
Színház galéria

Így néz ki most a felújítás alatt álló debreceni Csokonai Színház – GALÉRIA

2020 szeptemberében megkezdődött a debreceni Csokonai Színház felújítása, és a színház valamennyi belső terét érinti. Ilyen nagymértékű átalakításra az elmúlt 30 évben nem volt példa a teátrumban, amely a tervek szerint 2023-ban nyitja meg kapuit a nézők előtt.
Színház hír

A Proton Színház alapító előadása is látható lesz idén nyáron

Mundruczó Kornél Frankenstein-terv rendezése mellett a Winterreise előadással is találkozhat a hazai közönség.
Színház interjú

Bebújósdi – Beszélgetés Felvidéki Judittal

Huszonkilenc év alatt harmincöt tévéfilmet, tévéjátékot, portréfilmet és dokumentumfilmet készített, de forgatott irodalmi műsorokat és sorozatokat is a Magyar Televíziónak. Rendezett színházban, majd hosszú csend következett. Felvidéki Judit, Balázs Béla-díjas filmrendező tizenhat év után újra színházban rendez, ami jó alkalom volt a beszélgetésre, és egy kis múltidézésre is.
Színház ajánló

Apor Vilmosról készített darabot Dér András

Nagyszabású történelmi ősbemutató látható a Gyulai Várszínházban július 1-jén és 2-án. A két háború közötti legendás hírű gyulai apátplébános, majd győri püspökként vértanúhalált halt Apor Vilmos életéről szóló darabot Mindenkinek mindene címmel Dér András írta a Gyulai Várszínház felkérésére, és ő is rendezi.