Színház

Botrányos év volt 2011?

2012.01.02. 08:45
Ajánlom
Összeállításunkat végigolvasva döntse el mindenki maga, hogy 2011-ben kulturális élet 2011-re vonatkozóan jogos-e a "botrányos" jelző!

Az évad első felében itthon a Nemzeti Színház került a legtöbbször a hírek fókuszába. Réthelyi Miklós miniszter (NEFMI) májusban vizsgálatot indított a Nemzeti Színház sajtótájékoztatóján elhangzottak ügyében. A Fidesz-frakció szerint méltatlanok egy kiemelt nemzeti intézmény vezetőjéhez Alföldi Róbertnek a Nemzeti Színház sajtótájékoztatóján elhangzott szavai, de ugyanígy megengedhetetlen az a hangnem is, amelyet erre reagálva a Jobbik országgyűlési képviselője, Pörzse Sándor engedett meg magának az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának ülésén.

A sajtóban megjelentek szerint a Nemzeti Színház évértékelő sajtótájékoztatóján az igazgató beszámolója után lehetőség volt kérdéseket is feltenni. Ekkor Sinkovits Szilvia, a Jobbik közeli Nemzeti 1 Televízió munkatársa Alföldi Róbertet arról kérdezte, hogy: azok után, hogy nagy írók műveit provokatív és megosztó módon vitte színpadra, nem gondolja, hogy le kéne mondania? Alföldi erre röviden úgy válaszolt először, hogy nem.

A Heti Válasz beszámolója szerint az igazgató ezután visszakérdezett, hogy az újságíró melyik műre gondol, és melyik előadást látta egyáltalán, amelynek alapján ez a véleménye alakult ki. Erre az újságírónő bevallotta, hogy nem látta a darabot, viszont látta Madách Az ember tragédiájának római színében az orális jelenetet. Alföldi erre azt ajánljotta neki, hogy olvassa el a római színt. Az újságírónő erre megkérdezte: "Ön ezt egy 12 évessel megnézetné?" "Meg bizony" - hangzott Alföldi válasza, majd hozzátette: "önnek pedig kívánok ilyen orális szexet, innentől kezdve egész életében".

Ezek után miniszteri meghallgatáson járt Alföldi, aki írásbeli figyelmeztetést kapott, pozícióját azonban megtarthatta.

A Magyar Állami Operaház a rendszerváltás óta a politikai csatározások kereszttüzében áll(t), a 2011-es történésekhez elég 2010 őszéig visszaugranunk. 2010. október 7-én megbízott fő-zeneigazgatónak Győriványi Ráth György karmestert nevezte ki a minisztérium engedélyével Vass Lajos főigazgató. Győriványi elsődleges feladatául azt jelölte meg, hogy Horváth Ádám miniszteri biztossal együttműködésben konszolidálja a most kezdődött évadot, és hogy előkészítse a következő két évad terveit.

Horváth Ádám kinevezése eredetileg fél évre szólt, ám azt később meghosszabbították. Vass Lajos főigazgató - és Szabó Attila gazdasági igazgató - megbízatását 2010. október 22-én vonta vissza azonnali hatállyal Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter, mivel az operaház pénzügyeit átvilágító bizottság szerint a vezetők pazarlóan gazdálkodtak. A döntés alapjául az a munkaanyag szolgált, amelyet az Operaház átvilágításával megbízott bizottság néhány nappal korábban juttatott el a minisztérium részére. A bizottság vezetője és Horváth Ádám miniszteri biztos a Fidelio.hu-nak elmondta, hogy olyan gazdasági visszaélésekre is fény derült, amelyek nyomán komolyan felmerült a vezetők büntetőjogi felelőssége is. Ekkor, mint hírül adtuk, legkevesebb négy szemeteszsáknyi dokumentumot daráltak le az Operaházban azt követően, hogy a minisztérium tájékoztatta az intézmény vezetőit személyi változásokról. Mivel Vass közalkalmazotti jogviszonya nem szűnt meg, a közös megegyezéssel történő szerződésbontást október 27-én fogadta el.

2010 novemberében Mozsár István került az Opera ügyvezetői igazgatói székébe. A tekintélyes európai cégek vezető pozícióiban tapasztalatot szerzett Mozsár Istvánt a Nemzeti Erőforrás Minisztérium jóváhagyásával Horváth Ádám, az Operaház miniszteri biztosa kérte fel a poszt betöltésére. Megbízatása az ügyvezető igazgatói posztra kiírt pályázat eredményes lezárásáig, legfeljebb 2011. június 30-ig szól.

2011. január 29-én, Horváth Ádám, a Magyar Állami Operaház miniszteri biztosa a Nemzeti Erőforrás Minisztérium jóváhagyásával Eldar Alievet nevezte ki a Magyar Nemzeti Balett megbízott művészeti igazgatójává. Keveházi saját felmentését nem tekintette jogszerűnek, és jelezte, munkaügyi bírósághoz fordul. A főigazgatói pályázatot 2011. április 11-én tette közzé a NEFMI kultúráért felelős államtitkársága. A posztért Horváth Ádám, Harangozó Gyula táncművész, valamint - lapértesülések szerint - Retkes Attila zenei újságíró, Aczél András rendező és L. Zsolt vegyészmérnök indult.

Horváth Ádámot, aki tavaly ősz óta miniszteri biztosként irányította az Operaházat, június 1-jei hatállyal nevezte ki főigazgatóvá Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter. 2011. június 1-jén este a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) azt közölte az MTI-vel, hogy csak később lesz döntés a főigazgató személyéről, és Horváth Ádám miniszteri biztosként viheti tovább az operaház vezetését. Ebben a helyzetben Horváth június 3-án felajánlotta lemondását a nemzeti erőforrás miniszternek. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium tájékoztatása szerint Réthelyi Miklós pénteken közös megegyezéssel, június 3-ai hatállyal szüntette meg Horváth Ádámnak az Operaház főigazgatói munkakörére szóló munkaviszonyát. Ezzel Horváth Ádám miniszteri biztosi kinevezése is megszűnt.  

Ókovács Szilveszter operaénekest, a Duna Televízió vezérigazgatóját nevezte ki augusztus 22-i hatállyal Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Állami Operaház kormánybiztosának. A kormánybiztos irányítja az Operaház működését és gyakorolja a főigazgatói jogkört; gyakorolja a munkáltatói jogokat az Operaház dolgozói tekintetében; felügyeli az Operaház vagyonkezelésében lévő állami tulajdonú ingatlanok működését, fejlesztését; felügyeli az Erkel Színház rekonstrukciós munkálatait; javaslatot tesz a fővárosi zenés színházi struktúra átalakítására; kidolgozza a magyar zenekultúra fejlesztésének koncepcióját, amelyben a vezető szerepet a Magyar Állami Operaház tölti be. 

Szeptember elején Győriványi Ráth György, Magyar Állami Operaház megbízott fő-zeneigazgatója - a posztra hamarosan kiírandó pályázatra tekintettel - visszaadta megbízását Ókovács Szilveszter kormánybiztosnak. (Győriványi Ráth György szűk egy éves megbízott főzeneigazgatói működése alatt végig blogot vezetett a Fidelio.hu-n, utolsó bejegyzése, melyben elköszön olvasóitól és feltárja visszavonulásának okait, ide kattintva található meg.)

Decemberben a válságba került magyar kultúráért és az Operaház dolgozóiból álló művészeti tanács felállításáért tüntetett a Magyar Operaénekesek Egyesülete. Ókovács Szilveszter a demonstráción elhangzottakra reagálva biztosította a tüntetőket: az Erkel Színház felújítására szánt összeget külön fogja kezelni a 2012-es költségvetési tervtől. 

Bár L. Simon László számításai szerint a Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvény január 1-jén hatályba lépő módosítása révén több mint 11 milliárd forint bevételre számíthat a szervezet, ennek ellenére mégis jórészt forráselvonásokról és fenntartóváltásokról szóltak a hírek. A NEFMI-hez tartozó színházak jelentős forráselvonása - a kulturális államtitkárságra vonatkozó költségvetési fejezeti előirányzatnak az a sora, amely a gazdasági társaságként működő kulturális intézmények finanszírozásáról szól, a 2011-es 7,3 milliárd forintról 2012-ben 6,4 milliárd forintra csökken - és több kulturális intézmény, köztük színházak és bábszínházak fenntartóváltása a szakma aggodalmára adott okot; a Concerto Budapest pedig a megszűnés szélére került.

L. Simon László, az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának elnöke, Németh Zoltán, a fővárosi közgyűlés Fidesz-frakciójának elnöke és Puskás Imre, a Tolna megyei közgyűlés elnöke nyújtotta be azt az indítványt, amelynek hatására módosult az előadó-művészeti törvény. A módosítás lényegi eleme, hogy a jelenlegi hat helyett három nyilvántartási-támogatási kategóriába sorolná a törvény az előadó-művészeti szervezeteket. Lesznek a nemzeti, a kiemelt, valamint a pályázati csoportban regisztrált együttesek, normatív támogatást a jövőben az első két kategória kaphat. Az Előadó-művészeti Tanács, helyette létrejött a Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető Tanács, de nem szűnik meg a kulturális érdekegyeztető tanács, amelyet a miniszter hívhat össze. Bevezetnek újabb ösztönző szempontokat: egyértelműen rögzítené a törvény, hogy a klasszikus és a kortárs magyar művek előadását, létrejöttét támogatják; a módosítás révén többek között kötelezővé vált a produkcióknál a korhatár megjelölése önbevallásos alapon. (Októberben Állapotfelmérés: a hazai kulturális ágazat helyzete című szakmai nyílt napon intézményvezetők számoltak be területükről és fogalmazták meg észrevételeiket, illetve bírálataikat a kulturális kormányzat tevékenységével kapcsolatban az Országgyűlés Kulturális és sajtóbizottsága ülésén. Valószínűleg csak az idő rövidsége miatt nem tudunk arról beszámolni, hogy a felsorolt problémák megoldódtak volna.)

A Független Színházak Szövetsége (FSZSZ) és a Befogadó Színházak Társulása (BESZT) nevében május 12-én a Merlin Színházban megrendezett szakmai összejövetelnek az volt a célja, hogy a független színházi szcéna képviselői a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma (NEFMI) által a független színházak működési támogatására kiírt pályázat visszásságait és ellentmondásait a pályáztató, azaz a NEFMI elé tárják. Mint ismeretes, 2010-ben zárolták a támogatásuk egyharmadát, majd 2%-kal csökkentették a támogatásukra vonatkozó törvényi garanciát, aztán elvonták a zárolást, több hónapos csúszással írták ki a működési pályázatukat, eltávolították a három évre kinevezett kuratóriumot, megváltoztatták a támogatás teljes összegén belüli ágazati arányokat A minisztérium képviselő nem jelentek meg az egyeztetésen.

Augusztus 2-án a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kihirdette a VI. kategóriába tartozó független színházi társaságok pályázati eredményeit. (A teljes megítélhető összeg 34%-át zárolták, melynek következtében 1.214.950.000 forint helyett 801.867.000 forintot osztottak szét 68 társulat és műhely között.) Annak jártunk utána, mennyi támogatást kértek és kaptak a pályázók, illetve ez pontosan mire elég. Arra is kíváncsiak voltunk, az előző évekhez képest csökkent, növekedett vagy változatlan a támogatás, valamint arra is, hogy e pályázati források mellett milyen egyéb lehetőségek állnak rendelkezésükre.

A Befogadó Színházak Társasága, a Fiatalok Fotóművészeti Stúdiója, a Fiatal Iparművészek Stúdiója Egyesület, a Fiatal Írók Szövetsége, a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület, a Független Színházak Szövetsége, a József Attila Kör, a MAOE Irodalmi Tagozata, a Magyar Fotóművészek Szövetsége, a Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület, a Magyar Írószövetség, a Magyar PEN Club, a Magyar Színházi Társaság, a Műfordítók Egyesülete, valamint a Szépírók Társasága szeptember 28-án kelt nyílt levele ellehetetlenült jelent és gyakorlatilag reménytelen jövőt fest.

Európai uniós támogatással, "Liszt Ferenc Zeneakadémiája, az európai felsőfokú zenei oktatás megújuló központja" címmel folyik a Zeneakadémia komplex rekonstrukciója. A kivitelezői szerződés értéke csaknem 6 milliárd forint, a felújítást, amely a műemléki értékek megőrzése mellett teljes korszerűsítéssel jár a Liszt Ferenc téren, 20 hónap alatt kell elvégezni. A munkálatok 2011. augusztus 29-én kezdődtek.

A munkákban három kivitelező, az Arcadom Zrt., a Laki Épületszobrász Zrt. és a Swietelsky Magyarország Kft. vesz rész. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem vezetői májusban azt kezdeményezték a nemzeti erőforrás miniszternél, hogy a tárca nevezzen ki miniszteri biztost az intézmény élére a rendkívüli pénzügyi helyzet kezelésére; Török László főigazgató ekkor  benyújtotta lemondását. Júniusban nevezték ki Bányai Miklós miniszteri biztost, akinek a megbízása határozott időre, a rekonstrukciós beruházás jogerős használatbavételi engedély kiadásával történő befejezéséig, legkésőbb 2013. december 31-ig szól. A rekonstrukciós nagyprojekt csúszásából 1 milliárdos vesztesége származhat a Zeneakadémiának; öröm az ürömben, hogy a Wesselényi utcai új épület elkészült. (A Zeneakadémiával és a rekonstrukcióval foglalkozó cikkeink ide kattintva érhetők el.) 

Az Esztergom városát érintő adósságrendezési eljárás az alapfokú művészetoktatás - lévén nem kötelezően ellátandó feladat - nehéz helyzetbe került, a 83. éve működő, több mint 400 növendéket oktató zeneiskola sorsa, fenntartása bizonytalanná vált. A város képviselőtestületének döntése arról határozott, hogy e feladatot átadják a megyének, a megyei önkormányzat viszont - szintén nehéz anyagi helyzete miatt - várhatóan csak 2012. nyarán venné át a zeneiskolát a törvényi rendelkezéseknek megfelelően. Egyetlen megoldást abban látta az Udvardyné Pásztor Ágnes által vezetett intézmény, hogy a zeneiskola alapítványa társfinanszírozóként átvállalja a fenntartási költségek egy részét további változatlan és önálló működés érdekében. Az Alapítvány segélykoncert-sorozatot hirdetett, és kiáltásul meghallgatásra is talált egy nagyvonalú magán-mecénás személyében.

A nyugdíjreform egyik lépéseként Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője és Balsai István képviselő alkotmánymódosító javaslata azt tartalmazza, hogy csökkentsék vagy megszüntessék azok nyugdíját, akik még nem érték el az általános nyugdíjkorhatárt. A javaslat szerint az általános nyugdíjkorhatár betöltése előtt folyósított nyugellátás "a törvényben meghatározottak szerint csökkenthető és szociális ellátássá alakítható, munkavégzésre való képesség esetén megszüntethető". A korkedvezményes nyugdíjasok feltehetőleg legkisebb csoportját a táncművészek alkotják. December közepén Gyimesi László, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetének főtitkára, a Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető Tanács tagja az MTI-nek elmondta: hamarosan nyilatkozatot tesznek közzé arról, hogy a jelenlegi szabályozás számos ponton hátrányos és komoly alkalmazási nehézségeket okoz művészek és intézmények számára. "A szakma záros határidőn belül olyan javaslatokat terjeszt be, amelyeket a kulturális és a szociális kormányzat is támogathat. Egészen másfajta megoldást kell találni az énekeseket, zenészeket, táncosokat érintő úgynevezett művésznyugdíjak ügyében. Az egész országban összesen 766-an élvezték eddig ezt a juttatást, ami most ellátássá változik, majd a korhatár elérésével normál nyugdíjjá" - fejtette ki Gyimesi László. 

Októberben Tarlós István főpolgármester Dörner Györgyöt nevezte ki az Új Színház élére annak ellenére, hogy a szakmai bizottság 6:2 arányban a jelenlegi direktort, Márta Istvánt támogatta. A kinevezés kapcsán tiltakoztak budapesti színházigazgatók, a Magyar Színházi Társaság, több határon túli magyar színház nyilatkozatban jelezte, hogy megkérdezésük nélkül került Dörner pályázatába, tiltakozott a Magyar Zeneszerzők Egyesülete, két osztrák írószövetség, nemzetközi színházi szervezet, külföldi lapok cikkeztek a döntésről, és szerveztek tüntetést az igazgatónak kinevezett Dörner György, intendánsa, Csurka István ellen. Tarlós István arra kérte Dörnert, ne alkalmazza Csurkát a színházban, mivel sajnálattal vette tudomásul, hogy Csurka István - a főpolgármester többszöri kérése és ezt követő nyilvános felhívása ellenére - újólag az európai politikai kultúrával összeegyeztethetetlen módon nyilatkozik meg lapjában. "Ezért - bár azt nem ellenzem, hogy Csurka István sikeres drámáit műsorára tűzze - felkérem Dörner György urat, az Új Színház kijelölt igazgatóját, hogy Csurka István urat színházában ne alkalmazza" - írta közleményében főpolgármester. Tarlós a névváltoztatást sem engedélyezte - mint ismeretes, Hátország Színházra akarták az Új Színházat átkeresztelni -, Dörner erre úgy reagált, hogy eddig sem gondolt Csurka István alkalmazására, mivel ő maga is pusztán szellemi jelenlétnek tekintette intendánsi szerepét.

December közepéig a 2012 februárjában hivatalba lépő igazgató nem kezdeményezett egyeztetéseket a színház vezetésével az évad második feléről. A Dörner-Csurka-vezetés mellett a jogtulajdonosok nem hosszabbították meg a lejáró szerződéseket, így a repertoár fele lekerül februárban az Új Színház műsoráról. Márta István tudomása szerint többen a színház elhagyására készülnek, január 31-ig azonban nem adják fel a küzdelmet az új pályázat kiírásáért.

Melyik esemény volt az Ön számára a legbotrányosabb?

Programkereső

Legolvasottabb

Zenés színház

Így búcsúztak a pályatársak Edita Gruberovától

A hetvennégy éves korában elhunyt, világhírű koloratúrszoprán, Edita Gruberová elvesztése nemcsak a közönséget sújtotta le, kollégái is fájó szívvel emlékeztek meg róla.
Könyv

Dsida Jenő négysorosára is licitálhatunk a dedikált könyvek online aukcióján

Az Antikvárium.hu számos bibliofil kötetet kínáló árverésén több érdekességet is találunk, többek között Babits Mihály, Juhász Gyula, Szabó Dezső, Molnár C. Pál, Márffy Ödön, Szép Ernő kézjegyével ellátott köteteket. A 223 tételre október 24-ig lehet licitálni.
Színház

Venczel Vera az MMA kitüntetettjei között

Október 18-án átadták a Magyar Művészeti Akadémia tagozati díjait. A kitüntetéseket minden kategóriában két-két főnek ítélik oda, a Színházművészeti tagozat elismerésében Venczel Vera és Dobos Imre részesült.
Színház

5 ígéretes független színházi előadás

Az ősz hagyományosan hemzseg az új bemutatóktól, csak kapkodjuk a fejünket a sokszínű a kínálat láttán, mi viszont most olyan előadásokat ajánlunk, amelyek talán kevesebb figyelmet kapnak a kőszínházak műsorával szemben. Szubjektív válogatásunkban szerepelnek klasszikus művek, izgalmas életutak és kortárs dráma is.
Vizuál

„Hogy mi a humor? Túlélés” – emléktáblát avattak Antal Imre tiszteletére

Az Erkel Ferenc-díjas magyar zongoraművész, televíziós személyiség emlékét mától tábla őrzi egykori otthona, a Damjanich utca 40. alatti ház falán.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház hír

Átadták az eSzínház Fesztivál díjait

Október 20-án ünnepélyes keretek között adták át az ország első online térben rendezett színházi fesztiváljának szakmai és közönségdíjait a Radnóti Színházban, de kihirdették az Alapítvány a Magyar Színházakért 2020-as szakmai kitüntetéseit is.
Színház hír

Venczel Vera az MMA kitüntetettjei között

Október 18-án átadták a Magyar Művészeti Akadémia tagozati díjait. A kitüntetéseket minden kategóriában két-két főnek ítélik oda, a Színházművészeti tagozat elismerésében Venczel Vera és Dobos Imre részesült.
Színház ajánló

5 ígéretes független színházi előadás

Az ősz hagyományosan hemzseg az új bemutatóktól, csak kapkodjuk a fejünket a sokszínű a kínálat láttán, mi viszont most olyan előadásokat ajánlunk, amelyek talán kevesebb figyelmet kapnak a kőszínházak műsorával szemben. Szubjektív válogatásunkban szerepelnek klasszikus művek, izgalmas életutak és kortárs dráma is.
Színház interjú

Hát miért ne legyek makacs? – beszélgetés Schneider Zoltánnal

1991 augusztusa, dúl a Délszláv háború, a berlini fal egy éve már leomlott, repedezik a Szovjetunió. Ezt az idillt robbantja fel a puccskísérlet. Gorbacsovék, elvágva a világtól, saját házuk foglyai. Mi zajlik bent, mi játszódik le legbelül a félelem napjaiban? A Rózsavölgyi Szalon Az elnök szabadsága című előadása kapcsán beszélgettünk a Gorbacsovot alakító Schneider Zoltánnal.
Színház ajánló

Felolvasó képzeletszínház Szamosi Zsófiával

Október 18-án láthatja a közönség a 6SZÍNben Tollár Mónika rendezését, a Janikovszky Éva azonos című regényéből készült A lemez két oldalát. A 2013 óta futó produkcióban ezen az estén Horváth Lili, Elek Ferenc és Simon Kornél partnere Szamosi Zsófia lesz.