Az évad első felében itthon a Nemzeti Színház került a legtöbbször a hírek fókuszába. Réthelyi Miklós miniszter (NEFMI) májusban vizsgálatot indított a Nemzeti Színház sajtótájékoztatóján elhangzottak ügyében. A Fidesz-frakció szerint méltatlanok egy kiemelt nemzeti intézmény vezetőjéhez Alföldi Róbertnek a Nemzeti Színház sajtótájékoztatóján elhangzott szavai, de ugyanígy megengedhetetlen az a hangnem is, amelyet erre reagálva a Jobbik országgyűlési képviselője, Pörzse Sándor engedett meg magának az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának ülésén.
A sajtóban megjelentek szerint a Nemzeti Színház évértékelő sajtótájékoztatóján az igazgató beszámolója után lehetőség volt kérdéseket is feltenni. Ekkor Sinkovits Szilvia, a Jobbik közeli Nemzeti 1 Televízió munkatársa Alföldi Róbertet arról kérdezte, hogy: azok után, hogy nagy írók műveit provokatív és megosztó módon vitte színpadra, nem gondolja, hogy le kéne mondania? Alföldi erre röviden úgy válaszolt először, hogy nem.
A Heti Válasz beszámolója szerint az igazgató ezután visszakérdezett, hogy az újságíró melyik műre gondol, és melyik előadást látta egyáltalán, amelynek alapján ez a véleménye alakult ki. Erre az újságírónő bevallotta, hogy nem látta a darabot, viszont látta Madách Az ember tragédiájának római színében az orális jelenetet. Alföldi erre azt ajánljotta neki, hogy olvassa el a római színt. Az újságírónő erre megkérdezte: "Ön ezt egy 12 évessel megnézetné?" "Meg bizony" - hangzott Alföldi válasza, majd hozzátette: "önnek pedig kívánok ilyen orális szexet, innentől kezdve egész életében".
Ezek után miniszteri meghallgatáson járt Alföldi, aki írásbeli figyelmeztetést kapott, pozícióját azonban megtarthatta.
A Magyar Állami Operaház a rendszerváltás óta a politikai csatározások kereszttüzében áll(t), a 2011-es történésekhez elég 2010 őszéig visszaugranunk. 2010. október 7-én megbízott fő-zeneigazgatónak Győriványi Ráth György karmestert nevezte ki a minisztérium engedélyével Vass Lajos főigazgató. Győriványi elsődleges feladatául azt jelölte meg, hogy Horváth Ádám miniszteri biztossal együttműködésben konszolidálja a most kezdődött évadot, és hogy előkészítse a következő két évad terveit.
Horváth Ádám kinevezése eredetileg fél évre szólt, ám azt később meghosszabbították. Vass Lajos főigazgató - és Szabó Attila gazdasági igazgató - megbízatását 2010. október 22-én vonta vissza azonnali hatállyal Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter, mivel az operaház pénzügyeit átvilágító bizottság szerint a vezetők pazarlóan gazdálkodtak. A döntés alapjául az a munkaanyag szolgált, amelyet az Operaház átvilágításával megbízott bizottság néhány nappal korábban juttatott el a minisztérium részére. A bizottság vezetője és Horváth Ádám miniszteri biztos a Fidelio.hu-nak elmondta, hogy olyan gazdasági visszaélésekre is fény derült, amelyek nyomán komolyan felmerült a vezetők büntetőjogi felelőssége is. Ekkor, mint hírül adtuk, legkevesebb négy szemeteszsáknyi dokumentumot daráltak le az Operaházban azt követően, hogy a minisztérium tájékoztatta az intézmény vezetőit személyi változásokról. Mivel Vass közalkalmazotti jogviszonya nem szűnt meg, a közös megegyezéssel történő szerződésbontást október 27-én fogadta el.
2010 novemberében Mozsár István került az Opera ügyvezetői igazgatói székébe. A tekintélyes európai cégek vezető pozícióiban tapasztalatot szerzett Mozsár Istvánt a Nemzeti Erőforrás Minisztérium jóváhagyásával Horváth Ádám, az Operaház miniszteri biztosa kérte fel a poszt betöltésére. Megbízatása az ügyvezető igazgatói posztra kiírt pályázat eredményes lezárásáig, legfeljebb 2011. június 30-ig szól.
2011. január 29-én, Horváth Ádám, a Magyar Állami Operaház miniszteri biztosa a Nemzeti Erőforrás Minisztérium jóváhagyásával Eldar Alievet nevezte ki a Magyar Nemzeti Balett megbízott művészeti igazgatójává. Keveházi saját felmentését nem tekintette jogszerűnek, és jelezte, munkaügyi bírósághoz fordul. A főigazgatói pályázatot 2011. április 11-én tette közzé a NEFMI kultúráért felelős államtitkársága. A posztért Horváth Ádám, Harangozó Gyula táncművész, valamint - lapértesülések szerint - Retkes Attila zenei újságíró, Aczél András rendező és L. Zsolt vegyészmérnök indult.
Horváth Ádámot, aki tavaly ősz óta miniszteri biztosként irányította az Operaházat, június 1-jei hatállyal nevezte ki főigazgatóvá Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter. 2011. június 1-jén este a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) azt közölte az MTI-vel, hogy csak később lesz döntés a főigazgató személyéről, és Horváth Ádám miniszteri biztosként viheti tovább az operaház vezetését. Ebben a helyzetben Horváth június 3-án felajánlotta lemondását a nemzeti erőforrás miniszternek. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium tájékoztatása szerint Réthelyi Miklós pénteken közös megegyezéssel, június 3-ai hatállyal szüntette meg Horváth Ádámnak az Operaház főigazgatói munkakörére szóló munkaviszonyát. Ezzel Horváth Ádám miniszteri biztosi kinevezése is megszűnt.
Ókovács Szilveszter operaénekest, a Duna Televízió vezérigazgatóját nevezte ki augusztus 22-i hatállyal Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Állami Operaház kormánybiztosának. A kormánybiztos irányítja az Operaház működését és gyakorolja a főigazgatói jogkört; gyakorolja a munkáltatói jogokat az Operaház dolgozói tekintetében; felügyeli az Operaház vagyonkezelésében lévő állami tulajdonú ingatlanok működését, fejlesztését; felügyeli az Erkel Színház rekonstrukciós munkálatait; javaslatot tesz a fővárosi zenés színházi struktúra átalakítására; kidolgozza a magyar zenekultúra fejlesztésének koncepcióját, amelyben a vezető szerepet a Magyar Állami Operaház tölti be.
Szeptember elején Győriványi Ráth György, Magyar Állami Operaház megbízott fő-zeneigazgatója - a posztra hamarosan kiírandó pályázatra tekintettel - visszaadta megbízását Ókovács Szilveszter kormánybiztosnak. (Győriványi Ráth György szűk egy éves megbízott főzeneigazgatói működése alatt végig blogot vezetett a Fidelio.hu-n, utolsó bejegyzése, melyben elköszön olvasóitól és feltárja visszavonulásának okait, ide kattintva található meg.)
Decemberben a válságba került magyar kultúráért és az Operaház dolgozóiból álló művészeti tanács felállításáért tüntetett a Magyar Operaénekesek Egyesülete. Ókovács Szilveszter a demonstráción elhangzottakra reagálva biztosította a tüntetőket: az Erkel Színház felújítására szánt összeget külön fogja kezelni a 2012-es költségvetési tervtől.
Bár L. Simon László számításai szerint a Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvény január 1-jén hatályba lépő módosítása révén több mint 11 milliárd forint bevételre számíthat a szervezet, ennek ellenére mégis jórészt forráselvonásokról és fenntartóváltásokról szóltak a hírek. A NEFMI-hez tartozó színházak jelentős forráselvonása - a kulturális államtitkárságra vonatkozó költségvetési fejezeti előirányzatnak az a sora, amely a gazdasági társaságként működő kulturális intézmények finanszírozásáról szól, a 2011-es 7,3 milliárd forintról 2012-ben 6,4 milliárd forintra csökken - és több kulturális intézmény, köztük színházak és bábszínházak fenntartóváltása a szakma aggodalmára adott okot; a Concerto Budapest pedig a megszűnés szélére került.
L. Simon László, az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának elnöke, Németh Zoltán, a fővárosi közgyűlés Fidesz-frakciójának elnöke és Puskás Imre, a Tolna megyei közgyűlés elnöke nyújtotta be azt az indítványt, amelynek hatására módosult az előadó-művészeti törvény. A módosítás lényegi eleme, hogy a jelenlegi hat helyett három nyilvántartási-támogatási kategóriába sorolná a törvény az előadó-művészeti szervezeteket. Lesznek a nemzeti, a kiemelt, valamint a pályázati csoportban regisztrált együttesek, normatív támogatást a jövőben az első két kategória kaphat. Az Előadó-művészeti Tanács, helyette létrejött a Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető Tanács, de nem szűnik meg a kulturális érdekegyeztető tanács, amelyet a miniszter hívhat össze. Bevezetnek újabb ösztönző szempontokat: egyértelműen rögzítené a törvény, hogy a klasszikus és a kortárs magyar művek előadását, létrejöttét támogatják; a módosítás révén többek között kötelezővé vált a produkcióknál a korhatár megjelölése önbevallásos alapon. (Októberben Állapotfelmérés: a hazai kulturális ágazat helyzete című szakmai nyílt napon intézményvezetők számoltak be területükről és fogalmazták meg észrevételeiket, illetve bírálataikat a kulturális kormányzat tevékenységével kapcsolatban az Országgyűlés Kulturális és sajtóbizottsága ülésén. Valószínűleg csak az idő rövidsége miatt nem tudunk arról beszámolni, hogy a felsorolt problémák megoldódtak volna.)
A Független Színházak Szövetsége (FSZSZ) és a Befogadó Színházak Társulása (BESZT) nevében május 12-én a Merlin Színházban megrendezett szakmai összejövetelnek az volt a célja, hogy a független színházi szcéna képviselői a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma (NEFMI) által a független színházak működési támogatására kiírt pályázat visszásságait és ellentmondásait a pályáztató, azaz a NEFMI elé tárják. Mint ismeretes, 2010-ben zárolták a támogatásuk egyharmadát, majd 2%-kal csökkentették a támogatásukra vonatkozó törvényi garanciát, aztán elvonták a zárolást, több hónapos csúszással írták ki a működési pályázatukat, eltávolították a három évre kinevezett kuratóriumot, megváltoztatták a támogatás teljes összegén belüli ágazati arányokat A minisztérium képviselő nem jelentek meg az egyeztetésen.
Augusztus 2-án a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kihirdette a VI. kategóriába tartozó független színházi társaságok pályázati eredményeit. (A teljes megítélhető összeg 34%-át zárolták, melynek következtében 1.214.950.000 forint helyett 801.867.000 forintot osztottak szét 68 társulat és műhely között.) Annak jártunk utána, mennyi támogatást kértek és kaptak a pályázók, illetve ez pontosan mire elég. Arra is kíváncsiak voltunk, az előző évekhez képest csökkent, növekedett vagy változatlan a támogatás, valamint arra is, hogy e pályázati források mellett milyen egyéb lehetőségek állnak rendelkezésükre.
A Befogadó Színházak Társasága, a Fiatalok Fotóművészeti Stúdiója, a Fiatal Iparművészek Stúdiója Egyesület, a Fiatal Írók Szövetsége, a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület, a Független Színházak Szövetsége, a József Attila Kör, a MAOE Irodalmi Tagozata, a Magyar Fotóművészek Szövetsége, a Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület, a Magyar Írószövetség, a Magyar PEN Club, a Magyar Színházi Társaság, a Műfordítók Egyesülete, valamint a Szépírók Társasága szeptember 28-án kelt nyílt levele ellehetetlenült jelent és gyakorlatilag reménytelen jövőt fest.
Európai uniós támogatással, "Liszt Ferenc Zeneakadémiája, az európai felsőfokú zenei oktatás megújuló központja" címmel folyik a Zeneakadémia komplex rekonstrukciója. A kivitelezői szerződés értéke csaknem 6 milliárd forint, a felújítást, amely a műemléki értékek megőrzése mellett teljes korszerűsítéssel jár a Liszt Ferenc téren, 20 hónap alatt kell elvégezni. A munkálatok 2011. augusztus 29-én kezdődtek.
A munkákban három kivitelező, az Arcadom Zrt., a Laki Épületszobrász Zrt. és a Swietelsky Magyarország Kft. vesz rész. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem vezetői májusban azt kezdeményezték a nemzeti erőforrás miniszternél, hogy a tárca nevezzen ki miniszteri biztost az intézmény élére a rendkívüli pénzügyi helyzet kezelésére; Török László főigazgató ekkor benyújtotta lemondását. Júniusban nevezték ki Bányai Miklós miniszteri biztost, akinek a megbízása határozott időre, a rekonstrukciós beruházás jogerős használatbavételi engedély kiadásával történő befejezéséig, legkésőbb 2013. december 31-ig szól. A rekonstrukciós nagyprojekt csúszásából 1 milliárdos vesztesége származhat a Zeneakadémiának; öröm az ürömben, hogy a Wesselényi utcai új épület elkészült. (A Zeneakadémiával és a rekonstrukcióval foglalkozó cikkeink ide kattintva érhetők el.)
Az Esztergom városát érintő adósságrendezési eljárás az alapfokú művészetoktatás - lévén nem kötelezően ellátandó feladat - nehéz helyzetbe került, a 83. éve működő, több mint 400 növendéket oktató zeneiskola sorsa, fenntartása bizonytalanná vált. A város képviselőtestületének döntése arról határozott, hogy e feladatot átadják a megyének, a megyei önkormányzat viszont - szintén nehéz anyagi helyzete miatt - várhatóan csak 2012. nyarán venné át a zeneiskolát a törvényi rendelkezéseknek megfelelően. Egyetlen megoldást abban látta az Udvardyné Pásztor Ágnes által vezetett intézmény, hogy a zeneiskola alapítványa társfinanszírozóként átvállalja a fenntartási költségek egy részét további változatlan és önálló működés érdekében. Az Alapítvány segélykoncert-sorozatot hirdetett, és kiáltásul meghallgatásra is talált egy nagyvonalú magán-mecénás személyében.
A nyugdíjreform egyik lépéseként Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője és Balsai István képviselő alkotmánymódosító javaslata azt tartalmazza, hogy csökkentsék vagy megszüntessék azok nyugdíját, akik még nem érték el az általános nyugdíjkorhatárt. A javaslat szerint az általános nyugdíjkorhatár betöltése előtt folyósított nyugellátás "a törvényben meghatározottak szerint csökkenthető és szociális ellátássá alakítható, munkavégzésre való képesség esetén megszüntethető". A korkedvezményes nyugdíjasok feltehetőleg legkisebb csoportját a táncművészek alkotják. December közepén Gyimesi László, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetének főtitkára, a Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető Tanács tagja az MTI-nek elmondta: hamarosan nyilatkozatot tesznek közzé arról, hogy a jelenlegi szabályozás számos ponton hátrányos és komoly alkalmazási nehézségeket okoz művészek és intézmények számára. "A szakma záros határidőn belül olyan javaslatokat terjeszt be, amelyeket a kulturális és a szociális kormányzat is támogathat. Egészen másfajta megoldást kell találni az énekeseket, zenészeket, táncosokat érintő úgynevezett művésznyugdíjak ügyében. Az egész országban összesen 766-an élvezték eddig ezt a juttatást, ami most ellátássá változik, majd a korhatár elérésével normál nyugdíjjá" - fejtette ki Gyimesi László.
Októberben Tarlós István főpolgármester Dörner Györgyöt nevezte ki az Új Színház élére annak ellenére, hogy a szakmai bizottság 6:2 arányban a jelenlegi direktort, Márta Istvánt támogatta. A kinevezés kapcsán tiltakoztak budapesti színházigazgatók, a Magyar Színházi Társaság, több határon túli magyar színház nyilatkozatban jelezte, hogy megkérdezésük nélkül került Dörner pályázatába, tiltakozott a Magyar Zeneszerzők Egyesülete, két osztrák írószövetség, nemzetközi színházi szervezet, külföldi lapok cikkeztek a döntésről, és szerveztek tüntetést az igazgatónak kinevezett Dörner György, intendánsa, Csurka István ellen. Tarlós István arra kérte Dörnert, ne alkalmazza Csurkát a színházban, mivel sajnálattal vette tudomásul, hogy Csurka István - a főpolgármester többszöri kérése és ezt követő nyilvános felhívása ellenére - újólag az európai politikai kultúrával összeegyeztethetetlen módon nyilatkozik meg lapjában. "Ezért - bár azt nem ellenzem, hogy Csurka István sikeres drámáit műsorára tűzze - felkérem Dörner György urat, az Új Színház kijelölt igazgatóját, hogy Csurka István urat színházában ne alkalmazza" - írta közleményében főpolgármester. Tarlós a névváltoztatást sem engedélyezte - mint ismeretes, Hátország Színházra akarták az Új Színházat átkeresztelni -, Dörner erre úgy reagált, hogy eddig sem gondolt Csurka István alkalmazására, mivel ő maga is pusztán szellemi jelenlétnek tekintette intendánsi szerepét.
December közepéig a 2012 februárjában hivatalba lépő igazgató nem kezdeményezett egyeztetéseket a színház vezetésével az évad második feléről. A Dörner-Csurka-vezetés mellett a jogtulajdonosok nem hosszabbították meg a lejáró szerződéseket, így a repertoár fele lekerül februárban az Új Színház műsoráról. Márta István tudomása szerint többen a színház elhagyására készülnek, január 31-ig azonban nem adják fel a küzdelmet az új pályázat kiírásáért.
Melyik esemény volt az Ön számára a legbotrányosabb?
hírlevél
