Színház

„Büszkeség volt annak, aki színre került a Vígszínházban” – megjelent Radnóti Zsuzsa életműkötete

2021.11.12. 09:35
Ajánlom
Igazi színháztörténeti időutazásnak lehettek szemtanúi azok, akik részt vettek Radnóti Zsuzsa Megmozdult irodalom című kötetének bemutatóján, hiszen amellett, hogy az érdeklődők bepillantást nyerhettek egy évtizedeket átfogó visszaemlékezés készítésének folyamatába, olyan anekdotákkal is gazdagodhattak, melyeket eddig legfeljebb a szűk szakmai közeg ismert.

És bár a könyv – amely nem nélkülözi a dramaturg közéleti megszólalásait sem – nem a Vígszínház saját kiadványa, hanem a Kossuth Kiadó gondozásában jelent meg, az eseményt nem is tarthatták volna illőbb helyen, hiszen – ahogy Rudolf Péter fogalmazott – Radnóti Zsuzsa maga a Vígszínház.

A könyvbemutatón a visszaemlékezések között akadtak egészen személyes történetek, de olyanok is, melyek egy-egy ikonikus drámához kapcsolódnak. Ilyen történet volt a Tóték keletkezése, melyhez Radnóti Zsuzsának saját bevallása szerint nem sok köze volt, mert könnyen kicsusszant Örkény István tollából. „Prózában, természetesen” – tette hozzá Zsuzsa, elárulva, hogy eredetileg az írót óva intették attól, hogy drámát csináljon a történetből, csak később – amikor Kazimir Károly személyesen hívta fel, hogy szeretné bemutatni a Thália Színházban – dramatizálták át.

1109_DSC_8304-093454.jpg

Fesztbaum Béla és Radnóti Zsuzsa a könyvbemutatóján (Fotó/Forrás: Csillik Gábor)

Olyan korszaka volt ez a magyar színháztörténetnek, melyet erősen meghatározott a politika.

„Izzott a levegő” – idézték fel az akkori színházi életet és a nagy drámaírókat, illetve rendezőket, az említett Kazimir Károlytól egészen Marton Lászlóig.

Amihez Zsuzsa szerint nagyon értettek az akkor működő szerzők, hogy úgy fogalmazzák meg a darabokban elhangzó mondatokat, úgy alkossák meg a jelenetet, hogy a végére az adott műről mindenki ugyanazt gondolja. „Közönségtalálkozások voltak.”

Marton László alakját a Vígszínházban jelenleg 300. előadását ünneplő A Pál utcai fiúk kapcsán is megidézték. Marton rendezésének dramaturgi munkálatai ugyanis szintén Radnóti Zsuzsához kapcsolódnak. Amikor arról esett szó, hogy mi is a dolga egy dramaturgnak, Zsuzsa egy példával szemléltette a szükséges változtatásokat. Véleménye szerint az ma már nem érvényes megoldás, hogy az áruló Gerébet visszafogadják a Grundra, így a Vígszínházban a jelenet kapott egy gyönyörű duettet, és a fiúnak a végén távoznia kell. Minthogy Nemecsek halálának képét is gyengítette volna, ha az eredeti műhöz hasonlóan a szülők külön is megsiratják.

A könyvbemutató moderátora, Fesztbaum Béla – aki egyébiránt szintén játszik A Pál utcai fiúkban – személyes élményét is felidézte egy korábbi beszélgetés kapcsán. Szóba került ugyanis a drámai szövegek felkutatása, azok létrehozása. „Darabot írni Isten csodája” – mondta a dramaturg.

1109_DSC_8515-093455.jpg

Závada Pál, Spiró György, Háy János és Légrádi Gergely Radnóti Zsuzsa kötetének bemutatóján (Fotó/Forrás: Csillik Gábor)

Az eseményen számos olyan alkotó tiszteletét tette, aki valamilyen formában kapcsolódik Radnóti Zsuzsához. A közönség soraiban ott ült például Parti Nagy Lajos, de Háy János, Spiró György és Závada Pál is képviseltette magát, hármójukkal Légrádi Gergely, az eSzínház alapítója beszélgetett múltról és jelenről.

„Elkövettem azt a hibát, hogy soha életemben nem találkoztam személyesen Örkény Istvánnal”

– vallotta be Spiró György, aki felelevenítette, hogyan biztatta őt az írásra Radnóti Zsuzsa.

„Először is szeretnék valamit tisztázni: Én nem abból az okból vagyok itt, mint kollégáim, nagyszerű pályatársaim. Nekem a Radnóti Zsuzsa nem segítette színpadra a darabomat” – vette át a szót egy ponton Závada Pál, akit egészen másféle kapocs fűz a dramaturghoz, méghozzá egy rádiójáték, amelyhez Örkény István változatát is fel szerette volna használni.

1109_DSC_8504-093455.jpg

Závada Pál, Spiró György és Háy János Radnóti Zsuzsa kötetének bemutatóján (Fotó/Forrás: Csillik Gábor)

A beszélgetés résztvevői meséltek Radnóti Zsuzsa különleges munkamódszeréről is: ő ugyanis a próbákon nem szól bele a jelenetekbe, csak figyel, és utólag – mindent alaposan mérlegelve – osztja meg a rendezővel az észrevételeit.

„Azt mondják, hogy kórus nincsen külső fül nélkül. A dramaturg egy ilyen külső fül”

– mondta Háy János, aki annak ellenére nem tartja magát kifejezetten színházi írónak, hogy az elmúlt húsz évben számos drámát írt. „A külső fül nem tud a rosszból jót csinálni, csak a jól megírt dolgok elcsúszásait, hiányosságait, súlyeltolódásait korrigálja” – fűzte tovább a gondolatot.

„Nem tudnám elképzelni, hogy dramaturg nélkül folyamatos párbeszédben legyek egy színházzal, hiszen ő az, akivel kapcsolatban azt reméli az ember, hogy az írót képviseli és a szöveg pártján áll” – mondta zárszóként Závada Pál, mielőtt a pódiumot dedikáló standdá alakítva a megszólalók ismét maguk közé invitálták Radnóti Zsuzsát.

Fejléckép: Radnóti Zsuzsa a könyvbemutatón (fotó: Csillik Gábor)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Egy világrend utolsó pillanata – szubjektív gondolatok a Gurre-dalok kapcsán

Habár a Magyar Állami Operaház kommunikációja mindvégig az optimizmus hangját ütötte meg az Erkel Színháztól vett búcsú alkalmából, szimbolikus jelentőséget kapott a tény, hogy épp Arnold Schönberg monumentális opuszát, a Gurre-dalokat adták elő.
Klasszikus

Tág keretek között mozog a Zeneakadémia rektori pályázati kiírása

Az intézmény vezetésére március 17-ig lehet jelentkezni, a pályázatokat május 15-ig bírálják el. Sajtóértesülések két főbb jelöltet prognosztizálnak.
Vizuál

„Jót tesz nekünk, ha rácsodálkozunk a világra” – elstartolt a jubileumi Berlinale

Több mint egy héten keresztül Berlinre figyel a nemzetközi filmélet: a világ egyik legrangosabb A-kategóriás szemléje a hétvégén startolt el, a fesztivált Tom Tykwer új rendezése nyitotta meg, de bemutatták Burhan Qurbani új alkotását is, amelyben a III. Richárd történetét ültette át a jelenbe.
Színház

Bejelentés: Novák János támogatja Zalán János művészi koncepcióját

A Kolibri Színház oldalán jelent meg Zalán János és Novák János február 17-én kelt levele, amelyben az intézményt március elsejétől vezető új igazgató arról ír, nem változik a Kolibri profilja, amire az alapító támogatása a garancia. Zalán február 19-én találkozik a társulattal.
Vizuál

Presser Gábor és Parti Nagy Lajos nyitja meg a Godot Intézet új kiállítását

A Godot Intézet különleges megnyitóestre készül: február 28-án Presser Gábor játszik zongorán, és Parti Nagy Lajos gondolatai kísérik végig a látogatókat Szüts Miklós és Vojnich Erzsébet megindító festészeti világán.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház ajánló

Itt a vége – már elérhetőek a jegyek a Kultúrbrigád utolsó előadásaira

Megjelent a Kultúrbrigád záró, áprilisi műsora, a jegyek február 18-tól vásárolhatóak meg az utolsó előadásokra. A legutolsó alkalommal, 2025. április 30-án a RaM-ArT Színházban Reginald Rose egyik legsikeresebb és legismertebb művét, a 12 dühös embert játsszák
Színház hír

Április közepéig pályázhatnak a független színházi alkotók a pesti Jurányira

A Fővárosi Önkormányzat a Jurányi független művészeti központ mintájára, új alkotó- és játszóhelyet biztosít egy egykori iskolaépületben, a XIII. kerületi Szabolcs utcában. Április 15-ig várják a független színházak és kulturális műhelyek jelentkezését.
Színház hír

Bejelentés: Novák János támogatja Zalán János művészi koncepcióját

A Kolibri Színház oldalán jelent meg Zalán János és Novák János február 17-én kelt levele, amelyben az intézményt március elsejétől vezető új igazgató arról ír, nem változik a Kolibri profilja, amire az alapító támogatása a garancia. Zalán február 19-én találkozik a társulattal.
Színház magazin

A fura, az általában jó

Február 13-án került sor a Rózsavölgyi Szalon legújabb előadásának bemutatójára: Hárs Anna Mákfagyi című darabját Dicső Dániel állította színpadra. Játssza Jeney Luca és Kálid Artúr, fontos szerep jut még egy fagyitérképnek.
Színház hír

Megszűnik a Vádli Alkalmi Színházi Társulás

Tizennégy évi működés után beszünteti tevékenységét a Vádli Alkalmi Színházi Társulás – jelentette be a Facebook-oldalán Szikszai Rémusz, az alapító-rendező. Előadásaik között olyan nagy sikerű és emlékezetes produkciók voltak, mint az I. Erzsébet, a Caligula helytartója vagy a Kutyaharapás.