A Toneelgroep Amsterdam Hollandia első számú színházi együttese, székhelyük az amszterdami Stadsschouwburg Színház. Olyan neves vendégrendezőkkel dolgoznak, mint az amerikai Robert Woodruff, a lengyel Krzysztof Warlikowski, a holland Johan Simons, a német Thomas Ostermeier és Hollandián kívül játszanak Németország, az Egyesült Államok, Franciaország, Ausztria és Belgium színpadain. A társulat meghívást nyert olyan fesztiválokra, mint a németországi RuhrTriennale, a bécsi Wiener Festwochen és a francia Festival d'Avignon. A Toneelgroep Amsterdam repertoárja magába foglalja Shakespeare Coriolanus, Julius Caesar, Antonius és Kleopátra és A makrancos hölgy, Tony Kushner Angyalok Amerikában, Ingmar Bergman Jelenetek egy házasságból és John Cassavetes Premier (Opening Night) című darabjait.

A genti székhelyű NTGent egy nemzetközi, nyitott struktúrájú színházi csoportosulás. A csapat tevékenysége alapvetően Johan Simons rendező munkáira épül, de más színházcsinálók is megvalósíthatják saját elképzeléseiket. Az NTGent folyamatos párbeszédben áll a társadalommal; előadásaik létrehozásán kívül aktívan részt vesznek az embert és az emberiséget érintő kérdések társadalmi szintű megvitatásában. Így a színház tulajdonképpen nyitott tereppé válik, ahol a kortárs színházi alkotók és a nézők megoszthatják egymással gondolataikat. Az NTGent repertoárja reflektál az emberiséget érintő legfontosabb témákra (mint Arnon Grunberg és Michel Houellebecq írásainak adaptációja esetében), a hatalom problematikájára klasszikus és kortárs szövegeken keresztül és erkölcsi kérdésekre olyan előadásokkal, amik szinte dokumentarista módon kapcsolódnak a valósághoz.

Számos díjjal és fesztiválmeghívással jutalmazott közös produkciójuk, John Cassavetes filmjének színpadi adaptációja, a Premier a „kulisszák mögött”, egy színtársulat zaklatott főpróbahetén, három nap alatt játszódik. A társulat A második feleség című új darab bemutatójára készül. Ennek fragmentumai váltakoznak a próbák, a szereplők közti személyes beszélgetések, viták, konfliktusok jeleneteivel. Myrtle Gordon – Cassavetes filmjében a legendás színésznő, Gena Rowlands alakította –, a társulat vezető színésznője problémákkal küzd. Nehezen birkózik meg a szerepével; egy nőt kell megformálnia, aki kétségbeesetten próbál ragaszkodni elmúló ifjúságához. Myrtle igyekszik megtalálni és felmutatni a reményt a szerepben. Amikor tanúja lesz egy ifjú rajongója halálának, miután autogramot adott neki, Myrtle kezdi összekeverni a valóságot a színházzal. Nem tud megszabadulni a baleset képeitől és a szerepét összekapcsolja Nancy halálával, akivel azonosul. Myrtle képzeletben folyamatosan életben tartja a lányt: talán az ő segítségével uralni tudja majd szerepét a darabban. De Nancy áldás helyett átokká válik. Myrtle egyre nagyobb mértékben függ a halott lánytól. Kollégái figyelik, ahogy az őrület határán egyensúlyoz. Myrtle egyetlen kiutat talál: túlélési ösztönétől vezetve leszámol saját fiatalkori énjével. Csak amikor már senki sem hiszi, hogy képes rá, Myrtle úgy dönt, mégis színpadra lép és a többi szereplővel együtt óriási sikert arat a premieren…

A Premier a társadalmi elvárások és az egyéni igények közti feszültséget ábrázolja. A darabban a társadalmat a színészek, műszakiak és művészeti munkatársak csoportja, vagyis a színházi társulat reprezentálja. E csoporton belül a kapcsolatok régóta determináltak: a rendező, a producer, a szerző és a műszaki személyzet munkája jól körülírható. Az élet a bürokrácia köré szerveződik, kevés időt és figyelmet szentelve annak a krízisnek, amin Myrtle átmegy és amibe magával rántja az egész színházi csoportot, azáltal, hogy radikálisan elutasítja a rutint és megszegi a színházi szabályokat. Úgy gondolja, mindezzel saját szabadságát és egyéniségét igazolja. Mi sem áll azonban távolabb az igazságtól: csak magánya fokozódik. A Premier végén, miközben a darabbeli bemutató zajlik, Myrtle végül elfogadja, hogy csak akkor tud valódi egyéniség lenni, ha egyúttal a társadalom tagja is. Csak a nagy fináléban, amit olyan részegen kezd el, hogy egyenesen állni is alig bír, talál fokozatosan magára. Belenyugszik, hogy az élete megszokások és rituálék keretei közé van szorítva.

John Cassavetes úgy ismerte a színházi világot, mint a tenyerét. Habár független filmesként ismerjük, számára mégis a színház volt az egyetlen olyan szabad hely, ahol egy színész őszintén kifejezheti magát, egy hely, amit kevésbé korlátoznak a művészi konvenciók és a filmipar üzleti érdekei. Cassavetes 1977-ben forgatta a Premiert, de az öregedés problematikája a 60-as évektől foglalkoztatta. Filmjeiben számos női figura küzd annak elfogadásával, hogy fiatalkori energiája és szépsége múlófélben van.

A Premier Cassavetes első olyan filmje, amiben ezt a témát saját személyes közegében, a film és a színház világában dolgozza fel. Nem véletlenül. Cassavetes-et izgatta az a zűrzavaros állapot, amibe a színész kerül, ha megpróbál különbséget tenni aközött, ahogy saját maga látja magát és aközött, ahogy mások látják őt. Tapasztalatból tudta, milyen nehéz az embernek ragaszkodni valódi énjéhez, figyelmen kívül hagyva, mit várnak tőle mások. A 70-es évek közepe felé ő maga és a felesége, filmjeinek vezető színésznője, Gena Rowlands is 50 felé járt és az öregedés számukra is ténnyé vált. Ettől a Premier Cassavetes egyik legszemélyesebb filmje.

A darab rendezője, Ivo van Hove 2001 óta a Toneelgroep Amsterdam főrendezője. Előadásai láthatóak voltak már az Edinburgh-i Fesztiválon, a Velencei Biennálén, a Holland Fesztiválon, a Theater der Welt-en, a Wiener Festwochen programjában, valamint Lisszabonban, Párizsban, Veronában, Hannoverben, Portóban és Kairóban. Vendégrendezőként dolgozott a hamburgi Deutsches Schauspielhaus, a stuttgarti Staatstheater és a New York Theatre Workshop társulatával.

Az idei szezonban Luchino Visconti Rocco és fivérei, Ingmar Bergman Suttogások és sikolyok, valamint Michelangelo Antonioni forgatókönyveiből az Antonioni Project című művek színpadra állítására készül a Toneelgroep-pal.

(2009. április 24-25. 19:00 - Nemzeti Színház
John Cassavetes: Premier (Opening Night) - Toneelgroep Amsterdam - a Nincs Lehetetlen Holland Kultfeszt keretében)