Színház

Chaplin és Bulgakov - premierek a Vígszínházban és a Pesti Színházban

2018.10.12. 13:20
Ajánlom
Nagy várakozás előzi meg a Vígszínház társulatának új előadásait, A diktátort és a Bíborszigetet. Bár 12 év és két földrész választja el a két darab keletkezését, mégis mindkét mű a XX. század első felében radikalizálódó európai civilizáció szatirikus megfogalmazása.
adiktator_ea_02_domolky_daniel_PRINT_006-093145.jpg

ifj. Vidnyánszky Attila és Szilágyi Csenge A diktátor című előadásban (Fotó/Forrás: Dömölky Dániel / Vígszínház)

A Vígszínház nagyszínpadán látható először Magyarországon Charlie Chaplin legnagyobb hatású filmjének színpadi változata, A diktátor. A Chaplin család engedélyével létrejött előadás szövegkönyvét Vecsei H. Miklós és Vörös Róbert mellett az előadást rendező Eszenyi Enikő jegyzi, a főszerepben ifj. Vidnyánszky Attilát, valamint Szilágyi Csengét, Wunderlich Józsefet, Hajduk Károlyt, Lukács Sándort láthatjuk. A darab október 13-án debütál.

A Pesti Színházban egy nappal hamarabb, október 12-én este tartják meg az évad első bemutatóját, Mihail Bulgakov, Bíborsziget című előadását Hegedűs D. Géza rendezi, a szövegkönyvet Elbert János fordítása alapján Vecsei H. Miklós és a társulat írta, a főbb szerepekben Kern András, Orosz Ákos, Csapó Attila, Dengyel Iván, Hegyi Barbara, Borbiczki Ferenc, Varju Kálmán, Fesztbaum Béla látható.

Bár 12 év és két földrész választja el a két darab keletkezését, Bulgakov 1928-ban, a sztálini Szovjetunióban írta meg a Bíborszigetet, Chaplin 1940-ben Hollywoodban forgatta le négy Oscar-díjat is elnyert korszakos művét, egyben első hangosfilmjét, mégis mindkét mű a XX. század első felében radikalizálódó európai civilizáció szatirikus megfogalmazása.

A diktátor, mint minden nagy mű, mélyen humanista alkotás is, amiről Chaplin később így nyilatkozott:

„Ha tudtam volna a német koncentrációs táborok borzalmairól, nem csinálom meg a Diktátor-t, nem fogom tréfára a nácik gyilkos őrületét.”

adiktator_ea_02_domolky_daniel_PRINT_009-093142.jpg

ifj. Vidnyánszky Attila A diktátor című előadásban (Fotó/Forrás: Dömölky Dániel / Vígszínház)

A darab a két világháború között játszódik egy olyan korban, amikor a szegénység és az őrület féktelenné vált. Az emberség és a szabadságba vetett hit elbukott. Chaplin Korda Sándor magyar származású filmrendező és producer tanácsára kezdte el forgatni a filmet, amely Ausztria megszállásáig követi Hitler Birodalmának kiépülését és a zsidóság meghurcoltatásának eseményeit.

Charlie Chaplin alakításában ismerte meg a világ a kis borbélyt és a nagy diktátort, felejthetetlen bajusza, legendás cipője, keménykalapja, mozdulatai mindenki emlékezetébe beleégtek. A Vígszínház előadását Eszenyi Enikő rendezi, a nagyszínpadon ifj. Vidnyánszky Attila alakítja a kettős szerepet, amelyben nagy elődje nyomán, hol kíméletlenül szarkasztikus, hol megindítóan ártatlan, hol pedig a bohóctréfa eszközeivel oldja sokak szorongását. A szerep kettős természetéről, és a Chaplin-filmekből ismert Csavargóról, az örök kisemberről így nyilatkozik a főszereplő:

"Maga az a filozófia, amit felépített a saját lelke köré, a Csavargó karaktere köré, hihetetlen nagy találkozás volt. Ezen a szemüvegen keresztül másképp örül, másképp éli meg a fájdalmat, hogy tömören fogalmazzak, másképp "érez" az ember és ettől az érzékenységtől tudja megérteni maga körül ezt a borzalmas világot, amiben élünk. Mert nincs megfejtés vagy  mondanivaló, a Csavargó szerint egyszerű élet van, amit le kell élnünk.  Minden nagy filmje egy látomás volt, ami megjósolta a jövőt, de ezek nem Chaplin, hanem a Csavargó megérzései voltak. Ezt folytatva tehát Chaplin nem Hitlert gúnyolta ki -  mert az valóban nagyon egyszerű lett volna -  hanem azt mutatta meg, hogy a Csavargó hogyan látja ezt a szörnyeteget. Tehát ebben az esetben nem beszélünk kettős szerepről, Hitleren, azaz Hynkelen keresztül is a Csavargót kell eljátszanom."

Bulgakov Bíborszigete „színház a színházban” játékot kínál, ugyanakkor egyértelműen politikai szatíra is, nem csoda, hogy az 1928-as bemutatót követen 1929-ben már be is tiltották.

biborsziget_ea_01_domolky_daniel_PRINT_005-093236.jpg

Hegyi Barbara és Kern András a Bíborsziget című előadásban (Fotó/Forrás: Dömölky Dániel / Pesti Színház)

 

„A darab tulajdonképpen a kreativitásról szól, és az alkotók kétségbeesett és hihetetlen szenvedélyes küzdeleméről, azért hogy a színház tovább éljen. Ez egy sokszereplős előadás váratlan fordulatokkal és helyszínekkel, egyszerre látjuk a színházat hátulról és a teremtés pillanatait, ennél vonzóbb és izgalmasabb kihívás talán nincs is egy alkotócsoport számára” - mondta el Hegedűs D. Géza a próbafolyamatról.

A történet szerint a társulat a Jules Verne álnéven publikáló, fiatal drámaíró Bíborsziget című darabjára vár. A mindenható főcenzor egy nap múlva nyaralni megy, és ha előtte nem engedélyezi az előadást, a színház csődbe mehet. A szerző megérkezik opusával, amely egy lakatlan szigeten játszódik, tele tömegjelenetekkel, de idő már csak a főpróbára marad. A finálé előtt betoppan a cenzor, hogy meghozza döntését.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Így buliztak régen a sztárok az Oscaron

Közeledik az idei Oscar díjátadó, felkészülésnek megmutatjuk, ki kivel mulatott vagy épp sutyorgott a szünetekben az ötvenes évektől a kilencvenesig. Galéria!
Klasszikus

Megszólalt az ELTE Zenei Tanszékének vezetője a pénzelvonás kapcsán

Múlt héten jelent meg az a közlemény, amelyből kiderült, hogy az ELTE BTK-t érintő 250 millió forintos forrásmegvonás miatt szeptembertől nagyon nehéz lesz megoldani a zongora- és a magánének-oktatást a Zenei Tanszéken. A Fidelio kérdéseire Bodnár Gábor tanszékvezető válaszolt.
Vizuál

Bálványozta a közönség, bolondokházában végezte – 175 éve született Munkácsy Mihály

Stílusát romantikus realizmusnak nevezik, amelyre nem hatottak lényegesen a modern festészeti irányzatok. Első sikerét 1869-ben aratta Az ásító inas című képpel, amelynek témáját saját korábbi életéből vette.
Jazz/World

Borbély Mihály: "Pénzért vagy egoizmusból nincs értelme zenélni"

A több hangszeren és műfajban jártas Borbély Mihály minden zenei és emberi szituációban az átjárhatóságot kutatja. Legközelebb A népzene ünnepén hallhatjuk őt február 23-án a Müpában, tavasszal pedig új jazzlemezét is bemutatja saját formációjával.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház magazin

A társulat kérdéseiről – a közös ügyektől a közügyekig

A Jó kérdés, a Magyar Színházi Társaság és a Színház folyóirat sorozatának vendégei februárban a társulatról beszélgettek. A meghívottak, Kováts Adél, Göttinger Pál és Molnár Áron tapasztalatainak, nézőpontjainak megismeréséből és helyenkénti ütköztetéséből izgalmas kép rajzolódott ki a társulatokat illető lehetőségekről, külső és belső elvárásokról.
Színház ajánló

Mennyiért szülnél, anyuci? – új bemutató a FÉMben

Miklós Zsófiával és Kolnai Kovács Gergellyel a főszerepben mutatta be a FÉM Cziczó Attila Fém című abszurd drámáját: Miről álmodik a fiatal? Hírnévről, vagy családról?
Színház premier

Nyakunkon a hurok – Hazai ősbemutatóra készül az Orlai Produkciós Iroda

Bagossy László az Orlai Produkciós Iroda színészeivel állítja színpadra Kerékgyártó István szövegét, amely a szerző Puzzle című darabjából és a Hurok című regényből állt össze. A bemutatót február 23-án tartják a Jurányi Házban.
Színház ajánló

Vígjáték vagy dráma: A pillangók még mindig szabadok a József Attila Színház Stúdiójában

Nagy érdeklődés övezi a hazánkban kevéssé ismert Broadway sikerszerző, Leonard Gershe darabját a József Attila Színházban.
Színház ajánló

Az öldöklés istene - Házaspárbaj az Átriumban

Yasmina Reza világhírű komédiája leleplező őszinteséggel beszél a kispolgári álszentségről, és arról, hogy mindannyiunkban mennyi sérelem, előítélet és düh kavarog.