ifj. Vidnyánszky Attila és Szilágyi Csenge A diktátor című előadásban (Fotó/Forrás: Dömölky Dániel / Vígszínház)
A Vígszínház nagyszínpadán látható először Magyarországon Charlie Chaplin legnagyobb hatású filmjének színpadi változata, A diktátor. A Chaplin család engedélyével létrejött előadás szövegkönyvét Vecsei H. Miklós és Vörös Róbert mellett az előadást rendező Eszenyi Enikő jegyzi, a főszerepben ifj. Vidnyánszky Attilát, valamint Szilágyi Csengét, Wunderlich Józsefet, Hajduk Károlyt, Lukács Sándort láthatjuk. A darab október 13-án debütál.
A Pesti Színházban egy nappal hamarabb, október 12-én este tartják meg az évad első bemutatóját, Mihail Bulgakov, Bíborsziget című előadását Hegedűs D. Géza rendezi, a szövegkönyvet Elbert János fordítása alapján Vecsei H. Miklós és a társulat írta, a főbb szerepekben Kern András, Orosz Ákos, Csapó Attila, Dengyel Iván, Hegyi Barbara, Borbiczki Ferenc, Varju Kálmán, Fesztbaum Béla látható.
Bár 12 év és két földrész választja el a két darab keletkezését, Bulgakov 1928-ban, a sztálini Szovjetunióban írta meg a Bíborszigetet, Chaplin 1940-ben Hollywoodban forgatta le négy Oscar-díjat is elnyert korszakos művét, egyben első hangosfilmjét, mégis mindkét mű a XX. század első felében radikalizálódó európai civilizáció szatirikus megfogalmazása.
A diktátor, mint minden nagy mű, mélyen humanista alkotás is, amiről Chaplin később így nyilatkozott:
„Ha tudtam volna a német koncentrációs táborok borzalmairól, nem csinálom meg a Diktátor-t, nem fogom tréfára a nácik gyilkos őrületét.”
ifj. Vidnyánszky Attila A diktátor című előadásban (Fotó/Forrás: Dömölky Dániel / Vígszínház)
Charlie Chaplin alakításában ismerte meg a világ a kis borbélyt és a nagy diktátort, felejthetetlen bajusza, legendás cipője, keménykalapja, mozdulatai mindenki emlékezetébe beleégtek. A Vígszínház előadását Eszenyi Enikő rendezi, a nagyszínpadon ifj. Vidnyánszky Attila alakítja a kettős szerepet, amelyben nagy elődje nyomán, hol kíméletlenül szarkasztikus, hol megindítóan ártatlan, hol pedig a bohóctréfa eszközeivel oldja sokak szorongását. A szerep kettős természetéről, és a Chaplin-filmekből ismert Csavargóról, az örök kisemberről így nyilatkozik a főszereplő:
"Maga az a filozófia, amit felépített a saját lelke köré, a Csavargó karaktere köré, hihetetlen nagy találkozás volt. Ezen a szemüvegen keresztül másképp örül, másképp éli meg a fájdalmat, hogy tömören fogalmazzak, másképp "érez" az ember és ettől az érzékenységtől tudja megérteni maga körül ezt a borzalmas világot, amiben élünk. Mert nincs megfejtés vagy mondanivaló, a Csavargó szerint egyszerű élet van, amit le kell élnünk. Minden nagy filmje egy látomás volt, ami megjósolta a jövőt, de ezek nem Chaplin, hanem a Csavargó megérzései voltak. Ezt folytatva tehát Chaplin nem Hitlert gúnyolta ki - mert az valóban nagyon egyszerű lett volna - hanem azt mutatta meg, hogy a Csavargó hogyan látja ezt a szörnyeteget. Tehát ebben az esetben nem beszélünk kettős szerepről, Hitleren, azaz Hynkelen keresztül is a Csavargót kell eljátszanom."
Bulgakov Bíborszigete „színház a színházban” játékot kínál, ugyanakkor egyértelműen politikai szatíra is, nem csoda, hogy az 1928-as bemutatót követen 1929-ben már be is tiltották.
Hegyi Barbara és Kern András a Bíborsziget című előadásban (Fotó/Forrás: Dömölky Dániel / Pesti Színház)
„A darab tulajdonképpen a kreativitásról szól, és az alkotók kétségbeesett és hihetetlen szenvedélyes küzdeleméről, azért hogy a színház tovább éljen. Ez egy sokszereplős előadás váratlan fordulatokkal és helyszínekkel, egyszerre látjuk a színházat hátulról és a teremtés pillanatait, ennél vonzóbb és izgalmasabb kihívás talán nincs is egy alkotócsoport számára” - mondta el Hegedűs D. Géza a próbafolyamatról.
A történet szerint a társulat a Jules Verne álnéven publikáló, fiatal drámaíró Bíborsziget című darabjára vár. A mindenható főcenzor egy nap múlva nyaralni megy, és ha előtte nem engedélyezi az előadást, a színház csődbe mehet. A szerző megérkezik opusával, amely egy lakatlan szigeten játszódik, tele tömegjelenetekkel, de idő már csak a főpróbára marad. A finálé előtt betoppan a cenzor, hogy meghozza döntését.
hírlevél
