Színház

Chaplin és Bulgakov - premierek a Vígszínházban és a Pesti Színházban

2018.10.12. 13:20
Ajánlom
Nagy várakozás előzi meg a Vígszínház társulatának új előadásait, A diktátort és a Bíborszigetet. Bár 12 év és két földrész választja el a két darab keletkezését, mégis mindkét mű a XX. század első felében radikalizálódó európai civilizáció szatirikus megfogalmazása.
adiktator_ea_02_domolky_daniel_PRINT_006-093145.jpg

ifj. Vidnyánszky Attila és Szilágyi Csenge A diktátor című előadásban (Fotó/Forrás: Dömölky Dániel / Vígszínház)

A Vígszínház nagyszínpadán látható először Magyarországon Charlie Chaplin legnagyobb hatású filmjének színpadi változata, A diktátor. A Chaplin család engedélyével létrejött előadás szövegkönyvét Vecsei H. Miklós és Vörös Róbert mellett az előadást rendező Eszenyi Enikő jegyzi, a főszerepben ifj. Vidnyánszky Attilát, valamint Szilágyi Csengét, Wunderlich Józsefet, Hajduk Károlyt, Lukács Sándort láthatjuk. A darab október 13-án debütál.

A Pesti Színházban egy nappal hamarabb, október 12-én este tartják meg az évad első bemutatóját, Mihail Bulgakov, Bíborsziget című előadását Hegedűs D. Géza rendezi, a szövegkönyvet Elbert János fordítása alapján Vecsei H. Miklós és a társulat írta, a főbb szerepekben Kern András, Orosz Ákos, Csapó Attila, Dengyel Iván, Hegyi Barbara, Borbiczki Ferenc, Varju Kálmán, Fesztbaum Béla látható.

Bár 12 év és két földrész választja el a két darab keletkezését, Bulgakov 1928-ban, a sztálini Szovjetunióban írta meg a Bíborszigetet, Chaplin 1940-ben Hollywoodban forgatta le négy Oscar-díjat is elnyert korszakos művét, egyben első hangosfilmjét, mégis mindkét mű a XX. század első felében radikalizálódó európai civilizáció szatirikus megfogalmazása.

A diktátor, mint minden nagy mű, mélyen humanista alkotás is, amiről Chaplin később így nyilatkozott:

„Ha tudtam volna a német koncentrációs táborok borzalmairól, nem csinálom meg a Diktátor-t, nem fogom tréfára a nácik gyilkos őrületét.”

adiktator_ea_02_domolky_daniel_PRINT_009-093142.jpg

ifj. Vidnyánszky Attila A diktátor című előadásban (Fotó/Forrás: Dömölky Dániel / Vígszínház)

A darab a két világháború között játszódik egy olyan korban, amikor a szegénység és az őrület féktelenné vált. Az emberség és a szabadságba vetett hit elbukott. Chaplin Korda Sándor magyar származású filmrendező és producer tanácsára kezdte el forgatni a filmet, amely Ausztria megszállásáig követi Hitler Birodalmának kiépülését és a zsidóság meghurcoltatásának eseményeit.

Charlie Chaplin alakításában ismerte meg a világ a kis borbélyt és a nagy diktátort, felejthetetlen bajusza, legendás cipője, keménykalapja, mozdulatai mindenki emlékezetébe beleégtek. A Vígszínház előadását Eszenyi Enikő rendezi, a nagyszínpadon ifj. Vidnyánszky Attila alakítja a kettős szerepet, amelyben nagy elődje nyomán, hol kíméletlenül szarkasztikus, hol megindítóan ártatlan, hol pedig a bohóctréfa eszközeivel oldja sokak szorongását. A szerep kettős természetéről, és a Chaplin-filmekből ismert Csavargóról, az örök kisemberről így nyilatkozik a főszereplő:

"Maga az a filozófia, amit felépített a saját lelke köré, a Csavargó karaktere köré, hihetetlen nagy találkozás volt. Ezen a szemüvegen keresztül másképp örül, másképp éli meg a fájdalmat, hogy tömören fogalmazzak, másképp "érez" az ember és ettől az érzékenységtől tudja megérteni maga körül ezt a borzalmas világot, amiben élünk. Mert nincs megfejtés vagy  mondanivaló, a Csavargó szerint egyszerű élet van, amit le kell élnünk.  Minden nagy filmje egy látomás volt, ami megjósolta a jövőt, de ezek nem Chaplin, hanem a Csavargó megérzései voltak. Ezt folytatva tehát Chaplin nem Hitlert gúnyolta ki -  mert az valóban nagyon egyszerű lett volna -  hanem azt mutatta meg, hogy a Csavargó hogyan látja ezt a szörnyeteget. Tehát ebben az esetben nem beszélünk kettős szerepről, Hitleren, azaz Hynkelen keresztül is a Csavargót kell eljátszanom."

Bulgakov Bíborszigete „színház a színházban” játékot kínál, ugyanakkor egyértelműen politikai szatíra is, nem csoda, hogy az 1928-as bemutatót követen 1929-ben már be is tiltották.

biborsziget_ea_01_domolky_daniel_PRINT_005-093236.jpg

Hegyi Barbara és Kern András a Bíborsziget című előadásban (Fotó/Forrás: Dömölky Dániel / Pesti Színház)

 

„A darab tulajdonképpen a kreativitásról szól, és az alkotók kétségbeesett és hihetetlen szenvedélyes küzdeleméről, azért hogy a színház tovább éljen. Ez egy sokszereplős előadás váratlan fordulatokkal és helyszínekkel, egyszerre látjuk a színházat hátulról és a teremtés pillanatait, ennél vonzóbb és izgalmasabb kihívás talán nincs is egy alkotócsoport számára” - mondta el Hegedűs D. Géza a próbafolyamatról.

A történet szerint a társulat a Jules Verne álnéven publikáló, fiatal drámaíró Bíborsziget című darabjára vár. A mindenható főcenzor egy nap múlva nyaralni megy, és ha előtte nem engedélyezi az előadást, a színház csődbe mehet. A szerző megérkezik opusával, amely egy lakatlan szigeten játszódik, tele tömegjelenetekkel, de idő már csak a főpróbára marad. A finálé előtt betoppan a cenzor, hogy meghozza döntését.

Programkereső

Legolvasottabb

Színház

Híd, ami összeköt: a tehetség – új tagokat avatott a Halhatatlanok Társulata

„Jó egészséget kívánok mindenkinek, pályatársaimnak remek előadásokat és boldogságot, boldogságot, boldogságot” – tolmácsolta Lázár Kati szavait Jordán Tamás szeptember 18-án a Budapesti Operettszínház előtti Halhatatlanok sétányán, ahol nyolc művész csatlakozott a Halhatatlanok Társulatához.
Színház

Vidnyánszky válasza Wilsonnak: „Sajnálom, hogy egyoldalúan tájékozódott”

A Nemzeti Színház igazgatója azután reagált, hogy a MITEM fesztiválra meghívott rendező, Robert Wilson közleményben tudatta, előadása után járó honoráriuma felét a FreeSZFE egyesületnek ajánlja fel.
Színház

A FreeSZFE-nek adja a MITEM-től kapott honoráriuma felét Robert Wilson

A világ egyik legismertebb rendezője a Nemzeti Színház fesztiválján vett volna részt, ám egészségügyi okokból kénytelen volt távol maradni, előadását nélküle mutatták be. Wilson később közleményben jelezte, hogy nem ért egyet az SZFE modellváltásának módjával – írta meg a hvg.hu.
Klasszikus

„Szeretnék ajtóstul rontani a házba” – beszélgetés Rajna Martinnal

Mindössze huszonöt évesen lett a Győri Filharmonikus Zenekar vezető karmestere, az évadnyitó koncerten Kodály és Bartók művei mellett Balogh Máté új kompozícióját is vezényli, amelyet a zeneszerző számukra írt. Rajna Martinnal győri tervei mellett a modern zene fontosságáról is beszélgettünk.
Zenés színház

A sors lépcsőfokain járva – interjú Dolhai Attilával

A Budapesti Operettszínház idei évadának első bemutatója a Federico Fellini 8 és ½ című önéletrajzi ihletésű filmje alapján készült Nine-Kilenc, amely egy alkotói válságban lévő rendező belső vívódásait, illetve nőkhöz való viszonyát mutatja be. A Guidót alakító Dolhai Attilával a főhősről, az előadásról és vallásról beszélgettünk.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház interjú

„Csodálatos ez a bohóc-létezés” – Beszélgetés Mertz Tiborral

Szeptember 18-án mutatta be Székely Csaba Öröm és boldogság című drámáját a Budaörsi Latinovits Színház, Alföldi Róbert rendezésében. Mertz Tiborral, az előadás egyik szereplőjével beszélgettünk kíváncsiságról, társulati létezésről és véleménynyilvánításról.
Színház hír

Híd, ami összeköt: a tehetség – új tagokat avatott a Halhatatlanok Társulata

„Jó egészséget kívánok mindenkinek, pályatársaimnak remek előadásokat és boldogságot, boldogságot, boldogságot” – tolmácsolta Lázár Kati szavait Jordán Tamás szeptember 18-án a Budapesti Operettszínház előtti Halhatatlanok sétányán, ahol nyolc művész csatlakozott a Halhatatlanok Társulatához.
Színház hír

Vidnyánszky válasza Wilsonnak: „Sajnálom, hogy egyoldalúan tájékozódott”

A Nemzeti Színház igazgatója azután reagált, hogy a MITEM fesztiválra meghívott rendező, Robert Wilson közleményben tudatta, előadása után járó honoráriuma felét a FreeSZFE egyesületnek ajánlja fel.
Színház hír

A FreeSZFE-nek adja a MITEM-től kapott honoráriuma felét Robert Wilson

A világ egyik legismertebb rendezője a Nemzeti Színház fesztiválján vett volna részt, ám egészségügyi okokból kénytelen volt távol maradni, előadását nélküle mutatták be. Wilson később közleményben jelezte, hogy nem ért egyet az SZFE modellváltásának módjával – írta meg a hvg.hu.
Színház magazin

Mecénás és mészégető – Báró Kemény János, a Jóság Embere

Kemény János amerikai állampolgárként született 1903-ban, de egész életében erdélyinek vallotta magát. A két világháború között marosvécsi birtokán szervezte meg a helikoni közösséget, amely a jobb- és baloldali erdélyi írók közös parlamentje volt. Báró Kemény János a hídember szerepét töltötte be az erdélyi szellemi életben. Saját vagyonából mentette meg a csődtől a kolozsvári színházat, Horthytól Corvin-koszorút kapott, majd a holokauszt idején az ő támogatásával jött létre a Zsidó Színház Kolozsvárott. Menekítette az üldözötteket. A háború után alapító mecénása lett a marosvásárhelyi teátrumnak, innen aztán politikai okokból kirúgták. A báró mészégetőként dolgozott a kommunista diktatúrában. Drámai kelet-európai sorsáról több kötetes önéletrajzi sorozatot tervezett, de ez is csak torzó maradt.