Színház

Csak a nagy találat hiányzik – két bemutató Székesfehérváron

2016.12.20. 08:04
Ajánlom
Tóth Ildikó egy hervadó asszony gyönyörű monodrámáját játssza a Három nővérben, míg a Figaro házasságának címszerepében Lábodi Ádám inkább kissé botcsinálta intrikus – írja kritikusunk.

Szikora János, székesfehérvári direktor a Három nővér előadásához megfordította a stúdió terét. Ahol máskor játszani szoktak, ott ülünk, ahol ülni szoktunk, ott játszanak. Nem tudok rájönni, vajon a lépcsőzetesen egymás fölött elhelyezkedő dobogók mozgatták-e meg a fantáziáját, vagy a háttérvetítés lehetősége. Esetleg mindkettő. Az első részben fölül van a videó, a másodikban alul. Hullámzó vizet, folyót, tavat, tengert mutat. A lépcsős dobogót vörös textil borítja. Csak a játékhoz legszükségesebb berendezési tárgyak, bútorok, kellékek vannak rajta. Jelzésértékű egy vaskályha, rajta lavórral, ami a vidéki élet durva egyszerűségére, primitív körülményekre utal az előkelősködő környezetben. Nem messze tőle az ellenpont: míves óra, amelyet Csebutukin később darabokra tör.

A látványnak ezt a részét a rendező maga tervezte. Másik feléről, a ruhákról Zoób Kati gondoskodott. Keresettségre, mindenáron való különösségre, egyediségre törekvés látszik rajtuk. No meg üzenet. Olga ruháján vállapok, Másáén töltényhüvelyek utalnak a család katonai múltjára, ami ezáltal csaknem fontosabbá is válik, mint a Moszkva utáni sóvárgás. Irina fehér csipkés ruháján kevésbé feltűnők a katonás bojtok, talán mert ő még túl fiatal volt, amikor a nővérek kicsöppentek a tiszti világból.

A Prozorovok kifinomultságát, műveltségét ezúttal nemcsak hangoztatják, hanem hangszerjátékkal is igazolják. A rendező megkettőzi a nővéreket, sőt a fivért is, aminek az egyik értelme akár az is lehetne, hogy zenélnek is. Mármint egyik énjük. Ki min tud. Nem a szerepek, hanem a színészek. Cseke Lilla Csenge e. h. csellózik, Kiss Diána Magdolna fuvolázik. Hegedülni viszont egyik Andrej sem tud, helyettük egy hölgy játszik a színfalak mögött. A zenélő Andrej csak behozza a hangszert.

Kérdés, hogy akkor miért vannak ketten?

A rendező nyilatkozata szerint a kettőzések életkorbeli különbséget lennének hivatottak jelezni. Mivé lett az ifjonti ártatlanság. Ezt azonban az előadás nem igazolja. Részben azért sem, mert nem sikerül következetesen végig vinni. A két Andrej, Szurcsik Ádám e. h. és Börcsök Olivér között nem mutatkozik nagy korkülönbség, mint ahogy a két Irina, Törőcsik Franciska és Kovács Panka e. h. között sem látványos az idő múlása. Arról már nem is beszélve, hogy az ifjabb Irinának ebben a rendszerben alighanem kisgyereknek kellene lennie. Még leginkább a két Olga esetében működik a rendezői elgondolás, Kiss Diána Magdolna elkínzottan szenvedő, a család és a világ gondját magára vevő tanárnője valóban érettebb Cseke Lilla Csengéénél. Csak hát színészileg is az. Ez pedig sokat elvesz az összevetés realitásából. Mintha nem is ugyanaz a két ember lenne. Csak a ruhájuk hasonló. Még feltűnőbb ez a különbség a két Mása esetében.

Tóth Ildikó nemcsak színészileg jelentékenyebb valamennyi nővérnél, de életkorban is előttük jár.

Ez pedig a stúdió kis terében jól látszik. Úgyhogy kénytelen egy másik darabot játszani. Egy hervadó asszony gyönyörű monodrámáját. Amiben az is kezére játszik, hogy Sághy Tamás különösen jelentéktelen Versinyin. Mindössze látszatra alkalmas ürügy, hogy az asszonyból kitörjön az elfojtott szenvedély. Tóth Ildikó mellett Szász Júlia e. h. Másája szükségképpen észrevétlen marad. Petrik Andrea mintha az utálatos, álszerényen hatalmaskodó Natasa szerepére született volna, Gáspár Sándor kedélyeskedésbe burkolja Csebutukin kiábrándultságát. Varga Mária és Derzsi János remekül hozza a vén szolgákat.

Az a gyanúm, hogy a főszerepek duplázása akkor sem lenne igazán hatásos, ha sikerülne maradéktalanul megvalósítani.

A gondolati üzenetet a néző egy perc alatt átlátja. Élményévé viszont valószínűleg sohasem válik. Talán azért sem, mert a rendező megfeledkezik arról, hogy valójában melyik időben is játszódik a történet. Elég nyilvánvalónak látszik persze, hogy az idősebb nővérekkel történnek a dolgok. Ebben az esetben a többiek, a régi ének múltból előtűnő árnyak, emlékek. Ezt sem ártana jelezni. Sőt, a néző számára átélhetővé tenni. Ehhez az agyalásnál többre lenne szükség a rendezőtől. Legalábbis az ötlet végig gondolására.

Figaro házassága

Figaro házassága (Fotó/Forrás: Vörösmarty Színház)

A nagyszínpadon Hargitai Iván a Figaro házasságával tett próbát. De úgy gondolom, az igazi akadályt nem Pierre-Augustin Caron de Beaumarchais elméssége vagy a történet bonyodalmassága képezte, hanem Bátonyi György díszlete. Márpedig azt aligha a rendező ellenére tervezte. A tér hatalmas és csaknem üres. Egyetlen funkciója, hogy a magas falakra rengeteg vadásztrófeát lehet aggatni. Szóval csupa agancs minden. Az nem nagy baj, hogy a darabban végül is nem szarvaznak föl senkit, ugyanis valóban végig próbálkoznak vele. Vagy eljátszanak a lehetőségével. A tartalmi célzás tehát találó. Az viszont már gond, hogy rögtön az első jelenetet nem lehet eljátszani ebben a térben. Ott ugyanis Figaró a Susanával közös jövendőbeli lakásukat méregeti. Miközben mérlegre kerül a gróf túlzott közelségének a veszélye is. Szóval megindul a cselekmény, távolról, de elkezdünk közelíteni a várható komplikációk felé. Ebben az aulában pedig nemigen lehet egy cselédlakást elképzelni. Nem illik bele természetesen az egy szál kanapé meg a két tükör sem, amelyek helyettesítik a fotelt, amelyben és amely mögött hol a minden nőbe szerelmes apród, hol a komornát környékező gróf rejtőzik.

Lábodi Ádám és Pálya Pompónia - Figaro házassága

Lábodi Ádám és Pálya Pompónia - Figaro házassága (Fotó/Forrás: Vörösmarty Színház)

A nézőt persze a színészek érdeklik és a mese, szívesen megfeledkezik az alkalmatlan térről, ha szeretheti a játszókat, ha izgalmas a történet. Ezzel pedig nincs komoly baj a Vörösmarty Színházban. Hirtling István kedves idősődő úr, rokonszenves linkóci, rutinosan hozza a jóindulatú, de esendő, önmagának, főképp pedig a libidójának parancsolni képtelen grófot, a vidéki arisztokratát, a helyi nagyságot. Varga Gabriella még éppen nem hervadó szépségű grófnéja, Váradi Eszter Sára energikus Marcelinája, Kuna Károly cinikus Bartoló doktora, Kozáry Ferenc őszintén ostoba bírója kellemesen gördíti a cselekményt a kibontakozás felé. Lábodi Ádám Figarója kissé botcsinálta intrikus. Egész valójával, színpadi jelenlétével szemlélteti azt a sorsot, amelyet híres nagy monológjában elbeszél. A puszta létharc, az üldözöttség, hajszoltság teszi találékonnyá, furfangossá, és nem is minden csele válik be, nem mindig sikerül kivágnia magát. Sokszor inkább balek. Pálya Pompónia sem a szabvány szerinti csinos, nagyszájú, huncut személyzet. Sajátosan vaskos báját földhöz ragadtságból, konokságból, önvédelmi éberségből keveri ki. Illik az ő Figarójához, és ő az erősebb egyéniség.

Megint két előadás Székesfehérváron, amelyek bizonyítják, hogy erős a társulat, és újító szándékú, ambiciózus rendezők trenírozzák. Csak a nagy találat, az igazán jelentős előadás hiányzik.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

A végzet asszonya élete végéig díva maradt

A magyar femme fatale emigráns éveiben ritkán mutatkozott, nem járt társaságba - saját, régi filmjei viszont hipnotikus erővel hatottak rá.
Plusz

Megalakult a Nemzeti Kulturális Tanács

Megtartotta alakuló ülését az Országgyűlés által tavaly decemberben kihirdetett törvény alapján életre hívott testület.
Klasszikus

Börtönbe megy a nyugdíjas, aki túl hangosan hallgatott komolyzenét

A liverpooli nyugdíjas, aki túl hangosan hallgatta a ClassicFM-et, azt mondta a bírónak, verjék csak láncra. Huszonnégy hétre tették hűvösre.
Klasszikus

Hegedűn játszott az agyműtétje közben, a sebész elveszett Mahlernél

Egy 53 éves brit muzsikus agyműtéten esett át. A hangszerét is vinnie kellett az operációra, hogy az orvosok ellenőrizni tudják, ne sérüljenek az agy más részei a beavatkozás közben.
Klasszikus

Egész nap Mozart zenéje szól a tavasz első napján

Egy nap, tíz koncert a Concerto Budapesttel! Március 1. vasárnap délelőtt 11-től este 10-ig kizárólag Mozart zenéje tölti meg a Zeneakadémia koncerttermeit.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház magazin

Hogyan lett nagy író Bereményi Géza?

Mitől lesz valaki nagyformátumú író? Van rá recept? Vagy ez egy eleve elrendelés? Bereményi Géza esetében a legnagyobb játékos, maga az élet determinálta a sikert. Vagy a Teleki téri piac. Önmagáról, az Eldorádóról mesélt Huszárik Katának a JaSzalonban.
Színház interjú

„Érződik a darabon, hogy színész írta” – Interjú Brasch Bencével

Zach Braff fekete komédiáját, a Minden nagyon jó lesz című darabot tűzi műsorra az Átrium. Idegenek az éjszakában, egy elhagyott tengerparti nyaralóban. Poénos bemondásoktól, egymás zrikálásától jutnak el odáig, hogy színt valljanak magukról. A harmincötödik szülinapján végzetes lépésre készülő „házigazda” szerepét Brasch Bence alakítja.
Színház hír

Házastársi pingpong a Belvárosi Színházban

Stefan Vögel fordulatokban gazdag párkapcsolati vígjátéka Rába Roland rendezésében, Debreczeny Csaba, Szávai Viktória, Mészáros Máté és Járó Zsuzsa előadásában látható február 19-től.
Színház interjú

Ki milyen jövőt képzel el a Szabad Tér Színháznak? – Az aspiránsokat kérdeztük

Hárman adtak be pályázatot a Szabad Tér Színház vezetésére: Bán Teodóra jelenlegi ügyvezető mellett Benkő Nóra színművész és Somogyi Szilárd rendező. Lapunk megszólaltatta a három jelöltet.
Színház hír

Tom Stoppard utolsó színművét díjazza a PEN

Tom Stoppard brit színműírót is kitünteti márciusban a PEN America irodalmi és emberi jogi szervezet.