"Olyan vásári komédiát próbálunk faragni klasszikusunk művéből, melyben nézőként, játékosként mindenki részt vehet. Széles, kedves, csapodár színház mindannyiunk kedvére, örömére! Ajánljuk kamaszkortól 100 éves korig és azon túl" - írják az alkotók az előadásról. A produkció elnyerte a Pierrot-díjat a legjobb utcaszínházi előadásért 2007-ben a nyíregyházi Happy Art Fesztiválon.
"A MárkusZínház az egyik legjobb független (családi) bábszínház, amely évek, évtizedek óta következetesen járja a maga útját. Egyedi hangú, eleven játékosságú produkcióik legmélyén a vásári bábjáték hagyományai rejlenek, hisz legfőbb működtető elvük a közönséggel kialakított élő, lüktető kapcsolat, amely mindig befolyásolja, alakítja magát az előadást is" - írják róluk.
A MárkusZínház 1987-ben alakult. Credójukban ez áll: „Szeretjük a Földet, a Napot, a Fát, az Anyagot, a Zenét, a Gyermek-Embereket. Ezt az érzést próbáljuk megélni a színpadon és a mindennapokban is. Apák örökét játszani anyanyelvünkön igen nagy becs, ha a játék befogadóra lel." A színház számára legfontosabb a saját előadások létrehozása és játszása. A tervezői és kivitelezői feladatokat is maguk végzik. Propagandatevékenységet nem folytat a színház, az előadások "maguknak találnak" játszóhelyet. Előadásaik: Petőfi Sándor: A helység kalapácsa; Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde; Betlehemi történet; Andersen: Fülemüle; Vitéz László; Benedek Elek: Laci Királyfi; Benedek Elek: Az égigérő fa; Balogh Robert: Mátyás király szárnyai; Petőfi Sándor nyomán: A Jánosvitéz.
Kérdésünk: Az alábbiak közül ki nem szerepel A helység kalapácsa című Petőfi-műben?
A március 13. éjfélig helyesen válaszolók közül egy olvasónk két partnerével - az előadás családi programnak is alkalmas, hiszen kamaszkortól ajánlják az alkotók - tekintheti meg a MárkusZínház produkcióját.
hírlevél
