Színház

Csalók és megcsaltak játszmája

Kritika a Vörösmarty Színház A cégvezető című előadásáról
2022.01.21. 15:15
Ajánlom
Életünk illúziókra épül: próbáljuk a jó oldalunkat mutatni az emberek előtt, sikeresnek látszani, szépnek, okosnak és gazdagnak tűnni. Néhány embernek mindez valóban sikerül, mások egy hamis valóság mögé bújva élik mindennapjaikat. „Korunk cégvezetője”, Háy János darabjának főszereplője is ilyen. A legjobbat akarja, és minél többet markol, annál jobban szétesik az addig megszokott világa.

A látszatigazságok mögött elfojtott sérelmek, folyamatos önigazolások, valamint az ego – pontosabban a férfiego – áll. Magabiztosan közli a nézővel, hogy mindent megkaphat, és meg is kap. Persze elgyengül, mert mint mondja, „a férfit a szexszel lehet megfogni”, és ez a pillanatnyi megingás lesz minden rossz kezdete.

De itt nemcsak a megcsaláson van a hangsúly, sőt nem is a lebukáson és annak következményein, hiszen ez csak egy alapállapot.

A változás akkor következik be, amikor az elbeszélő, vagy épp a félhomályban néma szemlélőként gubbasztó néző ráeszmél, hogy a mai világban a kapcsolatok mennyire sekélyesek, és a Sághy Tamás alakította figurának is ez a tragédiája: képtelen valójában kötődni.

A média eltorzult valósága abba a hitbe ringatta, hogy sikeres és gazdag üzletemberként bármit megtehet, és minden körülötte zajló eseményt ő irányíthat. Ám közben a látszólag kontroll alatt tartott élethelyzetek megváltoztak.

Az „ál-életek” pedig nehezen alkalmazkodnak ezekhez a változásokhoz.

A felismerés folyamata olyan, mint a gyász: az ember eleinte tagad, próbál úgy viselkedni, mintha minden, ami történik, csupán egy múló állapot, egy pillanatnyi rossz érzés lenne. Aztán szépen lassan bekúszik a férfi gondolataiba a valóság. Először nagyon rossz – jelen esetben azért is, mert a feleséggel való kapcsolata megromlik. Ezt egy látszólagos pozitív szakasz követi, hiszen a vágyott nő, akit egyszer már megkapott, ott van vele.

saghy_02-232931.jpg

Sághy Tamás A cégvezetőben (Fotó/Forrás: Torma Sándor / Vörösmarty Színház)

Azonban ebben a darabban nincs feloldás, nincs elfogadás vagy megbékélés. Sokkal inkább gyötrő ráébredés a világ álságosságára, arra, hogy minden viszony csalók és megcsaltak játszmája. A kibontakozó valóságot a cégvezető igyekszik eltolni magától – ha monológja nem egy önmagával folytatott párbeszéd lenne, az egyes szám második személyű elbeszélés akár ebből is következhetne.

Hiányoznak a díszletek is, nemcsak a látszatéletből, a színházi térből is.

A fekete függönyök úgy fogják körbe a Pelikán Fészek apró színpadát, hogy szinte fojtogató a látvány.

Az elegáns üzletember – Sághy Tamás – a nézőbe lát. Magáról beszél? Vagy a közönségről? Nem egyértelmű. Magunkra ismerünk, kisszerű játszmáinkra, ő pedig csak mesél, egyik történetet szőve a másik után.

Néha nevetünk, nem jókedvünkből, nem a jókor elcsattanó poénokon, sokkal inkább kínunkban, mert Háy János szövege nagyon emberi és nagyon mai. A magyar társadalom lenyomata.

saghy_01-232931.jpg

Sághy Tamás A cégvezetőben (Fotó/Forrás: Torma Sándor / Vörösmarty Színház)

Sághynak nincs könnyű dolga, hiszen nem áll rendelkezésre sem rendező által megrajzolt tér – ennek ellenére nem volt egyedül, hiszen Hargitai Iván konzultánsként segítette a próbaidőszakot –, sem kellékek, amik segítenék a történetek megértését. Folyamatos színpadi jelenlétre van szükség, fokozott koncentrációra. Merthogy a néző sem lélegezhet fel.

A darab nélkülözi a nyugvópontokat, így minden mozdulatnak, suttogva vagy épp hangosan elmondott félmondatnak jelentősége van.

A színpadon megjelenő dráma akár a Vörösmarty Színház nagy vállalásának, Az ember tragédiája 2.0-nak ötödik színe is lehetne, hiszen a képlet ugyanaz. Adott egy világrend, egy jónak gondolt eszme, amelyből közelebbről megnézve kiábrándul az ember. Még a szerepek is adottak: van egy Évánk, akit ugyan nem látunk – lévén monodrámáról van szó –, de tudjuk róla, hogy ebben az eltorzult, abszurd világban titkárnő, és már elcsábította Ádámot. Pontosabban a cégvezetőt, aki egyben az Úrnak is képzeli magát.

És ez a gondolat, hogy az ember Istennek hiszi magát, éppolyan ismerős, mint a távolba révedő öltönyös alak, aki ráébredve saját kicsinyességére, megpróbál újra elrejtőzni a hazugságai mögé.

Azonban felmerül a kérdés: hányszor építhetünk magunk köré látszatéletet, elfedve a valódi problémákat, és hányszor kell még csalódni ebben a média és a társadalom kreálta világban ahhoz, hogy egy ilyen előadásról úgy jöjjünk ki, hogy másnap reggel, amikor a történetekből kihámozott mondatok mögül előbukkan a valódi mondanivaló, elinduljon az átalakulás?

Fejléckép: Sághy Tamás A cégvezetőben (fotó: Torma Sándor / Vörösmarty Színház)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Zenében megélt ünnep Pannonhalmán – jubilál az Arcus Temporum fesztivál

Eötvös Péter és Mozart művészetével ünnepel az idén 20 éves Arcus Temporum Művészeti Fesztivál Pannonhalmán augusztus 23–25. között. Ráadásul a jubileum egybeesik a bencés szerzetesközösség temploma, a Szent Márton-bazilika felszentelésének 800. évével.
Plusz

Az utolsó szerelem mítosza

Az első szerelem minden líra egyik fő toposza, sőt népdaloktól regényekig, a first love az igazi, mert mindenkit érdeklő, lángba boritó téma. Azon gondolkozom, hogy miért nincs az elsőnek párja, azaz miért nincs igazi irodalma, lírai lenyomata az utolsó szerelemnek, ennek a fellobbanó érzelmi viharnak? Almási Miklós írása.
Zenés színház

Szikrák és vízcseppek – Aida a Szentmargitbányai Kőfejtőben

Tíz év után ismét az Aida került színre az Ausztriában található Szentmargitbányai Kőfejtő hatalmas szabadtéri színpadán. Nem ez volt azonban az egyetlen visszatérés: ismét Thaddeus Strassberger rendező munkáját láthatta a közönség.
Klasszikus

„Tudatosítani kell a világban, hogy Auer Lipót magyar, ráadásul veszprémi volt” – interjú Kováts Péterrel, az Auer Fesztivál művészeti vezetőjével

Kerek évfordulóhoz érkezett a veszprémi születésű, világhírű hegedűművésznek, Auer Lipótnak szentelt fesztivál. Az ünnepi programról az eseménysorozat alapítójával, Kováts Péter hegedűművésszel beszélgettünk.
Plusz

Mintha elkezdtük volna szeretni a saját városainkat – beszélgetés Zubreczki Dávid építészeti mesemondóval

A Kultkikötő szervezésében idén nyáron nyolc helyszínen hallgathatók meg Zubreczki Dávid vetítéssel egybekötött történetmesélős előadásai Templomséták a Balaton körül címmel.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház ajánló

A versenyprogram mellett vizsgaelőadásokat is láthatunk az idei Szemle Pluszon

Augusztus 24. és szeptember 9. között zajlik a Városmajori Szabadtéri Színpad Szemle Plusz programsorozata, amelyen a Fidelio is díjazza az egyik előadást.
Színház ajánló

Az anya – Nagy-Kálózy Eszter főszereplésével készül bemutató a Karinthy Színházban

A budapesti Karinthy Színház várakozással teli izgalommal jelenti be Florian Zeller Az anya című fekete komédiájának budapesti ősbemutatóját. Az előadás a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatával együttműködésben valósul meg, amit az üzbég származású, nemzetközileg elismert rendező, Talgat Batalov állít színpadra.
Színház ajánló

Idén is Szegeden láthatók a legizgalmasabb színházi előadások – jön a THEALTER

Július 27. és augusztus 2. között rendezik meg a 34. THEALTER színházi fesztivált Szegeden. A jól ismert fellépők mellett új formációkkal, fiatalokból szerveződő csapatokkal is találkozhatnak a szegediek és az ide látogató nézők.
Színház gyász

Elhunyt Szatmári Liza

Az Aase- és Gobbi Hilda-díjas színésznő július 20-án, életének 97. évében hunyt el. Szatmári Liza hetvenhárom éve volt a Vígszínház tagja, halálhírét a társulat közölte.
Színház hír

Szász Júlia és Horváth Lajos Ottó a Centrál Színházban tér vissza a színpadra

A Nemzeti Színházban tavaly súlyos balesetet szenvedett színművészek apa-lánya párost alakítanak a Centrál Színház következő évadában. A Puskás Tamás rendezte előadás egy híres film adaptációja lesz.