Színház

Csalók és megcsaltak játszmája

Kritika a Vörösmarty Színház A cégvezető című előadásáról
2022.01.21. 15:15
Ajánlom
Életünk illúziókra épül: próbáljuk a jó oldalunkat mutatni az emberek előtt, sikeresnek látszani, szépnek, okosnak és gazdagnak tűnni. Néhány embernek mindez valóban sikerül, mások egy hamis valóság mögé bújva élik mindennapjaikat. „Korunk cégvezetője”, Háy János darabjának főszereplője is ilyen. A legjobbat akarja, és minél többet markol, annál jobban szétesik az addig megszokott világa.

A látszatigazságok mögött elfojtott sérelmek, folyamatos önigazolások, valamint az ego – pontosabban a férfiego – áll. Magabiztosan közli a nézővel, hogy mindent megkaphat, és meg is kap. Persze elgyengül, mert mint mondja, „a férfit a szexszel lehet megfogni”, és ez a pillanatnyi megingás lesz minden rossz kezdete.

De itt nemcsak a megcsaláson van a hangsúly, sőt nem is a lebukáson és annak következményein, hiszen ez csak egy alapállapot.

A változás akkor következik be, amikor az elbeszélő, vagy épp a félhomályban néma szemlélőként gubbasztó néző ráeszmél, hogy a mai világban a kapcsolatok mennyire sekélyesek, és a Sághy Tamás alakította figurának is ez a tragédiája: képtelen valójában kötődni.

A média eltorzult valósága abba a hitbe ringatta, hogy sikeres és gazdag üzletemberként bármit megtehet, és minden körülötte zajló eseményt ő irányíthat. Ám közben a látszólag kontroll alatt tartott élethelyzetek megváltoztak.

Az „ál-életek” pedig nehezen alkalmazkodnak ezekhez a változásokhoz.

A felismerés folyamata olyan, mint a gyász: az ember eleinte tagad, próbál úgy viselkedni, mintha minden, ami történik, csupán egy múló állapot, egy pillanatnyi rossz érzés lenne. Aztán szépen lassan bekúszik a férfi gondolataiba a valóság. Először nagyon rossz – jelen esetben azért is, mert a feleséggel való kapcsolata megromlik. Ezt egy látszólagos pozitív szakasz követi, hiszen a vágyott nő, akit egyszer már megkapott, ott van vele.

saghy_02-232931.jpg

Sághy Tamás A cégvezetőben (Fotó/Forrás: Torma Sándor / Vörösmarty Színház)

Azonban ebben a darabban nincs feloldás, nincs elfogadás vagy megbékélés. Sokkal inkább gyötrő ráébredés a világ álságosságára, arra, hogy minden viszony csalók és megcsaltak játszmája. A kibontakozó valóságot a cégvezető igyekszik eltolni magától – ha monológja nem egy önmagával folytatott párbeszéd lenne, az egyes szám második személyű elbeszélés akár ebből is következhetne.

Hiányoznak a díszletek is, nemcsak a látszatéletből, a színházi térből is.

A fekete függönyök úgy fogják körbe a Pelikán Fészek apró színpadát, hogy szinte fojtogató a látvány.

Az elegáns üzletember – Sághy Tamás – a nézőbe lát. Magáról beszél? Vagy a közönségről? Nem egyértelmű. Magunkra ismerünk, kisszerű játszmáinkra, ő pedig csak mesél, egyik történetet szőve a másik után.

Néha nevetünk, nem jókedvünkből, nem a jókor elcsattanó poénokon, sokkal inkább kínunkban, mert Háy János szövege nagyon emberi és nagyon mai. A magyar társadalom lenyomata.

saghy_01-232931.jpg

Sághy Tamás A cégvezetőben (Fotó/Forrás: Torma Sándor / Vörösmarty Színház)

Sághynak nincs könnyű dolga, hiszen nem áll rendelkezésre sem rendező által megrajzolt tér – ennek ellenére nem volt egyedül, hiszen Hargitai Iván konzultánsként segítette a próbaidőszakot –, sem kellékek, amik segítenék a történetek megértését. Folyamatos színpadi jelenlétre van szükség, fokozott koncentrációra. Merthogy a néző sem lélegezhet fel.

A darab nélkülözi a nyugvópontokat, így minden mozdulatnak, suttogva vagy épp hangosan elmondott félmondatnak jelentősége van.

A színpadon megjelenő dráma akár a Vörösmarty Színház nagy vállalásának, Az ember tragédiája 2.0-nak ötödik színe is lehetne, hiszen a képlet ugyanaz. Adott egy világrend, egy jónak gondolt eszme, amelyből közelebbről megnézve kiábrándul az ember. Még a szerepek is adottak: van egy Évánk, akit ugyan nem látunk – lévén monodrámáról van szó –, de tudjuk róla, hogy ebben az eltorzult, abszurd világban titkárnő, és már elcsábította Ádámot. Pontosabban a cégvezetőt, aki egyben az Úrnak is képzeli magát.

És ez a gondolat, hogy az ember Istennek hiszi magát, éppolyan ismerős, mint a távolba révedő öltönyös alak, aki ráébredve saját kicsinyességére, megpróbál újra elrejtőzni a hazugságai mögé.

Azonban felmerül a kérdés: hányszor építhetünk magunk köré látszatéletet, elfedve a valódi problémákat, és hányszor kell még csalódni ebben a média és a társadalom kreálta világban ahhoz, hogy egy ilyen előadásról úgy jöjjünk ki, hogy másnap reggel, amikor a történetekből kihámozott mondatok mögül előbukkan a valódi mondanivaló, elinduljon az átalakulás?

Fejléckép: Sághy Tamás A cégvezetőben (fotó: Torma Sándor / Vörösmarty Színház)

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Második díjat nyert a Chaos Quartet Bordeaux-ban

A korábban Budapesten is díjazott vonósnégyesnek a Bordeaux-i Nemzetközi Vonósnégyesverseny zsűrije második helyezést, valamint egy különdíjat ítélt meg.
Színház

Meghalt Josef Abrhám, a Kórház a város szélén Blažej doktora

Az egyik legnépszerűbb cseh színész nyolcvankét éves volt. Bár rengeteg tévéjátékban és filmben játszott, legtöbben a Kórház a város szélén című legendás sorozat Blažej doktoraként emlékeznek rá - adta hírül az ujszo.com szlovák hírportál. 
Könyv

Visszatér a Városmajorba a Margó Fesztivál

Június 9-12. között, az Ünnepi Könyvhéttel egy időben, a Városmajori Szabadtéri Színpadon rendezik meg a Margó Irodalmi Fesztivált, ahol többek közt Nádas Péterrel, Tóth Krisztinával, Romsics Ignáccal, Bereményi Gézával, Péterfy Borival, Zoltán Gáborral és az Alkalmáté Truppal is találkozhatunk.
Vizuál

100 éve lappangó remekműveket árverez el a Virág Judit Galéria

A 25 éves Virág Judit Galéria jubileumi aukcióján Rippl-Rónai József, Vaszary János és Kádár Béla kivételesen értékes alkotása is kalapács alá kerülnek. Mindhárom festmény eddig magángyűjteményekben rejtőzött. A művek két héten át ingyenesen megtekinthetők a Falk Miksa utcai galériában. 
Vizuál

Jobbnál jobb filmekkel jön az Artmozik éjszakája

Premier előtti vetítések és az elmúlt évek legjobb filmjei várják a filmrajongókat az idei Artmozik éjszakáján, május 20-án késő délutántól másnap hajnalig, öt fővárosi moziban. Ezúttal is filmről filmre vándorolhatunk a Művész, a Puskin, a Toldi, a Tabán és a Kino Cafe mozik között.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház hír

Klasszikusok új köntösben – hat bemutatót tart a jövő évadban a József Attila Színház

A következő szezon műsorán a drámák és a vígjátékok mellett a zenés színház kedvelői számára is kínál újdonságokat a József Attila Színház, a Made in Hungáriából ízelítőt is kaphattak a sajtó képviselői.
Színház hír

„A minőség összeköt” – kihirdette idei programjait a Városmajori Szabadtéri Színpad

A fennállásának 100. évfordulóját ünneplő Városmajori Szabadtéri Színpad minden eddiginél gazdagabb programkínálattal várja az érdeklődőket szeptember közepéig. A színházi előadások mellett koncertek, kiállítások, filmvetítések, családi események és tematikus séták is várják a látogatókat.
Színház gyász

Meghalt Josef Abrhám, a Kórház a város szélén Blažej doktora

Az egyik legnépszerűbb cseh színész nyolcvankét éves volt. Bár rengeteg tévéjátékban és filmben játszott, legtöbben a Kórház a város szélén című legendás sorozat Blažej doktoraként emlékeznek rá - adta hírül az ujszo.com szlovák hírportál. 
Színház hír

Szentivánéji álom a székesfehérvári Vörösmarty Színházban

Május első hétvégéjén a gubancos szerelmek és a hatalmas fémgolyók játszották a főszerepet a Horváth Csaba által rendezett Szentivánéji álom című előadásban.
Színház interjú

A színház volt az én igazi házasságom – Máthé Erzsi 95 éves

A születésnapját ünneplő Máthé Erzsi olykor úgy érzi, annyi figurát játszott már el élete során, hogy sokszor önmagát kell keresnie. Pedig mindegyik alakításában teljes lényével jelen volt. A színésznő néhány éve már a nyilvánosságtól visszavonultan él. Az alábbi interjút tizenöt éve, 2007-ben adta Canjavec Juditnak a Buda Lapjában, a másodközlés a szerző engedélyével történt.