Szegő János nevét a szakma és a közönség is avatott beszélgetőpartnerként ismeri: számtalan emlékezetes szépirodalmi est és író-olvasó találkozó moderátoraként teremtett már mély és maradandó közösségi élményt a kortárs irodalom köré. János színházi előadáshoz kapcsolódó beszélgetést korábban még nem vezetett, így nagyon izgalmas kihívásként tekintett új feladatára. A nézők a május 10-i Ivánka bácsit követő közönségtalálkozón tehát vadonatúj – és a látottak alapján minden bizonnyal nem egyszeri – szerepben találkozhattak a Magvető Kiadó szerkesztőjével, aki nem mellesleg kulcsszerepet játszik a 2025-ben irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett Krasznahorkai László műveinek gondozásában is.
A Budaörsi Latinovits Színház 2026 márciusában mutatta be az Ivánka bácsit Keresztes Tamás rendezésében, aki rendezőként ezzel az előadással debütált Budaörsön. Az alkotók Csehov drámáján keresztül egy szinte élettelen táj vízióját álmodták színpadra, amelyben az egykor szebb napokat megélt szereplők küzdenek a túlélésért. A hajódíszlet – amely a rendezőnek egyfajta „palackpostát” is jelent –, bár a kietlenséget ábrázolja, reflektál az inspirációként szolgáló vad, buja orosz természeti képekre.
Böröndi Bence és Szegő János az Ivánka bácsi című előadás után tartott közönségtalálkozón (Fotó/Forrás: Borovi Dániel / Budaörsi Latinovits Színház)
A Makai Imre fordításán alapuló előadás színrevitelének gondolata már korábban is felmerült a színház részéről, és – ahogy Keresztes Tamás fogalmazott – a végső változat egy közös beszélgetés eredménye. Az új cím sem véletlen:
Az volt az alapvető szándékunk, hogy a darabot kimozdítsuk mindabból, ami az évek során a tudatunkban rárakódott.
Kivettük a szövegből a hosszú, oroszos neveket is, illetve kicsit magyarítottuk őket, hogy ne idézzen meg örökölt hangulatokat” – mondta a rendező, akihez kapcsolódva Enyedi Éva dramaturg hozzátette, hogy többek között azért is lett a „falusi életből” „földi élet”, hogy a mai napig nagy népszerűségnek örvendő paródiák se jussanak a nézők eszébe.
Ugyanakkor a színészeknek számtalan kapcsolódásuk van a történethez: az Alexandr professzort alakító Mertz Tibor például korábban Szombathelyen már játszotta a címszerepet, barátsága Hartai Petrával – aki abban az előadásban Szonya volt, most pedig Lénaként látható – éppen ott kezdődött, mint elárulták a hallgatóságnak.
Mertz Tibor és Kiss Mari az Ivánka bácsi című előadás után tartott közönségtalálkozón (Fotó/Forrás: Borovi Dániel / Budaörsi Latinovits Színház)
„Ez egy teljesen más szerep, és a próbaidőszak alatt eszembe sem jutott összevetni a korábbi változattal, hiszen az volt a célom, hogy érvényessé tegyem azt, amit most játszom” – mondta Tibor, Petrának azonban a mai napig meghatározó emlék az az előadás: „Fontos nekem, mert azzal szereztem az első elismeréseimet. De ettől függetlenül is visszahozta az emlékeket a próbaidőszak, különösen, amikor
néha egy-egy mondatnál összenéztünk Tiborral”.
Ahogy Szegő János felvetette, ugyancsak ezer szállal kapcsolódik Csehov darabjához Takács Katalin, aki volt már Szonya és Léna is, most pedig a Dadus szerepét ölti magára. Az ő, valamint Vakarcs (Böröndi Bence) jelenléte nagyon fontos dramaturgiai szálat képvisel a budaörsi előadásban, hiszen ők teremtik meg azokat a helyzeteket, amelyek megtörik a szereplők közötti intimitást. Miközben szorosan lekövetik az eseményeket, aktív résztvevői is azoknak. Ahogyan Szegő fogalmazott: Vakarcs egy ott felejtett „milyenség”, míg Dadus a kövület, az a kötőanyag, aki mindent tud és lát. Ugyancsak ott ragadt figura Mária (Kiss Mari), Ivánka édesanyja is, aki éppen az ellenkező pólust képviseli: mintha nem igazán venne tudomást arról, ami körülötte zajlik.
Nagypál Gábor és Alföldi Róbert az Ivánka bácsi című előadás után tartott közönségtalálkozón (Fotó/Forrás: Borovi Dániel / Budaörsi Latinovits Színház)
A címszerepet alakító Alföldi Róbert a többiekkel szemben most találkozott először a darabbal, így „tiszta lappal” indult neki a próbafolyamatnak, és újdonságként hatott számára Ivánka doktorral (Nagypál Gábor) való baráti kapcsolata is. „Egy állandó, erős és valódi viszony van közöttük.” Mint elhangzott, soros kapcsolatuk hűen tükrözi, miként váltotta (vagy nem váltotta) valóra az ötvenes generáció a benne rejlő genetikai és szellemi potenciált. Alföldi Róbert azt is elárulta, kifejezetten örült annak, hogy a paróka és a jelmezek segítségével (jelmeztervező: Kovács Andrea) bizonyos szempontból új arcot kapott. „Színészként és Ivánkaként is nagyon jó, ha az ember kap egy másik fejet!” – mondta nevetve a színész.
Szonya esetében azonban éppen az a jó és egyben nehézség is, hogy a maga természetességében mutatkozik meg az önmagát csúnyának gondoló lány. Bartos Ági úgy fogalmazott, hogy a szerep úgy van megírva, hogy ha a színész jelen van, és eljátssza az adott jelenetet, akkor a helyzet és a mondatok szinte maguktól születnek meg, és válnak hitelessé – ugyanez a helyzet a doktorhoz fűződő szerelemmel is.
Azokat szoktuk a legjobban gyűlölni, akiket a legjobban imádunk
– tette hozzá ehhez kapcsolódva Alföldi Róbert.
Az Ivánka bácsi az évadban még két alkalommal, május 23-án 14 órától és június 6-án 19 órától látható a Budaörsi Latinovits Színházban.
Jegyek ide kattintva válthatók.
Támogatott tartalom.
Fejléckép: Nagypál Gábor és Alföldi Róbert az Ivánka bácsi című előadás után tartott közönségtalálkozón (fotó/forrás: Borovi Dániel / Budaörsi Latinovits Színház)
hírlevél
