Színház

Cserhalmi György idén a Gábor Miklós-díj kitüntetettje

2014.04.14. 16:00
Ajánlom
A Kossuth-díjas színész a székesfehérvári Vörösmarty Színház Lear király című előadásának címszerepében nyújtott alakításáért kapja az elismerést.

Cserhalmi György kedd este veheti át a díjat a székesfehérvári Vörösmarty Színházban a Bagó Bertalan rendezte előadás után, a közönség jelenlétében - tájékoztatta az elismerést odaítélő kuratórium elnöke, Koltai Tamás színikritikus az MTI-t.

A díjat Vass Éva, a művész özvegye alapította 2001-ben a Gábor Miklós születésnapját megelőző egy év legjobb Shakespeare-alakításának díjazására. Vass Éva Opheliát alakította a Madách Színházban több mint háromszázszor játszott, 1962-ben bemutatott Hamlet-előadásban, amelyben Gábor Miklós volt a címszereplő. A díj bronz plakettje - egyik oldalán Shakespeare, a másikon Gábor Miklós arcképével - Vígh Tamás Kossuth-díjas szobrászművész alkotása.

A díjat minden évben április 7-én, Gábor Miklós születésnapján vagy ahhoz közeli időpontban adják át. Eddig többek között Kulka János, László Zsolt, Blaskó Péter, Király Levente, Herczeg Zsolt, Balázs Zoltán, Pogány Judit, Hajduk Károly, Szegezdi Róbert, Hatházi András (Kolozsvár), Rába Roland és Gálffi László részesült Gábor Miklós-díjban. Koltai Tamás mellett a díj kuratóriumának tagja Ascher Tamás és Meczner János rendező, valamint Spiró György író.

Az idei díjazott, Cserhalmi György Kossuth-díjas színész, nemzedékének egyik legkarizmatikusabb színészegyénisége. 1948-ban született Budapesten, operaénekes édesanyja révén már kisgyerekként a művészetek közelébe került. A színművészeti főiskolán 1971-ben végzett, néhány évadot Debrecenben és Veszprémben töltött, majd két évig a Nemzeti Színházban játszott. Fél évtizedig a Mafilm színtársulatában dolgozott, 1983-ban a Székely Gábor és Zsámbéki Gábor irányításával induló, legendássá vált Katona József Színház társulatának lett meghatározó tagja. Az utóbbi években több színházban is játszott. Az idei évadtól a székesfehérvári színházhoz szerződött, ahol a Lear király mellett A Mester és Margarita című produkcióban szerepel és rendezésében játsszák a Mesterkurzus című előadást.

Több mint kétszáz filmet forgatott, egy időben állandó szereplője volt Jancsó Miklós alkotásainak. Dolgozott Szabó Istvánnal, Makk Károllyal, Sára Sándorral, Bacsó Péterrel, Mészáros Mártával és főszereplője volt a filmnyelvet megújító Bódy Gábor több művének. 2012-ben mutatták be az ügynöktémát feldolgozó, Drága besúgott barátaim című filmet, amelynek érdekessége, hogy lánya, Cserhalmi Sára rendezte.

A sokoldalú színész lemezt is készített (Básti Julival a Hallgass kicsit, Novák Péterrel Eklektikon címmel) és színházi rendezőként is kipróbálta magát. A színművész megkapta a Balázs Béla-díjat, az érdemes művész címet, Kossuth-díjjal 1990-ben tüntették ki, és több alkalommal is elnyerte a magyar filmszemlén a legjobb férfi alakítás díját. 2003-ban az Európai Unió filmes életműdíjával tüntették ki, 2005-ben Prima Díjat kapott.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Boros Misi: „Minden egyes hangra érdemes odafigyelni”

Nyaralásról, fociról, gyakorlásról kérdeztük Boros Misit, beszélgetésünk során a Bogányi Gergellyel közös Arénakoncert is szóba került.
Zenés színház

Kalocsai Zsuzsa: „A szívünk-lelkünk benne van”

Kalocsai Zsuzsa született díva, igazi primadonna, aki nem csak csodás hangjának, hanem belső eleganciájának, királynői megjelenésének köszönhetően érdemelte ki a Budapesti Operettszínház közönségének szeretetét.
Vizuál

Színekkel keltették új életre Pompeii-t és Herculaneum-ot

Nemcsak a színpompás panelek érdekesek, de a helyszínek is, ahol kiállították őket. Az igazgató szerint mindez remek módja a múlt a jelen összekapcsolásának.
Zenés színház

Peller Károly: „Többet készülünk rá, mint egy gálakoncertre”

Augusztus 3-án és 4-én a budai várban adnak gálakoncertet az Operettszínház művészei. Peller Károly a felkészülés folyamatáról mesélt.
Színház

Keverni nem csak a fakanállal lehet: Marie Curie nem mindennapi élete

Marie Curie története sok szempontból a századforduló és a 20. század története. A radioaktivitás úttörő kutatójának életét feldolgozó monodráma egy egyedülálló tudós történetét meséli el, akinek volt bátorsága szembemenni a hagyományos női szerepkörrel.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Színház interjú

Fenyő Iván: „Úgy éreztem, hogy megszűnt az összetartás”

Idén folytatódik a „legendás” Máté-Horvai osztály előadássorozata a Jurányi Házban, amely most Fenyő Iván életével foglalkozik. Őt kérdezte a Jurányi Latte a főiskolás emlékeiről, illetve arról, miért szállt ki az AlkalMáté Trupp-ból, és vajon játszik-e majd a róla szóló előadásban.
Színház lázár kati

Lázár Katinak ítélték a színikritikusok az idei életműdíjat

A Színházi Kritikusok Céhe nyolcadik alkalommal ismer el életműdíjjal a színházművészet bármely területén kiemelkedőt alkotó, 65 év feletti művészt.
Színház Radioaktív

Keverni nem csak a fakanállal lehet: Marie Curie nem mindennapi élete

Marie Curie története sok szempontból a századforduló és a 20. század története. A radioaktivitás úttörő kutatójának életét feldolgozó monodráma egy egyedülálló tudós történetét meséli el, akinek volt bátorsága szembemenni a hagyományos női szerepkörrel.
Színház interjú

Gyerekek tragédiája – valóságos túszdráma, színházi köntösben

2004-ben a beszláni I. számú iskolát terroristák rohanták le, ezernél is több embert ejtve túszul. A holland Carly Wijs Mi és Ők című kamaradarabja ezen elbeszélhetetlen napok emlékéről szól.
Színház hírek

Ők a Színikritikusok díja várományosai

A Színházi Kritikusok Céhe 39. alkalommal adja át az előző évad legkiemelkedőbb színházi teljesítményeinek járó elismerést szeptemberben.