Cserhalmi György 1948. február 17-én született Budapesten. 1971-ben végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskolát, majd a debreceni Csokonai Színházba szerződött. 1972 és 1975 között Veszprémben, 1975-től 1977-ig ismét Debrecenben, 1977 és 1979 között a budapesti Nemzeti Színházban játszott. 1979 és 1983 között a Filmgyár társulatának tagja volt. 1983-ban a Székely Gábor és Zsámbéki Gábor irányításával induló, legendássá vált Katona József Színház társulatának lett meghatározó tagja.
Az utóbbi években több színházban is színpadra lépett. A debreceni Csokonai Színházban Móricz Zsigmond Úri muri című darabjának egyik főszerepét alakította, játszott a Szegedi Szabadtéri Játékokon Az ember tragédiája előadásában, Friedrich Schiller Don Carlosában az Új Színházban és Székesfehérvárott. A Thália Színházban ma is több előadásban látható, az egyikben Virág elvtársat alakítja Bacsó Péter A tanú című, mára kultuszfilmmé vált alkotásának színpadi változatában. Legközelebbi bemutatója márciusban ugyanott a Bombaüzlet?! - 100 év pesti kabaréja lesz, amit Benedek Miklós rendez.
A színpadon megtalálták a legnagyobb klasszikus szerepek, több Shakespeare-, Moliére-, illetve orosz darab főhőse volt, és számtalanszor gondoltak rá magyar dráma színpadra állításakor. Mozgékony, robbanékony, nyugtalan és nyughatatlan alkat, szerepformálásaiban korunk zaklatottsága lüktet; legtöbbször töprengő és gyötrődő, boldogtalan hősöket játszik.
Menekülés
A Katonában 1984. április 30-án Székely Gábor rendezésében bemutatott Menekülés az évad egyik kiemelkedő előadása volt. Bulgakov drámájának alakjai a történelem egyik vesztes oldalának képviselői, akik céltalan bolyongásuk során emberileg tönkremennek. A sors kerekei ugyanúgy törik össze csontjaikat, mint ahogy Kraplinnal (Papp Zoltán) is végeztek: a vakmerő küldönc az I. felvonás második jelenetében méri fel rosszul a helyzetet, amikor frontparancsnoka, a katonái fellógatásáról hírhedt Hludov (Cserhalmi György) szemébe mondja annak embertelenségét, és ezzel saját halálát okozza.
Több kritika Cserhalmi addigi pályájnak legjobb alakításaként értékeli Hludov megformálását. A frontparancsnok fokozódó őrülete kulcsfontosságú a darab álom és valóság közti átmenetének megteremtése szempontjából. A kivégzett Kraplin mások számára láthatatlan alakjához intézett szólamai a belső lelki tusák érzékletes kivetülései, amik lassanként elhatalmasodnak rajta, mígnem megszűnik a határ valóság és a képzelet világa között.
Hludovnál verbalizálódik elsőként a dráma egyik legfontosabb motívuma, a svábbogarak, amik a fényre szétszaladnak, a sötétben viszont hallani lehet a surrogásukat. Az utolsó jelenetben nemcsak saját tetteinek kínzó terhével, de magával a svábbogár-léttel is leszámol, mikor így értelmezi helyzetét: "Én teljesen meggyógyultam. Nem vagyok svábbogár, hogy vizesvödörben lubickoljak." A Menekülést összesen hetvennégyszer játszották a Katona József Színházban, és külföldön is jártak vele, Prágában. Az előadás jelentőségét mutatja, hogy az 1984-es Kritikusdíj két fontos kategóriájában is első helyezést ért el. A legjobb előadás díját a Menekülés kapta (huszonkilencből tizenkét szavazattal), míg a legjobb férfialakítás díját Cserhalmi Györgynek ítélték, Hludov megformálásáért.
Az előadást rendező Székely Gábor a Fidelión keresztül köszöntötte Cserhalmi Györgyöt:
Cserhlami György több mint kétszáz filmet forgatott, egy időben állandó szereplője volt Jancsó Miklós filmjeinek. Dolgozott Szabó Istvánnal, Makk Károllyal, Sára Sándorral, Bacsó Péterrel, Mészáros Mártával, főszereplője volt a filmnyelvet megújító Bódy Gábor több művének (Agitátorok, Amerikai anzix, Nárcisz és Psyché). Játszott történelmi témájú alkotásokban (80 huszár; Szirmok, virágok, koszorúk; A hídember; A temetetlen halott; Vadászat angolokra; Utolsó jelentés Annáról). Emlékezetes alakítást nyújtott a társadalmi kérdéseket boncolgató, Dögkeselyű című krimiben, a nemzedéke életérzését tükröző A nagy generációban. Nem kis szerepe volt abban, hogy a Zelary című cseh háborús témájú filmet 2003-ban Oscar-díjra jelölték. Az egykor első osztályú vívóként is ismert színész soha nem vett igénybe kaszkadőrt, a hitelességre törekedve Az igazi Mikulás című filmhez alapfokon még zongorázni is megtanult. Tavaly mutatták be az ügynöktémát feldolgozó, Drága besúgott barátaim című filmjét, amelynek érdekessége, hogy lánya, Cserhalmi Sára rendezte.
A Férfi és Nő-koncert Emlékem vagy című dala
(Básti Juli, Udvaros Dorottya, Cserhlami György, Kulka János):
Debrecenben és Zalaegerszegen rendezett is (Krúdy Gyula-Parti Nagy Lajos: Boldogult úrfikoromban, illetve Vajda Anikó-Vajda Katalin: Villa Negra és Arthur Miller: Pillantás a hídról). Bár kevés zenés színházi szerepben lépett fel, több lemez és koncert - Férfi és Nő, Születtem Magyarországon, Hallgass kicsit, Eklektikon - fűzhető nevéhez.
Kitüntették Balázs Béla-díjjal, érdemes művész kitüntetéssel, SZOT- és Erzsébet-díjjal, Kossuth-díjjal, Prima-díjjal, az Európai Unió Filméletműdíjával. A POSZT díszvendége volt 2012-ben.