Színház

Cserhalmi Györgyöt köszöntjük

2013.02.18. 15:15
Ajánlom
A Kossuth-díjas színész február 17-én töltötte be 65. életévét. A Magyar Színházművészeti Lexikon így ír róla: "Modern hőstípus. A korszak egyik legjelentősebb színészegyénisége. Mozgékony, robbanékony, nyugtalan és nyughatatlan alkat." HANGOSCIKK

Cserhalmi György 1948. február 17-én született Budapesten. 1971-ben végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskolát, majd a debreceni Csokonai Színházba szerződött. 1972 és 1975 között Veszprémben, 1975-től 1977-ig ismét Debrecenben, 1977 és 1979 között a budapesti Nemzeti Színházban játszott. 1979 és 1983 között a Filmgyár társulatának tagja volt. 1983-ban a Székely Gábor és Zsámbéki Gábor irányításával induló, legendássá vált Katona József Színház társulatának lett meghatározó tagja.

Az utóbbi években több színházban is színpadra lépett. A debreceni Csokonai Színházban Móricz Zsigmond Úri muri című darabjának egyik főszerepét alakította, játszott a Szegedi Szabadtéri Játékokon Az ember tragédiája előadásában, Friedrich Schiller Don Carlosában az Új Színházban és Székesfehérvárott. A Thália Színházban ma is több előadásban látható, az egyikben Virág elvtársat alakítja Bacsó Péter A tanú című, mára kultuszfilmmé vált alkotásának színpadi változatában. Legközelebbi bemutatója márciusban ugyanott a Bombaüzlet?! - 100 év pesti kabaréja lesz, amit Benedek Miklós rendez.

A színpadon megtalálták a legnagyobb klasszikus szerepek, több Shakespeare-, Moliére-, illetve orosz darab főhőse volt, és számtalanszor gondoltak rá magyar dráma színpadra állításakor. Mozgékony, robbanékony, nyugtalan és nyughatatlan alkat, szerepformálásaiban korunk zaklatottsága lüktet; legtöbbször töprengő és gyötrődő, boldogtalan hősöket játszik.

Menekülés

A Katonában 1984. április 30-án Székely Gábor rendezésében bemutatott Menekülés az évad egyik kiemelkedő előadása volt. Bulgakov drámájának alakjai a történelem egyik vesztes oldalának képviselői, akik céltalan bolyongásuk során emberileg tönkremennek. A sors kerekei ugyanúgy törik össze csontjaikat, mint ahogy Kraplinnal (Papp Zoltán) is végeztek: a vakmerő küldönc az I. felvonás második jelenetében méri fel rosszul a helyzetet, amikor frontparancsnoka, a katonái fellógatásáról hírhedt Hludov (Cserhalmi György) szemébe mondja annak embertelenségét, és ezzel saját halálát okozza.

Több kritika Cserhalmi addigi pályájnak legjobb alakításaként értékeli Hludov megformálását. A frontparancsnok fokozódó őrülete kulcsfontosságú a darab álom és valóság közti átmenetének megteremtése szempontjából. A kivégzett Kraplin mások számára láthatatlan alakjához intézett szólamai a belső lelki tusák érzékletes kivetülései, amik lassanként elhatalmasodnak rajta, mígnem megszűnik a határ valóság és a képzelet világa között.

Hludovnál verbalizálódik elsőként a dráma egyik legfontosabb motívuma, a svábbogarak, amik a fényre szétszaladnak, a sötétben viszont hallani lehet a surrogásukat. Az utolsó jelenetben nemcsak saját tetteinek kínzó terhével, de magával a svábbogár-léttel is leszámol, mikor így értelmezi helyzetét: "Én teljesen meggyógyultam. Nem vagyok svábbogár, hogy vizesvödörben lubickoljak." A Menekülést összesen hetvennégyszer játszották a Katona József Színházban, és külföldön is jártak vele, Prágában. Az előadás jelentőségét mutatja, hogy az 1984-es Kritikusdíj két fontos kategóriájában is első helyezést ért el. A legjobb előadás díját a Menekülés kapta (huszonkilencből tizenkét szavazattal), míg a legjobb férfialakítás díját Cserhalmi Györgynek ítélték, Hludov megformálásáért.

Az előadást rendező Székely Gábor a Fidelión keresztül köszöntötte Cserhalmi Györgyöt:

Cserhlami György több mint kétszáz filmet forgatott, egy időben állandó szereplője volt Jancsó Miklós filmjeinek. Dolgozott Szabó Istvánnal, Makk Károllyal, Sára Sándorral, Bacsó Péterrel, Mészáros Mártával, főszereplője volt a filmnyelvet megújító Bódy Gábor több művének (Agitátorok, Amerikai anzix, Nárcisz és Psyché). Játszott történelmi témájú alkotásokban (80 huszár; Szirmok, virágok, koszorúk; A hídember; A temetetlen halott; Vadászat angolokra; Utolsó jelentés Annáról). Emlékezetes alakítást nyújtott a társadalmi kérdéseket boncolgató, Dögkeselyű című krimiben, a nemzedéke életérzését tükröző A nagy generációban. Nem kis szerepe volt abban, hogy a Zelary című cseh háborús témájú filmet 2003-ban Oscar-díjra jelölték. Az egykor első osztályú vívóként is ismert színész soha nem vett igénybe kaszkadőrt, a hitelességre törekedve Az igazi Mikulás című filmhez alapfokon még zongorázni is megtanult. Tavaly mutatták be az ügynöktémát feldolgozó, Drága besúgott barátaim című filmjét, amelynek érdekessége, hogy lánya, Cserhalmi Sára rendezte.

A Férfi és Nő-koncert Emlékem vagy című dala
(Básti Juli, Udvaros Dorottya, Cserhlami György, Kulka János):


Debrecenben és Zalaegerszegen rendezett is (Krúdy Gyula-Parti Nagy Lajos: Boldogult úrfikoromban, illetve Vajda Anikó-Vajda Katalin: Villa Negra és Arthur Miller: Pillantás a hídról). Bár kevés zenés színházi szerepben lépett fel, több lemez és koncert - Férfi és Nő, Születtem Magyarországon, Hallgass kicsit, Eklektikon - fűzhető nevéhez.

Kitüntették Balázs Béla-díjjal, érdemes művész kitüntetéssel, SZOT- és Erzsébet-díjjal, Kossuth-díjjal, Prima-díjjal, az Európai Unió Filméletműdíjával. A POSZT díszvendége volt 2012-ben.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

„Apu, azt hadd kérdezzem meg…” – Léner Péter és Léner András a Mester és Tanítványa podcastban

Apa és fia beszélgetésével folytatódik a Magyar Színházrendezői Testület frissen indított podcast-sorozata, amely a Fidelio online felületein jelentkezik kéthetente. A második részben Léner Péter színházi rendezőt kérdezi fia, Léner András színházi rendező, a Magyar Színházrendezői Testület alelnöke.
Színház

Haumann Máté: „Hamlet szerepe három embert igényel egyszerre”

Február 7-én mutatta be a Magyar Színház Shakespeare örök klasszikusát, a Hamletet, Eperjes Károly rendezésében. A címszerepet Haumann Máté alakítja, aki szerint az előadás összekovácsolta a társulatot. Erről is beszélt nekünk. Villáminterjú.
Vizuál

Átadták a 44. Magyar Filmszemle díjait – Tarr Béla életműdíjat kapott

Tizenhárom év szünet után visszatért a magyar mozgóképkultúra egyik legfontosabb eseménye, a Magyar Filmszemle. A rendezvény hagyományosan filmes verseny is volt, az ünnepélyes díjátadót február 9-én tartották meg a Corvin mozi Korda termében. A díjakat a versenykategóriák zsűrijei ítélték oda, és adták át.
Színház

Hajdu Steve: „Egy színésznek a saját halálát is könnyebb lesz feldolgozni”

Két nap alatt fogytak el a jegyek a Centiről centire márciusi előadásaira is, nézői várólista van a produkcióra a Rózsavölgyi Szalonban. A darabot Őze Áron rendezte, és játszik is benne Marjai Virág, Dobó Kata, valamint Hajdu Steve mellett, aki szerint Magyarországon is kezd hobbivá válni a színészet. De nem csak erről kérdezte őt a Fidelio.
Jazz/World

Idén is meghirdeti Fringe felhívását a Magyar Zene Háza

Mivel az intézmény kiemelt céljának tekinti a zenei tehetségek támogatását, a zenélés népszerűsítését kortól és zenei háttértől függetlenül, 2025-ben is meghirdeti a Fringe-t. Jelentkezési határidő: március 2., vasárnap éjfél.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház ajánló

A szem nem öregszik – először tartottak felnőttbábfesztivált Veszprémben

Árnyjátékkal a mindennapi szorongásokról, szemgolyókkal az evolúcióról mesélni – mostanra talán tudatosodhatott a hazai nézőkben, hogy a báb műfaja nem csak gyerekeknek szól, a hétvégén az I. Veszprémi Nemzetközi Felnőttbábfesztivál is ezt igazolta. Négy előadáson jártunk. Beszámoló.
Színház interjú

Haumann Máté: „Hamlet szerepe három embert igényel egyszerre”

Február 7-én mutatta be a Magyar Színház Shakespeare örök klasszikusát, a Hamletet, Eperjes Károly rendezésében. A címszerepet Haumann Máté alakítja, aki szerint az előadás összekovácsolta a társulatot. Erről is beszélt nekünk. Villáminterjú.
Színház magazin

„Apu, azt hadd kérdezzem meg…” – Léner Péter és Léner András a Mester és Tanítványa podcastban

Apa és fia beszélgetésével folytatódik a Magyar Színházrendezői Testület frissen indított podcast-sorozata, amely a Fidelio online felületein jelentkezik kéthetente. A második részben Léner Péter színházi rendezőt kérdezi fia, Léner András színházi rendező, a Magyar Színházrendezői Testület alelnöke.
Színház interjú

Hajdu Steve: „Egy színésznek a saját halálát is könnyebb lesz feldolgozni”

Két nap alatt fogytak el a jegyek a Centiről centire márciusi előadásaira is, nézői várólista van a produkcióra a Rózsavölgyi Szalonban. A darabot Őze Áron rendezte, és játszik is benne Marjai Virág, Dobó Kata, valamint Hajdu Steve mellett, aki szerint Magyarországon is kezd hobbivá válni a színészet. De nem csak erről kérdezte őt a Fidelio.
Színház interjú

Bátyai Éva: „Megtanultam szeretni a nehézségeket”

Bátyai Éva pályája során számos zenés előadásban szerepelt, de thrillerben ez idáig még nem játszott. Az Újszínház színésznőjével új bemutatója, A hóhér kötele kapcsán a készülő krimi-musicalről, a leghálásabb közönségről, az összetartó társulat erejéről, valamint arról is beszélgettünk, mi mindenre tanítja őt a futás.