Színház

Cserna Antal: "Az érzelmeknek engedelmeskedjünk, vagy az eszünknek?"

2013.06.11. 16:30
Ajánlom
Két estére is beköltözik A 2. váratlan szerelem az Átrium Film-Színházba. A június 19-én és 20-án műsorra tűzött Marivaux darab örök vesztes könyvtárosát megszemélyesítő Cserna Antallal beszélgettünk. INTERJÚ

- A Marivaux-mű fordítója Fábri Péter azt írta a darab kapcsán, hogy amikor először találkozott a szöveggel, úgy érezte, hogy szinte "lelépnek a papírról" azok az emberek, akiknek a történetét olvasta. A komédia alapján, te milyennek láttad ezeket az alakokat?

- Engem is elsőre megfogott a darab, merthogy rettentően szellemes és sokrétegű. Az élvezetes szöveg Péter érdeme, aki nagyon mai, de ugyanakkor nem „maiaskodó" fordítást adott a kezünkbe. Eleve úgy van felépítve a mű szerkezete, hogy a szereplők folyamatosan bekopogtatnak egymás egyre mélyebb és mélyebb lelki bugyraiba. Miközben nyitják-csukják ezeket az ajtókat, megijednek attól, hogy esetleg kiadták magukat, vagy éppen rátámadtak a másikra. Azt kell mondanom, remek pszichológiai érzékkel írta meg a szerző ezt a komédiát, hiszen arról mesél ez a darab - amiről nagyon sokszor a mindennapi kommunikációnk is árulkodik -, hogy mi az, amit ki merünk mondani, és mi az, amit csak gondolunk, valójában mi igaz, és mi az, amit csak igaznak hiszünk, vagy próbáljuk elhitetetni a másikkal. Úgy érzem, ez a Marivaux-mű bölcs humorral és igaz módon szól azokról a kis társasjátékokról, amelyeket folyton játsszunk egymással.

- Lehet azt mondani, hogy ez egy "könnyed" szerelmi komédia, és közben meg első osztályú lélektani dráma? 

- Abszolút! Pontosan emiatt gondolom azt, hogy ez egy nagyon értékes mű. Tulajdonképpen a darab végigjárja egy szerelmi kapcsolat összes lelki stációját. A főszereplők viszonylag gyorsan elkezdik tesztelni egymást, vagyis eljátszanak egymással egy csomó olyan adok-kapok játékot, amit jóllehet egy szerelmespár, csak sok év után tenne meg. Ezzel nem azt akarom sugallni, hogy minden viszony a cserebere játékon alapul, de sokszor azon múlnak a dolgok, hogy miként van felépítve ez az úgymond érzelmi-üzletelés része egy kapcsolatnak. Éppen ezért van egy kicsit kesernyés, ironikus hangvétele is ennek a komédiának. Finoman és rafináltan, de azt is körüljárja, hogy vajon az érzelmeknek engedelmeskedjünk inkább, vagy az eszünknek? Közben meg, ha jobban belegondolok, nem lehet igazán két okos mondatban megfogalmazni ennek a darabnak a lényegét, mert annyira szerteágazó és olyan sok mindenről szól. Ahogy az is jól látszik, hogy Pierre de Marivaux egy ilyen - most finoman fogalmazva - kipróbált gazember volt a maga módján, tehát jól ismerte azokat a helyzeteket, amelyeket beágyazott a darabba. Éppen ettől érvényes ez a mű ma is, hiszen ugyanezekre a játszmákra apellálnak a szappanoperák is, csak hát a felületet megmutatva, Marivaux története viszont sokkal mélyebb rétegeket érint.

- Az általad megformált könyvtáros-értelmiségi karakterről azt írta egy kritikus, hogy amolyan 18. századi Woody Allen-figura. Egyetértesz?

- Ahogy Péter (Fábri Péter, a fordító - a szerk.) is fogalmazott: ezek hús-vér figurák. Első pillanattól éreztem egyfajta érzelmi közösséget, hasonlóságot ezzel az alakkal. Elsősorban nem a tragikumában, hanem ahogy megéli a helyzeteket és viszonyul a dolgokhoz. Hortensius ugye egy filosz figura, akinek az alakján keresztül a mai értelmiség nehéz helyzetét is próbáljuk felmutatni. Persze nem ilyen szájbarágósan, hanem mindez csak úgy felsejlik az alak sorsa mögött. Ez az ember egyébként, a régi világokból merített etikai normákat próbálja megtanítani ennek a férjét gyászoló, magányos úrhölgynek. Egy ideig úgy tűnik, hogy jó táptalaja van ezeknek a filozófiai útmutatásoknak, és végre biztonságban érezheti magát anyagilag is. Ám egyszer csak az érzelmek kiverik az észt! Azt tudom mondani, hogy Marivaux nagyon szerethetően írta meg ezt a figurát. A korábbi előadásokon úgy vettem észre, hogy a nézők is együtt éreznek a tragédiájával, amikor muszáj távoznia a márkinőtől, és gyakorlatilag hajléktalanná válik, ami sajnos a hétköznapokból is igencsak ismerős helyzet.

- Nemcsak a sokrétegű mondanivalót adagolja rafináltan a szerző, de ti színészek is gondoskodtok az ínyenc tálalásról. Ebben az előadásban ugyanis minden egyes figurának saját zenehangja is van. Amikor egy szereplő éppen nem beszél, akkor zenél, és egyébként is végig mindannyian benn vagytok a színpadon. Ez remek érzés lehet!

- Valóban az, ahogyan a darab során a lelkünk különböző hangjai - a zenén keresztül is - megszólalnak. Nagyon-nagyon jó volt az elképzelés, amit Kriszta (Kováts Kriszta, a rendező - a szerk.) kitalált, hogy mi színészek, valódi zenekarként is megszólaljunk, ami igazán ritkaságszámba megy. Nem mellékesen, ezáltal a történet előre vitelében is segítjük egymást. Ez a zenés sóhajtozás ugyanis az a maszk, ami mögé bújnak nemcsak a főszereplők, hanem tulajdonképpen mindannyian, akik részt veszünk a darabban. Az éppen szereplő-beszélő alakoknak - mi többiek, zenészként -, hol ellenpontjai vagyunk, máskor meg éppenséggel aláhúzzuk azokat a tartalmakat, amelyeket ők megjelenítenek. Nagyon jól érzem magam előadás közben, mert egyszerűek a zenék, de nagyon kifejezőek. (A 2. váratlan szerelem zenéjét Szirtes Edina Mókus szerezte - a szerk.) Ettől jó ezt a komédiát játszani, mert az ember folyamatosan végigéli a többiek lelki rezdüléseit is, azáltal a figyelmünkkel, és a ráhangolódásunkkal is tudjuk támogatni azt, akinek éppen jelenete van. Egyszóval minden értelemben ez egy nagyon izgalmas játék!

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Kurtág György és Maxim Vengerov lesz a 10. Fesztivál Akadémia Budapest kiemelt művésze

Családi programokkal, világsztárokkal, tematikus napokkal teremt pezsgő fesztiváléletet a főváros emblematikus helyszínein a FAB-Summerfest július 18–28. között.
Klasszikus

Zenei világesemény a rádióban: itthon is meghallgathatjuk a BBC Proms nyitókoncertjét

A klasszikus zene rajongóinak kihagyhatatlan koncertélményt kínál július 18-án, pénteken este 19:35-től a Bartók Rádió: élőben kapcsolják a londoni Royal Albert Hallt, ahol kezdetét veszi a BBC Proms – a világ egyik legrangosabb és legizgalmasabb nyári komolyzenei fesztiválja.
Könyv

Nagy László, a szelíd forradalmár

Száz évvel ezelőtt, 1925. július 17-én született a 20. század második felének egyik legnagyobb hatású magyar költője, Nagy László, aki költészetében összhangba hozta a folklórt és az avantgárdot. 
Vizuál

Tarr Béla 70 – retrospektív vetítéssorozattal ünnepel a Cirko-Gejzír

Július 18. és 21. között ismét átélhetjük nagyvásznon a Kossuth-díjas rendező legemlékezetesebb alkotásait, köztük a Sátántangót, a Werckmeister harmóniákat és a Kárhozatot is, de mindemellett két ritkán látható filmje is látható lesz. 
Klasszikus

Variációk kamarazenére: klasszikus zene testközelből

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara Variációk kamarazenére sorozata 2025-2026-ban is a klasszikus formációk és az egyedi összeállítások széles választékát kínálja. A programsorozatban a zeneirodalom legnagyobb művei éppúgy helyet kapnak, mint a különlegességek és ritkaságok.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház hír

Az SZFE hallgatói mutatkoztak be az Avignoni Fesztiválon

A Színház- és Filmművészeti Egyetem másodéves színészhallgatói nagy sikerrel mutatták be vizsgaelőadásukat az Avignoni Fesztiválon. A produkció OFF-programként szerepelt a nemzetközi, kortárs színházi seregszemlén.
Színház hír

Az Apertúra kapja a Színházi Kritikusok Céhének Jövő díját

A Színházi Kritikusok Céhe 2022-ben alapította meg a Jövő díjat. Az elismerést a társadalmi folyamatok alakításán innovatív színházi gondolkodással, elkötelezetten dolgozó alkotók kaphatják meg. Idén a Jövő díjat az Apertúra érdemelte ki.
Színház hír

Harmincötödször is Szegeden találkoznak a függetlenek – itt a THEALTER programja!

Július 26. és augusztus 2. között rendezik meg a 35. THEALTER színházi fesztivált Szegeden. A nyolcnapos rendezvény hét helyszínén lesz többek között inkluzív táncelőadás, vitaszínház, koncertszínház, monodráma és bábelőadás is.
Színház hír

„Ez a díj örök kőszegivé tett” – Balázs Andrea nyerte el az idei Hollósi Frigyes-díjat

A Hollósi Frigyes-díjat a Kőszegi Várszínház 2022-ben alapította, a színház fennállásának 40. évfordulóján: annak a színművésznek adják át, akinek a Kőszegi Várszínház nagyszínpadi bemutatójában nyújtott alakítása a leginkább tetszett a közönségnek.
Színház kritika

15 sor színház: Sirály

A Fidelio 15 sor-rovatát azért hoztuk létre, hogy mindenről beszámoljunk, ami kultúra, és érdemes tudni róla. A következő rövid írás az Apertúra Sirály című előadásáról szól. Sirály kritika. 15 sor színház.