Színház

Cserna Antal: "Az érzelmeknek engedelmeskedjünk, vagy az eszünknek?"

2013.06.11. 16:30
Ajánlom
Két estére is beköltözik A 2. váratlan szerelem az Átrium Film-Színházba. A június 19-én és 20-án műsorra tűzött Marivaux darab örök vesztes könyvtárosát megszemélyesítő Cserna Antallal beszélgettünk. INTERJÚ

- A Marivaux-mű fordítója Fábri Péter azt írta a darab kapcsán, hogy amikor először találkozott a szöveggel, úgy érezte, hogy szinte "lelépnek a papírról" azok az emberek, akiknek a történetét olvasta. A komédia alapján, te milyennek láttad ezeket az alakokat?

- Engem is elsőre megfogott a darab, merthogy rettentően szellemes és sokrétegű. Az élvezetes szöveg Péter érdeme, aki nagyon mai, de ugyanakkor nem „maiaskodó" fordítást adott a kezünkbe. Eleve úgy van felépítve a mű szerkezete, hogy a szereplők folyamatosan bekopogtatnak egymás egyre mélyebb és mélyebb lelki bugyraiba. Miközben nyitják-csukják ezeket az ajtókat, megijednek attól, hogy esetleg kiadták magukat, vagy éppen rátámadtak a másikra. Azt kell mondanom, remek pszichológiai érzékkel írta meg a szerző ezt a komédiát, hiszen arról mesél ez a darab - amiről nagyon sokszor a mindennapi kommunikációnk is árulkodik -, hogy mi az, amit ki merünk mondani, és mi az, amit csak gondolunk, valójában mi igaz, és mi az, amit csak igaznak hiszünk, vagy próbáljuk elhitetetni a másikkal. Úgy érzem, ez a Marivaux-mű bölcs humorral és igaz módon szól azokról a kis társasjátékokról, amelyeket folyton játsszunk egymással.

- Lehet azt mondani, hogy ez egy "könnyed" szerelmi komédia, és közben meg első osztályú lélektani dráma? 

- Abszolút! Pontosan emiatt gondolom azt, hogy ez egy nagyon értékes mű. Tulajdonképpen a darab végigjárja egy szerelmi kapcsolat összes lelki stációját. A főszereplők viszonylag gyorsan elkezdik tesztelni egymást, vagyis eljátszanak egymással egy csomó olyan adok-kapok játékot, amit jóllehet egy szerelmespár, csak sok év után tenne meg. Ezzel nem azt akarom sugallni, hogy minden viszony a cserebere játékon alapul, de sokszor azon múlnak a dolgok, hogy miként van felépítve ez az úgymond érzelmi-üzletelés része egy kapcsolatnak. Éppen ezért van egy kicsit kesernyés, ironikus hangvétele is ennek a komédiának. Finoman és rafináltan, de azt is körüljárja, hogy vajon az érzelmeknek engedelmeskedjünk inkább, vagy az eszünknek? Közben meg, ha jobban belegondolok, nem lehet igazán két okos mondatban megfogalmazni ennek a darabnak a lényegét, mert annyira szerteágazó és olyan sok mindenről szól. Ahogy az is jól látszik, hogy Pierre de Marivaux egy ilyen - most finoman fogalmazva - kipróbált gazember volt a maga módján, tehát jól ismerte azokat a helyzeteket, amelyeket beágyazott a darabba. Éppen ettől érvényes ez a mű ma is, hiszen ugyanezekre a játszmákra apellálnak a szappanoperák is, csak hát a felületet megmutatva, Marivaux története viszont sokkal mélyebb rétegeket érint.

- Az általad megformált könyvtáros-értelmiségi karakterről azt írta egy kritikus, hogy amolyan 18. századi Woody Allen-figura. Egyetértesz?

- Ahogy Péter (Fábri Péter, a fordító - a szerk.) is fogalmazott: ezek hús-vér figurák. Első pillanattól éreztem egyfajta érzelmi közösséget, hasonlóságot ezzel az alakkal. Elsősorban nem a tragikumában, hanem ahogy megéli a helyzeteket és viszonyul a dolgokhoz. Hortensius ugye egy filosz figura, akinek az alakján keresztül a mai értelmiség nehéz helyzetét is próbáljuk felmutatni. Persze nem ilyen szájbarágósan, hanem mindez csak úgy felsejlik az alak sorsa mögött. Ez az ember egyébként, a régi világokból merített etikai normákat próbálja megtanítani ennek a férjét gyászoló, magányos úrhölgynek. Egy ideig úgy tűnik, hogy jó táptalaja van ezeknek a filozófiai útmutatásoknak, és végre biztonságban érezheti magát anyagilag is. Ám egyszer csak az érzelmek kiverik az észt! Azt tudom mondani, hogy Marivaux nagyon szerethetően írta meg ezt a figurát. A korábbi előadásokon úgy vettem észre, hogy a nézők is együtt éreznek a tragédiájával, amikor muszáj távoznia a márkinőtől, és gyakorlatilag hajléktalanná válik, ami sajnos a hétköznapokból is igencsak ismerős helyzet.

- Nemcsak a sokrétegű mondanivalót adagolja rafináltan a szerző, de ti színészek is gondoskodtok az ínyenc tálalásról. Ebben az előadásban ugyanis minden egyes figurának saját zenehangja is van. Amikor egy szereplő éppen nem beszél, akkor zenél, és egyébként is végig mindannyian benn vagytok a színpadon. Ez remek érzés lehet!

- Valóban az, ahogyan a darab során a lelkünk különböző hangjai - a zenén keresztül is - megszólalnak. Nagyon-nagyon jó volt az elképzelés, amit Kriszta (Kováts Kriszta, a rendező - a szerk.) kitalált, hogy mi színészek, valódi zenekarként is megszólaljunk, ami igazán ritkaságszámba megy. Nem mellékesen, ezáltal a történet előre vitelében is segítjük egymást. Ez a zenés sóhajtozás ugyanis az a maszk, ami mögé bújnak nemcsak a főszereplők, hanem tulajdonképpen mindannyian, akik részt veszünk a darabban. Az éppen szereplő-beszélő alakoknak - mi többiek, zenészként -, hol ellenpontjai vagyunk, máskor meg éppenséggel aláhúzzuk azokat a tartalmakat, amelyeket ők megjelenítenek. Nagyon jól érzem magam előadás közben, mert egyszerűek a zenék, de nagyon kifejezőek. (A 2. váratlan szerelem zenéjét Szirtes Edina Mókus szerezte - a szerk.) Ettől jó ezt a komédiát játszani, mert az ember folyamatosan végigéli a többiek lelki rezdüléseit is, azáltal a figyelmünkkel, és a ráhangolódásunkkal is tudjuk támogatni azt, akinek éppen jelenete van. Egyszóval minden értelemben ez egy nagyon izgalmas játék!

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

10+1 kihagyhatatlan program a Múzeumok Éjszakáján

Tárlatvezetések, komoly- és könnyűzenei koncertek, filmvetítések, táncelőadások, kézműves foglalkozások és még táncház is vár minket a 2022-es Múzeumok Éjszakáján. Összegyűjtöttünk 10+1 helyszínt, amelyet semmiképp sem érdemes kihagyni június 25-én. 
Vizuál

Bereményi Géza belemegy a játékba

Élvezetes, szerethető és szívet melengető portréfilm lett a Bereményi kalapja, amelyet elsősorban az irónia hat át, mintsem a túlzott komolyság és drámaiság. Mindazonáltal szép, őszinte pillanatoknak is szemtanúi lehetünk a napjaink egyik legnagyobb alkotójáról szóló filmben.
Klasszikus

Schiff András kapta az idei Bach-medált

A Lipcse városa által 2003-ban alapított díjat Johann Sebastian Bach műveinek kimagasló interpretációjáért ítélték oda Schiff Andrásnak. Korábban többek között Gustav Leonhardt, Sir John Eliot Gardiner, Ton Koopman, Nikolaus Harnoncourt vagy Robert Levin munkásságát ismerték el a díjjal.
Színház

Balázsovits Lajost választották a Nemzet Színészévé

Haumann Péter halála után a Nemzet Színészei június 22-én új tagot választottak maguk közé. A Nemzeti Színházban tartott közel 40 perces tanácskozás végére megszületett a döntés: Balázsovits Lajos Balázs Béla-díjas magyar színművész csatlakozik a 11 művész mellé.
Klasszikus

Baráth Emőke ad barokk koncertet a Müpában

Az évad művésze cím idei birtokosa, a nemzetközi hírű szoprán, Baráth Emőke a historikus zene egyik legkiemelkedőbb formációjával, a Fabio Biondi vezette Europa Galante zenekarral ad koncertet június 28-án.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház hír

Újraértelmezett Shakespeare-drámák a nyári fesztiválokon

A Magyar Mozgókép Fesztivál „Legjobb tévésorozat” kategóriájának győztese, a drámaíró műveit feldolgozó Shakespeare/37 meghívást kapott három fesztivál programjába is, így a rövid epizódok láthatóak lesznek a Kolorádó Fesztiválon, a Bánkitó Fesztiválon és az Ördögkatlan Fesztiválon is.
Színház galéria

Így néz ki most a felújítás alatt álló debreceni Csokonai Színház – GALÉRIA

2020 szeptemberében megkezdődött a debreceni Csokonai Színház felújítása, és a színház valamennyi belső terét érinti. Ilyen nagymértékű átalakításra az elmúlt 30 évben nem volt példa a teátrumban, amely a tervek szerint 2023-ban nyitja meg kapuit a nézők előtt.
Színház hír

A Proton Színház alapító előadása is látható lesz idén nyáron

Mundruczó Kornél Frankenstein-terv rendezése mellett a Winterreise előadással is találkozhat a hazai közönség.
Színház interjú

Bebújósdi – Beszélgetés Felvidéki Judittal

Huszonkilenc év alatt harmincöt tévéfilmet, tévéjátékot, portréfilmet és dokumentumfilmet készített, de forgatott irodalmi műsorokat és sorozatokat is a Magyar Televíziónak. Rendezett színházban, majd hosszú csend következett. Felvidéki Judit, Balázs Béla-díjas filmrendező tizenhat év után újra színházban rendez, ami jó alkalom volt a beszélgetésre, és egy kis múltidézésre is.
Színház ajánló

Apor Vilmosról készített darabot Dér András

Nagyszabású történelmi ősbemutató látható a Gyulai Várszínházban július 1-jén és 2-án. A két háború közötti legendás hírű gyulai apátplébános, majd győri püspökként vértanúhalált halt Apor Vilmos életéről szóló darabot Mindenkinek mindene címmel Dér András írta a Gyulai Várszínház felkérésére, és ő is rendezi.