Színház

Csíky András kolozsvári színművész a színikritikusok idei életműdíjasa

2020.05.14. 11:00
Ajánlom
A 20. század második felének egyik legmarkánsabb erdélyi magyar színházi alkotója, Csíky András kolozsvári színművész kapja a Színházi Kritikusok Céhének életműdíját.

Csíky András 1930. augusztus 25-én született Székelyudvarhelyen. A kolozsvári Szentgyörgyi István Művészeti Intézet színész szakán 1953-ban diplomázott. A pályát a Nagybányai Állami Színház magyar tagozatának alapító tagjaként kezdte, ahol igazgató is volt. 1956 és 1977 között a Szatmári Állami Színház, majd Szatmári Északi Színház színésze (1960-1969 között igazgatója is), 1977-től a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulatának tagja.

1990 után a kolozsvári magyar nyelvű színészképzés egyik újraindítója, éveken át a Babes-Bolyai Tudományegyetem Színházi Tanszékének tanára.

A színművész Erzsébet-díjas (1992), megkapta a Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja életműdíját (1997) és a Szentgyörgyi István-díjat (1999). 2001-ben Jászai Mari-díjjal, 2004-ben a Román Kulturális és Vallásügyi Minisztérium Kulturális Érdemrendjével, 2005-ben a Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválján a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Életműdíjával, 2007-ben az UNITER (Román Színházi Szövetség) Életműdíjával ismerték el. 2008-ban a Magyar Köztársaság Érdemrendjének Lovagkeresztjével tüntették ki, 2010-ben pedig megkapta az EMKE Kovács György-díját. A Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata és a Kolozsvári Állami Magyar Színház örökös tagja.

lazokTompaBuszmegall1111o-105200.jpg

A buszmegálló c. előadás Kolozsvárott, 1989-ban, a bal szélen Csíky András (Fotó/Forrás: Népújság)

A Színházi Kritikusok Céhe 2011 óta ítéli oda életműdíját olyan, a színházművészet bármely területén kiemelkedőt alkotó, lezárt pályával vagy pályaszakasszal rendelkező 65 év feletti művésznek, aki dokumentálhatóan sokat tett a magyar nyelvű színház fejlődéséért, eredményeiért, színvonalának emeléséért, és közvetve vagy közvetlenül hozzájárult, illetve hozzájárul a magyar színházművészet jövőjének alakításához, a fiatalabb színházi generációk neveléséhez, formálásához. A céh tagjai titkos szavazással döntenek.

Az eddigi életműdíjasok között van Törőcsik Mari, Senkálszky Endre, Zsámbéki Gábor, Fodor Tamás, Molnár Piroska, Székely Gábor, Radnóti Zsuzsa, Lázár Kati és Pogány Judit.

Köllő Katalin laudációja:

Az életműdíjas Csíky Andrásról

Hosszasan kerestem megfelelő fotót „közös könyvünk”, a Prospero Könyvek sorozatban 2008-ban megjelent életinterjú-kötet borítójához. Már-már kifutottam a végső határidőből is, de bárhol kutakodtam – az amúgy nagyon rendszertelen és nem a leggazdagabb színházi archívum dossziéiban, meg egyéb helyeken –, sehol sem találtam rá az általam elképzelt borítóképre. Aztán egyszer csak valami csoda folytán, a Csíky András otthonában véletlenül előkerülő paksamétában rábukkantam Kántor László felvételére, és azonnal felkiáltottam örömömben: megvan!

Ez a félig-meddig civil fotó, ez a csupa ideg, szorongó, érzékeny, intelligens, arisztokratikus arc tökéletes lenyomata volt annak, ami Csíky András színészetére jellemző. A felvétel 1989-ben készült, a Kolozsvári Állami Magyar Színház előcsarnokában, A buszmegálló című darab próbájának egyik szünetében. Kántor Lászlónak ebben a portréban sikerült megörökítenie egy ötvenegynéhány éves színészi pálya „sűrített történetét”, pedig akkortájt még hátra voltak Csíky András legemlékezetesebb szerepei, amelyekről furcsamód 2008-ban számomra szintén ez a kép „tanúskodott” visszamenőleg. Még ezután következett Barakiás a Caligula helytartójából, a Szolga a Félreértésből, a Csirkefej Tanára, Kibédi/Husein a Mórokból, Molière a Képmutatók cselszövéséből, Gajev a Cseresznyéskertből, a Nagyapa Mrožek Károlyából, vagy (az idős) Faustus a Doktor Faustus tragikus históriájából, mégis ezek a szerepek mind-mind ott tükröződtek ebben az 1989-es tekintetben, ezen a fotón, ezen a kissé meggyötört arcon.

Csiky_Andras-105213.jpg

Csíky András (Fotó/Forrás: Kántor László / Színházi Kritikusok Céhe)

Nehéz feladat laudációt írni egy ilyen szerteágazó életműről, mint a Csíky Andrásé. Színész, színházalapító, tíz éven át színházigazgató, színészpedagógus… meg se próbálom áttekinteni, számadatokba sűrítve tálalni, csupán egy-két árnyalatot ragadok ki ebből a szakmai sokszínűségből.

A színész. Két villanás: egyik 1993-ból, másik 2003-ból. Egyik egy látszólag jelentéktelen, szinte némaszerep, a Szolga Albert Camus Félreértéséből, másik valamivel jelentékenyebb, de tulajdonképpen „kitalált” szerep, az idős Faustus a Doktor Faustus tragikus históriája című Marlowe-darabban. Mindkettő feledhetetlen, remekbe szabott alakítás. A Félreértés Szolgája majdhogynem főszereplői rangra emelkedett Csíky András megformálásában. Mindössze két szót mond a darab végén, de addigra már oly „nagyra nő” az úrnői szörnyűségeit némán tűrő inas szerepében, hogy szinte nem tudjuk levenni a szemünket róla.

Az idős Faustust játszó Csíky egyetlen gesztusáról pedig külön tanulmányt lehetne írni:

az addig tolószékben ülő Faustus, megpillantva a Kézdi Imola által alakított Mephistophilist, hirtelen megtelik életerővel, lassan feláll, odamegy az előtte álló nőhöz, végtelenül gyöngéden megérinti őt, majd úgy szippant bele a haja illatába, hogy szinte utol lehet érni a vágy fellángolását, a férfiúi újjászületését. Ennél erotikusabb pillanatot ritkán lehet látni színpadon. Csupán két villanás, pedig pályája során eljátszotta a drámairodalom legnagyobb szerepeit, Rómeótól Hamletig, Ruy Blastól Caliguláig, vagy IV. Henriktől Tartuffe-ig – persze életkori okoknál fogva ezeket nem láthattam –, de az általam látottak közül ez a kettő örökké belémégett.

A színházalapító. „1953-ban 17 végzős elhatározta, hogy együtt maradnak egy közös színházeszmény nevében, hogy végrehajtsák az erdélyi magyar színjátszás új intézményt teremtő és stilárisan is új utakat taposó kísérletét”, írja egyik tanulmányában Kötő József színháztörténész. A 17 frissen végzett színész között ott volt Csíky András is, aki évfolyamtársaival és a néhány évvel idősebb Harag György rendezővel együtt „taposta” a nagybányai színházalapítás rögös útjait, amelyre most már hőskorszakként tekint a színháztörténet. Nem volt könnyű korszak.

Színházigazgató. Pályájának ez a fejezete szorosan kötődik a nagybányai színházalapításhoz, illetve az azt követő, 1956-os Szatmárnémetibe való átköltözéshez, ahol ekkortájt üresen állt a történelmi színházépület. Csíky 1960-ban, Harag György eltávozása után vette át a színház igazgatását, ez a tízévnyi korszak pedig még annyira sem volt „könnyű”, mint a színház-alapítási, pláne olyan művészszínházi törekvés mellett, amely szinte egy az egyben egybeesett a Ceauşescu felemelkedési korszakával.

Színészpedagógus. Erről röviden csupán annyit, hogy annak a néhány évfolyamnak a tagjai, akik a kolozsvári színészképzés 1990-es újraindítása után a keze alól kikerültek, ma is elpárásodó szemekkel és kizárólag szuperlatívuszokban beszélnek „Csíky Bandi bácsiról”.

Két színház – a kolozsvári és a szatmári – is örökös tagjává választotta, mi pedig, akiknek megadatott őt színpadon látni, sokoldalú, beskatulyázhatatlan művészetében gyönyörködni, vele beszélgetni, úgy érzem, nagy ajándékot kaptunk az élettől.

forrás: Színházi Kritikusok Céhe

Programkereső

Legnépszerűbb

Jazz/World

Hallgasd meg az összetartozás dalát – Csík Zenekar: Hazám, hazám

Elkészült a Nemzeti Összetartozás Dala, a Csík Zenekar dalát olyan művészek éneklik, mint Miklósa Erika, Szarka Tamás és Molnár Levente.
Vizuál

Ingyenes filmek a Trianon emléknapon a Távmoziban

A korszakban játszódó ingyenesen vetített filmekkel, illetve az akkori virágzó filmes és színházi életet bemutató különleges Filmhíradóval kapcsolódik a Trianon100 eseménysorozathoz június 4-én a Budapest Film Zrt..
Vizuál

Próbáld ki a tudásod a Nemzeti Múzeum Trianon 100 kvízeivel!

Bár a múzeum kapui még mindig zárva tartanak, a Nemzeti Múzeum a virtuális térben továbbra is tartja a kapcsolatot látogatóival, határon innen és túlról. A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából egy helyre gyűjtötték a témához kapcsolódó online tartamalmainkat, kvízeinket és játékos feladataikat.
Klasszikus

Fellélegzés címmel jön a Fesztivál Akadémia Budapest augusztusban

Az idei komolyzenei fesztivált augusztus 20. és 30. között rendezik meg a Zeneakadémián és más budapesti helyszíneken hatvan magyar művész részvételével.
Plusz

Mihelyt vége a veszélyhelyzetnek, nyithatnak a színházak, a mozik, a múzeumok

Ezt Gulyás Gergely jelentette be a mai Kormányinfón. A Parlament június 16-án szavaz a veszélyhelyzet megszűnéséről.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház gyász

Elhunyt Szegvári Menyhért, az egri színház örökös tagja

A Jászai Mari-díjas színész, rendező, az egri Gárdonyi Géza színház örökös tagja 71 éves volt.
Színház ajánló

Lakatos Márk látványvilágával készül a Dekameron 2020

Csákányi Eszter és Kulka János is szerepel a Trojka Színházi Társulás online előadásában, amely bárki számára ingyenesen elérhető lesz június 11-én este.
Színház ajánló

Trianon különkiadással emlékezik a Vörösmarty Színház a százéves évfordulón

A Trianon című előadással emlékezik meg a székesfehérvári Vörösmarty Színház a 100 éve aláírt békediktátumra. Június 4-én 16.31-kor a színház Facebook oldalán online elérhető lesz az évad utolsó nagyszínpadi bemutatójából készült rendhagyó összeállítás.
Színház hír

140 év óta először elmarad a Royal Shakespeare Company évada

A Royal Shakespeare Company (RSC) neves brit színházi társulat az összes idei előadását elhalasztotta vagy törölte a koronavírus-járvány miatt - jelentette be közleményében a társulat művészeti igazgatója.
Színház gyász

86 éves korában elhunyt Földi Teri

A Jászai Mari-díjas színművész halálhíréről egykori színháza, a Vígszínház számolt be.