Színház

Csíky András kolozsvári színművész a színikritikusok idei életműdíjasa

2020.05.14. 11:00
Ajánlom
A 20. század második felének egyik legmarkánsabb erdélyi magyar színházi alkotója, Csíky András kolozsvári színművész kapja a Színházi Kritikusok Céhének életműdíját.

Csíky András 1930. augusztus 25-én született Székelyudvarhelyen. A kolozsvári Szentgyörgyi István Művészeti Intézet színész szakán 1953-ban diplomázott. A pályát a Nagybányai Állami Színház magyar tagozatának alapító tagjaként kezdte, ahol igazgató is volt. 1956 és 1977 között a Szatmári Állami Színház, majd Szatmári Északi Színház színésze (1960-1969 között igazgatója is), 1977-től a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulatának tagja.

1990 után a kolozsvári magyar nyelvű színészképzés egyik újraindítója, éveken át a Babes-Bolyai Tudományegyetem Színházi Tanszékének tanára.

A színművész Erzsébet-díjas (1992), megkapta a Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja életműdíját (1997) és a Szentgyörgyi István-díjat (1999). 2001-ben Jászai Mari-díjjal, 2004-ben a Román Kulturális és Vallásügyi Minisztérium Kulturális Érdemrendjével, 2005-ben a Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválján a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Életműdíjával, 2007-ben az UNITER (Román Színházi Szövetség) Életműdíjával ismerték el. 2008-ban a Magyar Köztársaság Érdemrendjének Lovagkeresztjével tüntették ki, 2010-ben pedig megkapta az EMKE Kovács György-díját. A Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata és a Kolozsvári Állami Magyar Színház örökös tagja.

lazokTompaBuszmegall1111o-105200.jpg

A buszmegálló c. előadás Kolozsvárott, 1989-ban, a bal szélen Csíky András (Fotó/Forrás: Népújság)

A Színházi Kritikusok Céhe 2011 óta ítéli oda életműdíját olyan, a színházművészet bármely területén kiemelkedőt alkotó, lezárt pályával vagy pályaszakasszal rendelkező 65 év feletti művésznek, aki dokumentálhatóan sokat tett a magyar nyelvű színház fejlődéséért, eredményeiért, színvonalának emeléséért, és közvetve vagy közvetlenül hozzájárult, illetve hozzájárul a magyar színházművészet jövőjének alakításához, a fiatalabb színházi generációk neveléséhez, formálásához. A céh tagjai titkos szavazással döntenek.

Az eddigi életműdíjasok között van Törőcsik Mari, Senkálszky Endre, Zsámbéki Gábor, Fodor Tamás, Molnár Piroska, Székely Gábor, Radnóti Zsuzsa, Lázár Kati és Pogány Judit.

Köllő Katalin laudációja:

Az életműdíjas Csíky Andrásról

Hosszasan kerestem megfelelő fotót „közös könyvünk”, a Prospero Könyvek sorozatban 2008-ban megjelent életinterjú-kötet borítójához. Már-már kifutottam a végső határidőből is, de bárhol kutakodtam – az amúgy nagyon rendszertelen és nem a leggazdagabb színházi archívum dossziéiban, meg egyéb helyeken –, sehol sem találtam rá az általam elképzelt borítóképre. Aztán egyszer csak valami csoda folytán, a Csíky András otthonában véletlenül előkerülő paksamétában rábukkantam Kántor László felvételére, és azonnal felkiáltottam örömömben: megvan!

Ez a félig-meddig civil fotó, ez a csupa ideg, szorongó, érzékeny, intelligens, arisztokratikus arc tökéletes lenyomata volt annak, ami Csíky András színészetére jellemző. A felvétel 1989-ben készült, a Kolozsvári Állami Magyar Színház előcsarnokában, A buszmegálló című darab próbájának egyik szünetében. Kántor Lászlónak ebben a portréban sikerült megörökítenie egy ötvenegynéhány éves színészi pálya „sűrített történetét”, pedig akkortájt még hátra voltak Csíky András legemlékezetesebb szerepei, amelyekről furcsamód 2008-ban számomra szintén ez a kép „tanúskodott” visszamenőleg. Még ezután következett Barakiás a Caligula helytartójából, a Szolga a Félreértésből, a Csirkefej Tanára, Kibédi/Husein a Mórokból, Molière a Képmutatók cselszövéséből, Gajev a Cseresznyéskertből, a Nagyapa Mrožek Károlyából, vagy (az idős) Faustus a Doktor Faustus tragikus históriájából, mégis ezek a szerepek mind-mind ott tükröződtek ebben az 1989-es tekintetben, ezen a fotón, ezen a kissé meggyötört arcon.

Csiky_Andras-105213.jpg

Csíky András (Fotó/Forrás: Kántor László / Színházi Kritikusok Céhe)

Nehéz feladat laudációt írni egy ilyen szerteágazó életműről, mint a Csíky Andrásé. Színész, színházalapító, tíz éven át színházigazgató, színészpedagógus… meg se próbálom áttekinteni, számadatokba sűrítve tálalni, csupán egy-két árnyalatot ragadok ki ebből a szakmai sokszínűségből.

A színész. Két villanás: egyik 1993-ból, másik 2003-ból. Egyik egy látszólag jelentéktelen, szinte némaszerep, a Szolga Albert Camus Félreértéséből, másik valamivel jelentékenyebb, de tulajdonképpen „kitalált” szerep, az idős Faustus a Doktor Faustus tragikus históriája című Marlowe-darabban. Mindkettő feledhetetlen, remekbe szabott alakítás. A Félreértés Szolgája majdhogynem főszereplői rangra emelkedett Csíky András megformálásában. Mindössze két szót mond a darab végén, de addigra már oly „nagyra nő” az úrnői szörnyűségeit némán tűrő inas szerepében, hogy szinte nem tudjuk levenni a szemünket róla.

Az idős Faustust játszó Csíky egyetlen gesztusáról pedig külön tanulmányt lehetne írni:

az addig tolószékben ülő Faustus, megpillantva a Kézdi Imola által alakított Mephistophilist, hirtelen megtelik életerővel, lassan feláll, odamegy az előtte álló nőhöz, végtelenül gyöngéden megérinti őt, majd úgy szippant bele a haja illatába, hogy szinte utol lehet érni a vágy fellángolását, a férfiúi újjászületését. Ennél erotikusabb pillanatot ritkán lehet látni színpadon. Csupán két villanás, pedig pályája során eljátszotta a drámairodalom legnagyobb szerepeit, Rómeótól Hamletig, Ruy Blastól Caliguláig, vagy IV. Henriktől Tartuffe-ig – persze életkori okoknál fogva ezeket nem láthattam –, de az általam látottak közül ez a kettő örökké belémégett.

A színházalapító. „1953-ban 17 végzős elhatározta, hogy együtt maradnak egy közös színházeszmény nevében, hogy végrehajtsák az erdélyi magyar színjátszás új intézményt teremtő és stilárisan is új utakat taposó kísérletét”, írja egyik tanulmányában Kötő József színháztörténész. A 17 frissen végzett színész között ott volt Csíky András is, aki évfolyamtársaival és a néhány évvel idősebb Harag György rendezővel együtt „taposta” a nagybányai színházalapítás rögös útjait, amelyre most már hőskorszakként tekint a színháztörténet. Nem volt könnyű korszak.

Színházigazgató. Pályájának ez a fejezete szorosan kötődik a nagybányai színházalapításhoz, illetve az azt követő, 1956-os Szatmárnémetibe való átköltözéshez, ahol ekkortájt üresen állt a történelmi színházépület. Csíky 1960-ban, Harag György eltávozása után vette át a színház igazgatását, ez a tízévnyi korszak pedig még annyira sem volt „könnyű”, mint a színház-alapítási, pláne olyan művészszínházi törekvés mellett, amely szinte egy az egyben egybeesett a Ceauşescu felemelkedési korszakával.

Színészpedagógus. Erről röviden csupán annyit, hogy annak a néhány évfolyamnak a tagjai, akik a kolozsvári színészképzés 1990-es újraindítása után a keze alól kikerültek, ma is elpárásodó szemekkel és kizárólag szuperlatívuszokban beszélnek „Csíky Bandi bácsiról”.

Két színház – a kolozsvári és a szatmári – is örökös tagjává választotta, mi pedig, akiknek megadatott őt színpadon látni, sokoldalú, beskatulyázhatatlan művészetében gyönyörködni, vele beszélgetni, úgy érzem, nagy ajándékot kaptunk az élettől.

forrás: Színházi Kritikusok Céhe

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Díjat nyert Cserhalmi György és Dunai Tamás Los Angelesben – Nézd meg közös kisfilmjüket!

Az Independent Short Awards online gáláján havi szinten díjazza a fesztiválra beküldött, hazájukban már sikerrel bemutatott alkotásokat. A véletlenszerűen kiválasztott és meghívott szakértők a nagy kitüntetésekhez hasonlóan itt is különböző kategóriákban értékelik a műveket, amikkel a világ minden tájáról lehet pályázni.
Plusz

„Az igazi beszélgetés az, amiben az igazság megmutatja magát” – Feldmár András 80 éves

Úgy véli, szabadságra vagyunk ítélve, és ez nehéz dolog. Hiszen ez nem a saját szabadságunkat jelenti, hanem elsősorban az élet szabadságát. És ha bántanak, akkor szabad arrébb menni. Sőt, kell. Születésnapját ünnepli a Kanadában élő pszichoterapeuta és gondolkodó, Feldmár András.
Színház

Szüleik ellen lázadó fiatalokról szól Vidnyánszky új rendezése a Nemzetiben

Shakespeare Rómeó és Júlia című művét tűzi műsorra a Nemzeti Színház Vidnyánszky Attila rendezésében; a szerelem mindenhatóságáról szóló darab olvasópróbáját kedden tartotta meg a társulat, a bemutatót december elejére tervezik.
Klasszikus

A Concertgebouw tiszteletbeli karmestere lett Fischer Iván

A Budapesti Fesztiválzenekar alapító-karmestere 2021 szeptemberétől az amszterdami Concertgebouw zenekarával is dolgozik.
Plusz

Állami kitüntetéseket kaptak művészeink október 23. alkalmából

Állami kitüntetéseket és egészségügyi díjakat adott át Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere és Latorcai Csaba, a tárca közigazgatási államtitkára hétfőn Budapesten.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház hír

Új színt kap Az ember tragédiája

Vajon hogy folytatódna Madách drámája, Ádám és Éva története? Tette fel a kérdést négy drámaíró, és Szikora János vezetésével nekiláttak, hogy megalkossák Az ember tragédiájának folytatását, ami a 20. század legjelentősebb eseményei mentén beszél a jelenünkről.
Színház hír

„Boldoggá tesz, ha őszinteség és bizalom övezi a munkámat” – Szabó Tibor lett a Weöres Sándor Színház új igazgatója

Jordán Tamás mandátuma 2021 januárjában lejár, és mivel az igazgató nem pályázik újra, a szombathelyi teátrum vezetői székébe mindenképpen új ember kerül. Az egyik pályázó a tatabányai Jászai Mari Színház egykori direktora, Harsányi Sulyom László, a másik pedig a Weöres Sándor Színház egyik alapítója és a társulat által is támogatott Szabó Tibor volt. Utóbbit végül október 29-én a Közgyűlés percek alatt, egyhangúlag szavazta meg.
Színház hír

Politikai viták fenyegetik az egri színház zavartalan működését

Megszegni készül Eger polgármestere a kormánnyal kötött működtetési megállapodást, ez pedig azt eredményezheti, hogy a Gárdonyi Géza Színház évi körülbelül 300 millió forint támogatástól esik el. Mirkóczki Ádám, elfogadva a szakmai bíráló bizottság véleményét, aláírta a Blaskó Balázst támogató nyilatkozatot, az azonban csak ma derül ki, hogy valóban őt támogatja-e.
Színház magazin

„Játszottam, játszottam, a tapsért, a szíves fogadtatás gyönyörűségéért” – Poór Lili színházi missziója

A Trianon utáni színjátszásról szóló sorozatunkban már többször foglalkoztunk Janovics Jenővel, aki Kolozsvárott két színházat is építtetett, s megalapította Közép-Európa első filmstúdióját is. Mögötte is állt egy asszony, akinek talán a legtöbbet köszönhetett. Ám róla a színháztörténetben sokkal kevesebb szó esik. Pedig Poór Lili nemcsak hűséges társa volt a direktornak, de szövetségese is a magyar kultúra fennmaradásáért folytatott küzdelemben.
Színház hír

Újabb házassági leckék középhaladók

Ősbemutatóra készül a Centrál Színház, ugyanis október 30-án mutatják be az évek óta nagy sikerrel futó Házassági leckék középhaladóknak folytatását. Florian Zeller francia író gondolta újra az eredeti előadás alaphelyzetét és még egy estére összehozta a szereplőket.