Színház

Csizmadia Tibor: "A bábszínház nem könnyű műfaj"

2014.02.05. 06:58
Ajánlom
A kamaszok korosztályát célozza meg a Budapest Bábszínház legújabb bemutatója, a Trisztán és Izolda, amely több szempontból is izgalmas előadásnak ígérkezik. A realitás és fantasztikum kettősségéről, a kelta mondavilág és a képregény 21. századi találkozásáról, valamint a bábelőadás összetettségéről beszélgettünk a produkció rendezőjével. INTERJÚ

- Tavaly mutatták be a Budapest Bábszínházban a Semmi című előadást, amelyet már főként a "kisfelnőtteknek" szántak. Ezen a vonalon haladva merült fel most a Trisztán és Izolda színpadra állításának ötlete is?

- A Bábszínház vezetése fontosnak tartja, hogy ne csak a kisgyerekeket, vagy csak a felnőtteket szólítsa meg, hanem a közöttük lévő korosztályt is. Valóban tudatos építkezés ez itt a bábszínházon belül, hogy a kamaszok is megtalálják azokat az előadásokat, amik számukra fontosak, az ő problémáikkal foglalkoznak, illetve adott esetben még a tanagyag részét is alkotják.

- A darab középpontjában egy mindent elsöprő szerelem és egy ebből fakadó különös háromszög története áll. Miben tud újat nyújtani a ma fiataljainak ez az előadás, amikor napi szinten zúdul rájuk mindez a médiából is?

- Ez a darab tulajdonképpen úgy akar újat mondani, hogy összefoglalja és megmutatja azt, hogy a szerelemért áldozatokat is kell hozni, ugyanakkor pedig a szerelem egy csodálatos dolog, az életünk egyik fő mozgatórugója. Természetesen ez az előadás utal azokra a gesztusokra is, amiket a médiából kapnak a fiatalok, a fantasy filmek világa például ihletője volt a mi produkciónknak is.

- Arra már az alcím is utal ("szerelmi kaland-játék"), hogy rendhagyó előadást várhatunk, amit a fantasy, a Marvel-képregények világa, a Trónok harca is ihletett. Ezekkel a hívószavakkal lehet ma becsalogatni a tizenéveseket a színházba?

- Nem igazán a becsalogatásról van itt szó, hanem egyszerűen arról, hogy manapság egy színházi előadásnak figyelembe kell vennie azokat az ingereket és impulzusokat, amik körülvesznek bennünket. Azért is akartunk kicsit a mese, kicsit a fantasy nyelvén beszélni ezekről a problémákról, mert így közérthető és izgalmas lesz. Hiszen egy fiatal felnőtt éppen kijött a gyerekkorból, a mesék világából, ugyanakkor már pontosan tudja, hogy a történelem, vagy egy mondavilág (jelen esetben a kelta) milyen formakinccsel rendelkezik.

- Dramaturgiailag milyen funkciójuk van az előadásban a képregény-vetítéseknek?

- Amikor elkezdtük összerakni a történetet és felmerült a fantasy ötlete, akkor nagyon magától értetődőnek tűnt, hogy valamiféle képregényes gesztust is teszünk ehhez az egészhez, aztán pedig úgy döntöttünk, hogy több képregényvetítés is látható lesz majd az előadás során. Például rögtön az első felvonás végén, a visszaemlékezés helyzetében van egy jelenet, ahol sok apró mozzanat jelenik majd meg képregény formájában, amit hang- és fényjáték kísér. És aztán akkor is, amikor Trisztán új helyszínre kerül, és röviden el kell mesélnie, mi történt vele a régi és az új hely között. Nem pusztán olvasásról van azonban szó, hanem színpadi játékról is: a képregény ugyanis életre kel.

- Gottfried von Strassburg 13. századi verses regénye volt a kiindulópont az előadáshoz, amelyet Márton László fordított. Hogy illeszkedik ez a régies mű a fantasy közegéhez?

- A saját fordítását felhasználva Márton László írt egy új darabot, kimondottan ehhez az előadáshoz, amelyben főként a saját nyelvezete tükröződik, a régies alakok tehát inkább szójátékok formájában jelennek meg. Úgy gondolom - és a színészek visszajelzései, valamint a próbafolyamat is azt bizonyítja -, hogy egy nagyon korszerű, mai szöveg jött létre. Hiszen a bábszínházban is mindig kortárs drámák jelennek meg, mivel a bábra alkalmazás már önmagában is korszerűvé teszi a szövegeket.

- Egy bábszínházi előadásnál máshová esnek a hangsúlyok a szöveg tekintetében is.

- Márton László írói stílusában van egy olyan játékosság, ami alkalmassá teszi a munkáját a bábszínpadi megvalósításra. Mindemellett Gimesi Dórával [az előadás dramaturgja - a szerk.] a darab születésétől kezdve együtt dolgoztunk a szövegen. Az első összeülésünkön átbeszéltük a Strassburg-művet, eldöntöttük, melyek azok a mozzanatok, amiket érdemes lenne itt is megjeleníteni, továbbá, hogy milyen cselekményszálat pontosan milyen technikával hozzunk be. Így ez a darab lényegében hármunk munkájának az eredménye, ami még a próbafolyamat során is folyamatosan alakult.

- Nemes Takách Kata díszlete lényegében egy papírvilágba csomagolja az előadást. Mit szimbolizál a papír, mint ennyire fontos látványelem?

- A papír egy nagyon sokat tudó anyag, legfőbb jellemzője, hogy el tud szakadni, akár az előadás érdekében, vagy stílusában is. Nem egy konkrét szimbólumról van szó, de a papír változékonysága, alakíthatósága kicsit azért jellemző a saját életünkre is. Hiszen nem biztos, hogy a papír mindig ugyanúgy szakad, nem biztos, hogy mindig azt a formát adja ki, amit szeretnénk. De magában a bábszínházi műfajban is benne van ez a fajta játékosság, spontaneitás, egy-egy előadásnak a saját izgalma. A bábszínház önmagában véve nem egy könnyű műfaj, mert a báb mozgatásával egy időben a színészi alakításnak, színészi megszólalásoknak is jelen kell lenniük.

- A Színház- és Filmművészeti Egyetemen bábszínészeket és bábrendezőket oktat, jelenleg is osztályvezető tanár ezekben az évfolyamokban. Hogyan látja a bábszínház jelenlegi helyzetét?

- Nem tudom különválasztani a bábot és a színházat, csak a totális színház helyzetéről tudok véleményt alkotni. A színház egy gyűjtőfogalom, és ebben a gyűjtőfogalomban közlekedünk mi, akik sokkal többet foglalkozunk bábokkal, mint mások.

- Nemrég a Magyar Színházi Társaság, melynek ön az elnöke, nyílt levélben tiltakozott az NKA azon listája ellen, amely a Magyar Színház- és Táncművészeti Kollégiumának tagjait jelölte ki. Ön szerint mennyiben romlik a szakmai hitelessége a Kollégiumnak?

- Öt olyan szervezet - akik többnyire lefedik most a színházi életet - lett felkérve arra, hogy delegáljon tagokat a Kollégiumba, és a végén ebből az ötből csupán három kapott konkrét helyet. Ettől pedig az egyensúly felborult, a következmény pedig, hogy nem válik hitelessé az a döntési folyamat, ami a jövőben a Kollégiumra jellemző lesz, holott ennek az intézménynek nagy felelőssége van, illetve befolyása is a színházi folyamatokra. Nem gazdálkodik olyan sok pénzzel, de azért lényeges, hogy kik kapnak támogatást, mik a preferenciák, a Kollégium mit gondol, melyek a fontos dolgok a magyar színházi életben.

- A Színházi Társaság egyetlen megválasztott jelöltje, Molnár Piroska vissza is lépett a megbízatástól.

- Piroska arra hivatkozott, hogy az elfoglaltságai nem teszik lehetővé a munkát, de a magánvéleményem az, hogy a döntésében befolyásolhatta, hogy úgy érezte, egy egyoldalú körben kellene neki valamilyen módon megjelennie.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Kovács János az Operaház korrepetitorainak munkáját méltatta

"Szívből gratulálok nagyszerű billentyűs kollégáimnak" - írja.
Klasszikus

Lányával, Norával zenél Fischer Iván a Fesztiválzenekar új évadában

A Budapesti Fesztiválzenekar bejelentette új évadát, amelynek fénypontjába Monteverdi Orfeója kerül Fischer Iván befejezésével.
Könyv

A város legolcsóbb könyvesboltjának árait a vásárlók sem hiszik el

Egy-egy kötet árcéduláját meglátva sokan azt hiszik, antikváriumban járnak, esetleg hogy a könyvek biztos "leestek" a teherautóról, vagy hasonló homályos úton kerültek a polcokra. Pedig nem így van. De akkor hogy kerülhetnek sztárszerzők és Nobel-díjas alkotók művei pár száz forintba? Cikkünkből ez is kiderül.
Plusz

Látott már kottaírógépet?

Az 1950-es évekbeli találmány soha nem terjedt el széles körben, furcsa alakjával azonban ma már zene- és dizájntörténeti ritkaság.
Klasszikus

Jascha Heifetz ujjai lassított felvételen: ezért volt ő a 20. század Paganinije!

A filmrészlet az 1951-es Of Men and Music című portréból megmutatja, hogy a mindig tökélyre törekvő Heifetz milyen technikás játékos volt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház interjú

Mácsai Pál: „Az egypercesek nem csak intellektuális sziporkák”

Egy nemrégiben tartott irodalmi beszélgetés egyik vendége Örkény István „magyar hangjának” nevezte Mácsai Pált. Az Azt meséld el, Pista! című monológot huszonhárom éve adja elő a legkülönbözőbb helyszíneken. A Zsidó Művészeti Napokra is Örkény-esttel készül.
Színház ajánló

Őszi szonáta Udvaros Dorottyával - Utoljára a Thália színpadán

Az Ingmar Bergman híres filmjének első forgatókönyvéből készült Őszi szonáta című előadás utoljára kerül műsorra a Thália Színházban, március 22-én.
Színház magazin

„Az erőszak nem olyan dolog, amivel haknizik az ember”

Ezzel a mondattal világította meg Veiszer Alinda az abúzust átélők hallgatásának okát. A Jó kérdés, a Magyar Színházi Társaság és a Színház folyóirat sorozata márciusban a színházi erőszak témáját járta körül. A beszélgetés, amelynek vendégei dr. Bánki György pszichiáter, publicista, Létay Dóra színművész és Máté Gábor színművész, rendező, színházigazgató, egyetemi tanár voltak, nem csupán és nem is elsősorban a #metoo-ról, hanem a hatalmi helyzetekről, egészségtelen szituációkról szólt.
Színház voith ági

Zongoraművésznek taníttatták, mégis inkább édesanyja nyomdokaiba lépett – Voith Ági 75 éves

Már debütáló előadása, A kaktusz virága megmutatta komikusi és zenei tehetségét, partnere pedig későbbi férje, Bodrogi Gyula volt. Március 17-én ünnepli hetvenötödik születésnapját Voith Ági Jászai Mari-díjas színésznő. 
Színház józsef attila színház

Fehér Anna és Létay Dóra is állami kitüntetésben részesült

Március 15-ei nemzeti ünnep alkalmával a József Attila Színház két színművésze is állami elismerésben részesült. Fehér Anna Érdemes Művész-díjához és Létay Dóra Jászai Mari-díjához is gratulálunk.