Színház

Csizmadia Tibor: "A bábszínház nem könnyű műfaj"

2014.02.05. 06:58
Ajánlom
A kamaszok korosztályát célozza meg a Budapest Bábszínház legújabb bemutatója, a Trisztán és Izolda, amely több szempontból is izgalmas előadásnak ígérkezik. A realitás és fantasztikum kettősségéről, a kelta mondavilág és a képregény 21. századi találkozásáról, valamint a bábelőadás összetettségéről beszélgettünk a produkció rendezőjével. INTERJÚ

- Tavaly mutatták be a Budapest Bábszínházban a Semmi című előadást, amelyet már főként a "kisfelnőtteknek" szántak. Ezen a vonalon haladva merült fel most a Trisztán és Izolda színpadra állításának ötlete is?

- A Bábszínház vezetése fontosnak tartja, hogy ne csak a kisgyerekeket, vagy csak a felnőtteket szólítsa meg, hanem a közöttük lévő korosztályt is. Valóban tudatos építkezés ez itt a bábszínházon belül, hogy a kamaszok is megtalálják azokat az előadásokat, amik számukra fontosak, az ő problémáikkal foglalkoznak, illetve adott esetben még a tanagyag részét is alkotják.

- A darab középpontjában egy mindent elsöprő szerelem és egy ebből fakadó különös háromszög története áll. Miben tud újat nyújtani a ma fiataljainak ez az előadás, amikor napi szinten zúdul rájuk mindez a médiából is?

- Ez a darab tulajdonképpen úgy akar újat mondani, hogy összefoglalja és megmutatja azt, hogy a szerelemért áldozatokat is kell hozni, ugyanakkor pedig a szerelem egy csodálatos dolog, az életünk egyik fő mozgatórugója. Természetesen ez az előadás utal azokra a gesztusokra is, amiket a médiából kapnak a fiatalok, a fantasy filmek világa például ihletője volt a mi produkciónknak is.

- Arra már az alcím is utal ("szerelmi kaland-játék"), hogy rendhagyó előadást várhatunk, amit a fantasy, a Marvel-képregények világa, a Trónok harca is ihletett. Ezekkel a hívószavakkal lehet ma becsalogatni a tizenéveseket a színházba?

- Nem igazán a becsalogatásról van itt szó, hanem egyszerűen arról, hogy manapság egy színházi előadásnak figyelembe kell vennie azokat az ingereket és impulzusokat, amik körülvesznek bennünket. Azért is akartunk kicsit a mese, kicsit a fantasy nyelvén beszélni ezekről a problémákról, mert így közérthető és izgalmas lesz. Hiszen egy fiatal felnőtt éppen kijött a gyerekkorból, a mesék világából, ugyanakkor már pontosan tudja, hogy a történelem, vagy egy mondavilág (jelen esetben a kelta) milyen formakinccsel rendelkezik.

- Dramaturgiailag milyen funkciójuk van az előadásban a képregény-vetítéseknek?

- Amikor elkezdtük összerakni a történetet és felmerült a fantasy ötlete, akkor nagyon magától értetődőnek tűnt, hogy valamiféle képregényes gesztust is teszünk ehhez az egészhez, aztán pedig úgy döntöttünk, hogy több képregényvetítés is látható lesz majd az előadás során. Például rögtön az első felvonás végén, a visszaemlékezés helyzetében van egy jelenet, ahol sok apró mozzanat jelenik majd meg képregény formájában, amit hang- és fényjáték kísér. És aztán akkor is, amikor Trisztán új helyszínre kerül, és röviden el kell mesélnie, mi történt vele a régi és az új hely között. Nem pusztán olvasásról van azonban szó, hanem színpadi játékról is: a képregény ugyanis életre kel.

- Gottfried von Strassburg 13. századi verses regénye volt a kiindulópont az előadáshoz, amelyet Márton László fordított. Hogy illeszkedik ez a régies mű a fantasy közegéhez?

- A saját fordítását felhasználva Márton László írt egy új darabot, kimondottan ehhez az előadáshoz, amelyben főként a saját nyelvezete tükröződik, a régies alakok tehát inkább szójátékok formájában jelennek meg. Úgy gondolom - és a színészek visszajelzései, valamint a próbafolyamat is azt bizonyítja -, hogy egy nagyon korszerű, mai szöveg jött létre. Hiszen a bábszínházban is mindig kortárs drámák jelennek meg, mivel a bábra alkalmazás már önmagában is korszerűvé teszi a szövegeket.

- Egy bábszínházi előadásnál máshová esnek a hangsúlyok a szöveg tekintetében is.

- Márton László írói stílusában van egy olyan játékosság, ami alkalmassá teszi a munkáját a bábszínpadi megvalósításra. Mindemellett Gimesi Dórával [az előadás dramaturgja - a szerk.] a darab születésétől kezdve együtt dolgoztunk a szövegen. Az első összeülésünkön átbeszéltük a Strassburg-művet, eldöntöttük, melyek azok a mozzanatok, amiket érdemes lenne itt is megjeleníteni, továbbá, hogy milyen cselekményszálat pontosan milyen technikával hozzunk be. Így ez a darab lényegében hármunk munkájának az eredménye, ami még a próbafolyamat során is folyamatosan alakult.

- Nemes Takách Kata díszlete lényegében egy papírvilágba csomagolja az előadást. Mit szimbolizál a papír, mint ennyire fontos látványelem?

- A papír egy nagyon sokat tudó anyag, legfőbb jellemzője, hogy el tud szakadni, akár az előadás érdekében, vagy stílusában is. Nem egy konkrét szimbólumról van szó, de a papír változékonysága, alakíthatósága kicsit azért jellemző a saját életünkre is. Hiszen nem biztos, hogy a papír mindig ugyanúgy szakad, nem biztos, hogy mindig azt a formát adja ki, amit szeretnénk. De magában a bábszínházi műfajban is benne van ez a fajta játékosság, spontaneitás, egy-egy előadásnak a saját izgalma. A bábszínház önmagában véve nem egy könnyű műfaj, mert a báb mozgatásával egy időben a színészi alakításnak, színészi megszólalásoknak is jelen kell lenniük.

- A Színház- és Filmművészeti Egyetemen bábszínészeket és bábrendezőket oktat, jelenleg is osztályvezető tanár ezekben az évfolyamokban. Hogyan látja a bábszínház jelenlegi helyzetét?

- Nem tudom különválasztani a bábot és a színházat, csak a totális színház helyzetéről tudok véleményt alkotni. A színház egy gyűjtőfogalom, és ebben a gyűjtőfogalomban közlekedünk mi, akik sokkal többet foglalkozunk bábokkal, mint mások.

- Nemrég a Magyar Színházi Társaság, melynek ön az elnöke, nyílt levélben tiltakozott az NKA azon listája ellen, amely a Magyar Színház- és Táncművészeti Kollégiumának tagjait jelölte ki. Ön szerint mennyiben romlik a szakmai hitelessége a Kollégiumnak?

- Öt olyan szervezet - akik többnyire lefedik most a színházi életet - lett felkérve arra, hogy delegáljon tagokat a Kollégiumba, és a végén ebből az ötből csupán három kapott konkrét helyet. Ettől pedig az egyensúly felborult, a következmény pedig, hogy nem válik hitelessé az a döntési folyamat, ami a jövőben a Kollégiumra jellemző lesz, holott ennek az intézménynek nagy felelőssége van, illetve befolyása is a színházi folyamatokra. Nem gazdálkodik olyan sok pénzzel, de azért lényeges, hogy kik kapnak támogatást, mik a preferenciák, a Kollégium mit gondol, melyek a fontos dolgok a magyar színházi életben.

- A Színházi Társaság egyetlen megválasztott jelöltje, Molnár Piroska vissza is lépett a megbízatástól.

- Piroska arra hivatkozott, hogy az elfoglaltságai nem teszik lehetővé a munkát, de a magánvéleményem az, hogy a döntésében befolyásolhatta, hogy úgy érezte, egy egyoldalú körben kellene neki valamilyen módon megjelennie.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Elhunyt Kurtág Márta

Kurtág György felesége és ihletőtársa, Kurtág Márta zongoraművész 92 éves volt. A hírt az Editio Musica Budapest és a Slipped Disc tette közzé, továbbá a Budapest Music Center Információs Központjának oldalán is megjelent az elhalálozás dátuma.
Tánc

Hihetetlen: Próba nélkül vették fel az egyik leghíresebb filmes táncjelenetet

Annak idején majdnem kivágták, végül a filmtörténet egyik leghíresebb táncjelenete lett a Nicholas Brothers szédületes sztepptánc koreográfiája, amit a fáma szerint első próbálkozásra vettek szalagra.
Színház

Kovalik Balázs Térey-darabot rendez az Örkényben

Megkezdődtek a Lót – Szodomában kövérebb a fű próbái az Örkény Színházban. A bemutatót december 20-án tartják a nagyszínpadon.
Vizuál

A magyar film vörös démona - Mezei Mária

A búgó hangú végzetasszonya filozófiát hallgatott az egyetemen mielőtt a színpadot és a filmet választotta. 1909. október 16-án született Kecskeméten Mezei (Mezey) Mária színésznő.
Klasszikus

A zeneszerző, akinek életéről Liszt írta az első könyvet

Mindössze 39 évesen, 1849. október 17-én halt meg Fryderyk Franciszek (Frédéric Francois) Chopin, a zongorajátékot megújító lengyel zeneszerző, akinek műveit virágok közé rejtett ágyúnak nevezték. 

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház hír

Meddig mehetünk el a hazugságban? – Kaktuszvirág a Belvárosi Színházban

Broadway komédiával indítja a decembert az Orlai Produkciós Iroda. Abe Burrows világhírű darabja, a Kaktuszvirág Novák Eszter rendezésében, Kovács Patrícia és Ötvös András főszereplésével készül.
Színház hír

Kovalik Balázs Térey-darabot rendez az Örkényben

Megkezdődtek a Lót – Szodomában kövérebb a fű próbái az Örkény Színházban. A bemutatót december 20-án tartják a nagyszínpadon.
Színház ajánló

Egy lebilincselő óra Dragomán Györggyel

Beszélgetni jó. Főleg, ha érdekel is minket a másik. A gondolatai. Az élete. Ő maga. Huszárik Katát pedig nemcsak érdekelte Dragomán György, hanem egyenesen lebilincselte. Ahogy a JaSZalon közönségét is.
Színház ajánló

Novák Eszter rendezésével indult az évad a megújuló Pelikán Fészekben

Magyarországi ősbemutatóval és új névvel indult az évad a Vörösmarty Színház nagy múltú kamaraszínházában: Novák Eszter rendezésében Joël Pommerat kortárs francia drámaíró és rendező Az én kis hűtőkamrám című előadás látható az október 11-i premiert követően a játszóhelyen.
Színház interjú

Mi történt Gina Lollobrigida és Fidel Castro között? – Interjú Pozsgai Zsolttal, a Gina és Fidel szerzőjével

Különleges találkozásnak állít emléket a Spirit Színház legújabb darabja: 1974-ben Gina Lollobrigida Kubába utazik, hogy interjút készítsen az ország diktátorával, Fidel Castróval. A találkozás mindkettejükben mély nyomot hagyott. Pozsgai Zsolttal, a mű szerzőjével beszélgettünk.