Színház

Csoda és csalódás

2017.02.27. 09:14
Ajánlom
Butaság egy vendégrendező kivételes teljesítménye nyomán elvárásokat fogalmazni egy társulat egyéb teljesítményeivel szemben, de az ember már csak ilyen – Zappe László három temesvári előadásról írt.

Kis csalódást okozott nekem a temesvári magyar társulat vendégjátéka a Szkénében. Néhány nappal korábban ugyanis láthattam a színház legújabb bemutatóját, Shakespeare 66. szonettjét, a szerb Kokan Mladenović rendezésében. A tizennégy sornyi angol szövegből – a magyar és román fordítás a látvány részeként háttérvetítésben jelent meg – nagyjából hatvanhat perces előadás készült. A számjáték természetesen érdektelen, bár a múló időt digitális órán követhetik a nézők. És ez már nem csak formális játék, hanem tartalmi gondolat: versenyfutás az idővel. Nem tudom, máskor hogyan alakul, a bemutatón az idő nyert. Akár ezt is vehetjük jelképes, tartalmi üzenetnek. Persze az ellenkezőjét is, ha úgy alakul. Nem az eredmény a fontos, hanem az igyekezet.

Shakespeare, Sonnet 66

Shakespeare, Sonnet 66 (Fotó/Forrás: Bíró Márton / temesvári Csiky Gergely Színház)

A szín közepén, a vetítővászon előtt a színház igazgatója, Balázs Attila áll, ő mondja – amikor mondja – a szöveget, ő szenvedi el a körülötte folyó táncos, mozgásszínházi jeleneteket, a verset értelmező rendezői megoldásokat. Ezek lényegében két fő irányba mutatnak. Az egyik, hogy a „Fáradt vagyok, ringass el, ó, halál” kezdetű verset az erőszakos halálra, az akasztásra – kivégzésre, öngyilkosságra – vonatkoztatja Mladenović. Hurkolt kötelek lógnak a vetített képeken, valódi kötél tekeredik a verset mondó színész fejére. Elvakítja és elszemélyteleníti. Bárki lehet a tekervény alatt. Bármelyikünk. A másik irány a szonett társadalomkritikai mondandójának erős hangsúlyozása. Ez a halálvágy nem a később, főképp a tizenkilencedik-huszadik század fordulóján divatos depresszió, lehangoltság, spleen, hanem az élettapasztatok következménye.

Shakespeare, Sonnet 66

Shakespeare, Sonnet 66 (Fotó/Forrás: Bíró Márton / temesvári Csiky Gergely Színház)

Mladenović mozgásszínháza a közviszonyok szenvedélyes bírálatából, azok elutasításából táplálkozik. Rendkívüli erejű előadás.

Butaság természetesen egy vendégrendező kivételes teljesítménye nyomán elvárásokat fogalmazni egy társulat egyéb teljesítményeivel szemben. De az ember már csak ilyen: mindenbe kapaszkodik, amiből reményt meríthet. A reménnyel meg együtt jár a csalódás kockázata. De meggyőződésem, hogy Liviu Lucaci darabja és rendezése, a Vértestvérek nem csak viszonylag, a magas mércéhez képest gyenge.

Vértestvérek

Vértestvérek (Fotó/Forrás: Bíró Márton / temesvári Csiky Gergely Színház)

A két személyes mű lényege, mint annyi más darabé is, hogy a múlt benyújtja a számlát. Egy házasodni készülő fiatal pár nagyjából az utolsó pillanatban szembenéz a múlttal. Kényes dramaturgiai helyzet: indokolni kellene, miért vártak egymás alaposabb megismerésére ilyen sokáig. Annál is inkább, mert az is kiderül, hogy régi, gyerekkori ismerősök, a fiatalember meg korábban is csaknem mindent tudott. Ez a minden pedig nemcsak az, hogy az ő apja üldöző volt, a lányé meg üldözött a korábbi rendszerben, hanem az is, hogy ők féltestvérek. A cím is erre utal. A szövegből persze az is kiderül, hogy tudat alatt talán éppen ezért vonzódnak egymáshoz. A kínos tudás tudat alá söprése ugyan magyarázat lehetne, elfogadhatnánk, hogy a vonzalom ereje megakadályozza az ellene ható tények tudatosítását. Ezt azonban a dialógusok nem motiválják kellőképpen. Az abszurdnak tetsző mondatok alatt puszta logikátlanság lapul.

Vértestvérek

Vértestvérek (Fotó/Forrás: Bíró Márton / temesvári Csiky Gergely Színház)

Pedig az előadás megérdemelné a pontos, jól felépített, alaposan kidolgozott szöveget. Rodica Elena Ştirbu díszlete gondosan megtervezett, jól komponált rendetlenséggel teremti meg az emlékezés padlását, azt a teret, amely elindítja a múlt megidézését, feltámasztását. Lőrincz Rita finoman átélt, aggodalmas elszántsággal nyomozza a régi idők eseményeit. Molnos András Csabát nehezebb helyzetbe hozza a szerep képtelensége. Melodramatikus érzelgősség vagy romantikus pátosz talán elfedhetné a fiatalember viselkedésének abszurditását. Ez azonban csak paródiaként kerülhetne mai színpadra. Adott esetben erről szó sem lehet. Marad a visszafogott mélabú. A nehézkesen kibökött vallomások fájdalmassága.

A darab ürességétől kong minden tehetséges igyekezet.
Guppi

Guppi (Fotó/Forrás: Bíró Márton / temesvári Csiky Gergely Színház)

A Guppi előadása azzal az előnnyel indul, hogy kipróbált, alkalmasságát sokszor bizonyított darabot játszanak. Vaszilij Szigarjev műve a divatos nyomorirodalom egyik mintapéldánya. Ügyesen megszerkesztett jelenetsor egy szerencsétlen, ostoba, elnyomott jólélek életéből. A vidékről a fővárosba került leány szinte kérkedik a tudatlanságával. Humoros, érzelmes, fordulatos mese. Nevetésre, együttérzésre, meghatódásra, meglepődésre egyaránt nyújt alkalmat a nézőnek. A játszóknak pedig képességeik megmutatására és a rendezői értelmezésre, hangolásra is bőven ad lehetőséget.

Albert Alpár díszlete jól illik a darabhoz, leginkább stilizált naturalizmusnak lehet nevezni azt, ahogyan megjelenik a kulisszaszerűen jelzett lakás. A szekrények mintegy kidagadnak a fakó falból.

Guppi

Guppi (Fotó/Forrás: Bíró Márton / temesvári Csiky Gergely Színház)

Mucsi Zoltán rendezésében mégis kicsit csetlik-botlik ez a jól megcsinált darab. Az első hosszú jelenet, amikor semmi egyéb nem történik, mint hogy a butuska fiatalasszony ügyetlenkedik látogatójával szemben, nem igazán működik. Nagy Dóra és Kiss Attila nehézkesen teremtik meg a feszélyezett helyzetet. Mintha színészként lennének feszélyezettek, nem a szerep szerint. A játékos kedélyű férjet vicces maszkkal alakító Asztalos Géza érkezése után viszont megelevenedik a játék. Hirtelen minden humorosra fordul. Csattannak a poénok. A darab fájdalmas lényege azonban így is elsikkad.

De bízzunk abban, hogy a Shakespeare-szonett is eljut egyszer hozzánk.

Programkereső

Legnépszerűbb

Tánc

25 éve halt meg Róna Viktor, aki még Nurejevvel is jó barátságot ápolt

Adottságai egyáltalán nem predesztinálták a balettművész-pályára, szorgalmának köszönhetően mégis világhírnévre tett szert az 1994. január 15-én elhunyt Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas balettművész, aki Rudolf Nurejev pályájának is meghatározó alakja volt.
Plusz

Ilyet még nem hallottál: hódít a mongol torokének metál

Nem a hörgős metálról van szó, hanem tradicionális mongol hangszereken és énektechnikával előadott heavy metálról, aminek hirtelen rengeteg rajongója akadt világszerte.
Klasszikus

Gyönyörű Bach-klipet forgatott Yo-Yo Ma

A világ 36 helyszínére viszi el Yo-Yo Ma Bach-csellószvitjeit. Íme a projekt lenyűgöző első klipje.
Klasszikus

Ez az első élvonalbeli vonósnégyes, amelyben többségben vannak a nők

Az Artemis Quartetből kilépett két tag, nők érkeztek a helyükre. Ilyenkor felvetődik a kérdés: miért a férfiak uralják a kamarazenét?
Klasszikus

Az Óbudai Danubia mutathatja be Kurtág György operáját itthon

Előreláthatóan 2020-ban. Jövőbeli terveiről tájékoztatta a sajtót Óbuda 25 éves zenekara.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház kritika

Liliom mint intellektuális művész – ifj. Vidnyánszky Attila rendezése a Vígben

A Vígszínház hatalmas színpadát is szinte szétfeszítő, óriási díszletben mutatták be Molnár Ferenc emblematikus darabját, a Liliomot. A kisemberek szinte elvesznek a térben, de tragédiájuk elemi erővel tör át a rivaldán.
Színház józsef attila színház

Így ünnepelték Láng József színművész 85. születésnapját

A József Attila Színház a Feketeszárú cseresznye január 10-i előadásán ünnepelte mindenki Dodi bácsiját.
Színház ajánló

Suttogók a FÉMben

A FÉM több lábon áll, hiszen a színház mellett a zene, a képzőművészet szinte ugyanolyan hangsúllyal szerepel a kulturális tér kihasználásában. Ám a legfontosabb, maga a színház is két részre tagolódik: egyrészt a FÉM saját, repertoár előadásaira, s az igencsak színes felhozatalt képviselő vendégelőadások produkcióira.
Színház ajánló

Isten férfi vagy nő? – Halhatatlan a FÉMben

Márton Andrással és Andai Katival a főszerepben mutatta be a FÉM Cziczó Attila Halhatatlan című drámáját. Lehet-e sírni az élettel? Lehet-e nevetni a halállal?
Színház hír

Meglepetéssel indítja az évet a Proton Színház

A színházzal nem rendelkező társulat a föld alá csábítja nézőit.