Színház

Csoda és csalódás

2017.02.27. 09:14
Ajánlom
Butaság egy vendégrendező kivételes teljesítménye nyomán elvárásokat fogalmazni egy társulat egyéb teljesítményeivel szemben, de az ember már csak ilyen – Zappe László három temesvári előadásról írt.

Kis csalódást okozott nekem a temesvári magyar társulat vendégjátéka a Szkénében. Néhány nappal korábban ugyanis láthattam a színház legújabb bemutatóját, Shakespeare 66. szonettjét, a szerb Kokan Mladenović rendezésében. A tizennégy sornyi angol szövegből – a magyar és román fordítás a látvány részeként háttérvetítésben jelent meg – nagyjából hatvanhat perces előadás készült. A számjáték természetesen érdektelen, bár a múló időt digitális órán követhetik a nézők. És ez már nem csak formális játék, hanem tartalmi gondolat: versenyfutás az idővel. Nem tudom, máskor hogyan alakul, a bemutatón az idő nyert. Akár ezt is vehetjük jelképes, tartalmi üzenetnek. Persze az ellenkezőjét is, ha úgy alakul. Nem az eredmény a fontos, hanem az igyekezet.

Shakespeare, Sonnet 66

Shakespeare, Sonnet 66 (Fotó/Forrás: Bíró Márton / temesvári Csiky Gergely Színház)

A szín közepén, a vetítővászon előtt a színház igazgatója, Balázs Attila áll, ő mondja – amikor mondja – a szöveget, ő szenvedi el a körülötte folyó táncos, mozgásszínházi jeleneteket, a verset értelmező rendezői megoldásokat. Ezek lényegében két fő irányba mutatnak. Az egyik, hogy a „Fáradt vagyok, ringass el, ó, halál” kezdetű verset az erőszakos halálra, az akasztásra – kivégzésre, öngyilkosságra – vonatkoztatja Mladenović. Hurkolt kötelek lógnak a vetített képeken, valódi kötél tekeredik a verset mondó színész fejére. Elvakítja és elszemélyteleníti. Bárki lehet a tekervény alatt. Bármelyikünk. A másik irány a szonett társadalomkritikai mondandójának erős hangsúlyozása. Ez a halálvágy nem a később, főképp a tizenkilencedik-huszadik század fordulóján divatos depresszió, lehangoltság, spleen, hanem az élettapasztatok következménye.

Shakespeare, Sonnet 66

Shakespeare, Sonnet 66 (Fotó/Forrás: Bíró Márton / temesvári Csiky Gergely Színház)

Mladenović mozgásszínháza a közviszonyok szenvedélyes bírálatából, azok elutasításából táplálkozik. Rendkívüli erejű előadás.

Butaság természetesen egy vendégrendező kivételes teljesítménye nyomán elvárásokat fogalmazni egy társulat egyéb teljesítményeivel szemben. De az ember már csak ilyen: mindenbe kapaszkodik, amiből reményt meríthet. A reménnyel meg együtt jár a csalódás kockázata. De meggyőződésem, hogy Liviu Lucaci darabja és rendezése, a Vértestvérek nem csak viszonylag, a magas mércéhez képest gyenge.

Vértestvérek

Vértestvérek (Fotó/Forrás: Bíró Márton / temesvári Csiky Gergely Színház)

A két személyes mű lényege, mint annyi más darabé is, hogy a múlt benyújtja a számlát. Egy házasodni készülő fiatal pár nagyjából az utolsó pillanatban szembenéz a múlttal. Kényes dramaturgiai helyzet: indokolni kellene, miért vártak egymás alaposabb megismerésére ilyen sokáig. Annál is inkább, mert az is kiderül, hogy régi, gyerekkori ismerősök, a fiatalember meg korábban is csaknem mindent tudott. Ez a minden pedig nemcsak az, hogy az ő apja üldöző volt, a lányé meg üldözött a korábbi rendszerben, hanem az is, hogy ők féltestvérek. A cím is erre utal. A szövegből persze az is kiderül, hogy tudat alatt talán éppen ezért vonzódnak egymáshoz. A kínos tudás tudat alá söprése ugyan magyarázat lehetne, elfogadhatnánk, hogy a vonzalom ereje megakadályozza az ellene ható tények tudatosítását. Ezt azonban a dialógusok nem motiválják kellőképpen. Az abszurdnak tetsző mondatok alatt puszta logikátlanság lapul.

Vértestvérek

Vértestvérek (Fotó/Forrás: Bíró Márton / temesvári Csiky Gergely Színház)

Pedig az előadás megérdemelné a pontos, jól felépített, alaposan kidolgozott szöveget. Rodica Elena Ştirbu díszlete gondosan megtervezett, jól komponált rendetlenséggel teremti meg az emlékezés padlását, azt a teret, amely elindítja a múlt megidézését, feltámasztását. Lőrincz Rita finoman átélt, aggodalmas elszántsággal nyomozza a régi idők eseményeit. Molnos András Csabát nehezebb helyzetbe hozza a szerep képtelensége. Melodramatikus érzelgősség vagy romantikus pátosz talán elfedhetné a fiatalember viselkedésének abszurditását. Ez azonban csak paródiaként kerülhetne mai színpadra. Adott esetben erről szó sem lehet. Marad a visszafogott mélabú. A nehézkesen kibökött vallomások fájdalmassága.

A darab ürességétől kong minden tehetséges igyekezet.
Guppi

Guppi (Fotó/Forrás: Bíró Márton / temesvári Csiky Gergely Színház)

A Guppi előadása azzal az előnnyel indul, hogy kipróbált, alkalmasságát sokszor bizonyított darabot játszanak. Vaszilij Szigarjev műve a divatos nyomorirodalom egyik mintapéldánya. Ügyesen megszerkesztett jelenetsor egy szerencsétlen, ostoba, elnyomott jólélek életéből. A vidékről a fővárosba került leány szinte kérkedik a tudatlanságával. Humoros, érzelmes, fordulatos mese. Nevetésre, együttérzésre, meghatódásra, meglepődésre egyaránt nyújt alkalmat a nézőnek. A játszóknak pedig képességeik megmutatására és a rendezői értelmezésre, hangolásra is bőven ad lehetőséget.

Albert Alpár díszlete jól illik a darabhoz, leginkább stilizált naturalizmusnak lehet nevezni azt, ahogyan megjelenik a kulisszaszerűen jelzett lakás. A szekrények mintegy kidagadnak a fakó falból.

Guppi

Guppi (Fotó/Forrás: Bíró Márton / temesvári Csiky Gergely Színház)

Mucsi Zoltán rendezésében mégis kicsit csetlik-botlik ez a jól megcsinált darab. Az első hosszú jelenet, amikor semmi egyéb nem történik, mint hogy a butuska fiatalasszony ügyetlenkedik látogatójával szemben, nem igazán működik. Nagy Dóra és Kiss Attila nehézkesen teremtik meg a feszélyezett helyzetet. Mintha színészként lennének feszélyezettek, nem a szerep szerint. A játékos kedélyű férjet vicces maszkkal alakító Asztalos Géza érkezése után viszont megelevenedik a játék. Hirtelen minden humorosra fordul. Csattannak a poénok. A darab fájdalmas lényege azonban így is elsikkad.

De bízzunk abban, hogy a Shakespeare-szonett is eljut egyszer hozzánk.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Lányával, Norával zenél Fischer Iván a Fesztiválzenekar új évadában

A Budapesti Fesztiválzenekar bejelentette új évadát, amelynek fénypontjába Monteverdi Orfeója kerül Fischer Iván befejezésével.
Zenés színház

Miért írt új befejezést az Orfeóhoz Fischer Iván?

Valami nem stimmel Monteverdi Orfeójával. Fischer Iván több mint negyven éve ezt érzi, és most tett is érte, hogy ne így legyen: új befejezést írt hozzá. Hogy miért volt erre szükség?
Klasszikus

5 zongoraművész, aki megmutatta, mit jelent a női energia a színpadon

Tudta, hogy Schumann felesége egymaga is zenetörténetet csinált? És hogy Fischer Annie véreskezű diktátorral is szóba állt, hogy megmentse egy ismerősét? Összeszedtünk néhányat a legvagányabb és legbátrabb zongoraművésznők közül.
Tánc

Magyar versenyzőknek is szurkolhatunk a New York-i Balettverseny döntőjében

Ma kezdődött a Valentina Kozlova International Ballet Competition döntője New Yorkban, amelyen egy táncos, egy koreográfus és egy zsűritag is képviseli hazánkat.
Könyv

Hallgassa meg a Grecsó Krisztián új regényében előforduló zenéket!

Az író Vera című regénye az 1980-as évek elején Szegeden játszódik, a kiadó egy lejátszási listával tette még átélhetőbbé a könyv atmoszféráját.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház Íliász

Földrészeken átívelő Íliász maraton az Ódry Színpadon

Éjszakába nyúló Íliász-felolvasást tartanak az Ódry Színpadon pénteken. A mintegy 12 órásra tervezett esemény, ahhoz az 59 ország részvételével zajló világméretű Homérosz-olvasáshoz csatlakozik, amelyet a lyoni École Normale Supérieure kezdeményezésére szerveztek meg.
Színház hír

Berlinben áll színpadra Orosz Ákos

Német nyelvű előadásban szerepel a Vígszínház színművésze. Az Ein Erinnerungstück című darab arról szól, hogyan traumatizálják személyiségünket a huszadik század eseményei mind a mai napig.
Színház világnap

Ma a bábszínházakat ünnepeljük

Új bemutatóval, jubileumi előadással és nyílt próbával ünnepli a bábszínházi világnapot a Budapest Bábszínház március 21-én. A Mire gondol Alma? című új előadás a 3 év alattiakat szólítja meg.
Színház ajánló

Murakami mágikus története, a Kafka a tengerparton a Nemzeti Színházban

Murakami Haruki világhírű, Kafka a tengerparton című regényéből készült szinpadi adaptációt mutat be a Vörösmarty Színház 2019. április 5-én a Nemzeti Színházban. A valóság, a képzelet és az idő határmezsgyéjén játszódó előadás rendezője Szikora János.
Színház ajánló

Ne rejtőzz el!

Irodalmi Kávéházunk adott otthont Fekete Réka Thália önálló estjének. Az előadás ebben az esetben méltón tükrözte Réka színes személyiségét, bájos lényét.