Színház

Csomós Marit köszöntjük

2013.09.25. 12:00
Ajánlom
A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművésznő szeptember 25-én ünnepli hetvenedik születésnapját. Csomós Mari jelenleg a Radnóti Színház tagja, de látható többek között az Örkény Színház színpadán is az évek óta sikerrel futó Macskajáték Paulájaként.

Vajdácskán, egy Sárospatak melletti kis bodrogközi faluban, négygyermekes családban született. Katonatiszt apját többször áthelyezték, ezért sok helyen járt iskolába, Szerencstől kezdve Sátoraljaújhelyen, Nyíregyházán át Ráckevéig. Az érettségi után rögtön felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol 1965-ben végzett.

Pályafutását a veszprémi Petőfi Színházban kezdte, zenés-táncos szerepekkel, onnan 1968-ban a kecskeméti Katona József Színházba hívták. 1971-ben a szolnoki Szigligeti Színházhoz szerződött, ahol Székely Gábor igazgató-főrendező olyan produkciókat állított színre, amelyekkel a teátrum országos hírnévre tett szert. Csomós Mari drámai tehetsége ekkor bontakozott ki olyan nagy formátumú főszerepekben, mint G.B. Shaw Szent Johannája, García Lorca Yermája, Shakespeare Makrancos hölgye, Csehov Három nővérének Másája.

Amikor Székely Gábor 1978-ban a Nemzeti Színház művészeti vezetője lett, Csomós Mari vele együtt ment Budapestre. Az ország első színházában Székely és a Kaposvárról érkező Zsámbéki Gábor rendezői szemléletével, módszerével színházi forradalmat indított el. A színésznő útja 1983-ban a markáns színházteremtő rendezőpárossal az önállósult Katona József Színházba vezetett. Itt az elkövetkező években kiváló, közösen gondolkodó és együttlélegző társulatban játszhatott, amely sikert sikerre halmozott, és külföldön is népszerű lett.

Csomós Mari pályáján meghatározónak bizonyult a Katonában töltött tíz év, a szakma által is ekkor lett igazán elismert. Emlékezetes alakítása volt Nemesváraljai Gyarmaki Róza Füst Milán Boldogtalanok című drámájában, a lecsúszott Anya Spiró György Csirkefej című darabjában, Násztya Gorkij Éjjeli menedékhelyében, Gertrúd királyné Shakespeare Hamletjában.

1994-ben újra színházalapításba kapcsolódott be, amikor Székely Gábort követve csatlakozott az Új Színház társulatához. Gothár Péter és Novák Eszter rendezésében hálás főszerepeket alakított: Lorca Vérnászában az Anya, Vörösmarty Csongor és Tündéjében Mirigy, Szép Ernő Patikájában a Postamesterné, Csehov Ivanovjában Zinaida Szavisna, Brecht Koldusoperájában Kocsma Jenny lehetett.

"Azt írják, mondják, hogy a mély belső átéléssel, nagy lélektani hitelességgel megformált színészi alakításaimért érdemeltem ki e kitüntetéseket, aminek őszintén örülök, de amikor próbákra, előadásokra megyek, mindet otthon hagyom... Vallomás helyett játszom, a színház az életem, szerepeim mindent elmondanak rólam, hisz mindegyikben van belőlem valami". (Csomós Mari)

Három év múlva, az Új Színház vezetőváltása után a Bálint András által vezetett Radnóti Színházba szerződött, ahol a mai napig játszik. Itt is nagy hatású főszerepek következtek Valló Péter, Jordán Tamás, Zsótér Sándor és mások rendezésében: szenvedélyes Martha (Albee: Nem félünk a farkastól), élveteg Gurmizsszkaja (Osztrovszkij: Erdő), ravasz Máli néni Füst Milán darabjában, öregasszony (McDonagh: A kripli), Bertha Mason (Brontë: Jane Eyre).

A mostani évadban Verát játssza Térey János Protokoll, Dobozocskát Gogol Holt lelkek és Juliane Tesmant Ibsen Hedda Gabler című darabjában. Vendégművészként látható az Örkény Színház színpadán is az évek óta sikerrel futó Macskajáték Paulájaként. Az előadás után 2013 áprilisában a Fidelio Színházi Est keretében közönségtalálkozón kérdezhette a közönség Csomós Marit.

A színpad mellett a film sem idegen tőle, szerepelt egyebek között az első Jancsó-filmekben, Rényi Tamás Makrájában, a 141 perc a befejezetlen mondatból című alkotásban, a Jadviga párnájában, az Egyszer élünkben és a Presszóban. Számtalan tévéfilmben alakította a legkülönbözőbb női sorsokat, ilyen volt a Tóték, a Cserepes Margit házassága, a Nyolc évszak. A több mint száz színpadi szerep, több tucatnyi játék- és tévéfilmszerep mellett számtalan vers is szerepel repertoárjában.

Művészi teljesítményét számos díjjal ismerték el: a Jászai Mari-díjat 1973-ban, az érdemes művész címet 1978-ban, a Kossuth-díjat 1996-ban vette át. Többször kapta meg a legjobb női alakításért a színikritikusok díját, 1975-ben a Fábri Zoltán által rendezett 141 perc... női főszerepéért a színikritikusok díját ítélték neki oda, 1999-ben a Halhatatlanok társulatának örökös tagjává választották.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Miklósa Erika az örökbefogadásról mesélt: Nagyon vártuk ezt a kislányt!

Az operaénekesnő és férje, Csiszár Zsolt a Családvarázs sorozatban mesélt arról, hogy milyen kockázatot jelentett egy olyan csecsemőt magukhoz venni, aki halva született.
Klasszikus

Fáy Miklós: „Nem a zenekar, nem a komponista, hanem maga a szimfónia a főszereplő"

Fáy Miklós hónapról hónapra programokat, könyveket, lemezeket ajánl nyomtatott magazinunk Menjél már című rovatában. Az augusztusi szám tartalmából.
Könyv

Nyáry Krisztián: Nem a politika, hanem az olvasó fogja eldönteni, milyen könyvet vesz a kezébe

A Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatója szerint hiába erőlködnek a jobboldali, kormánypárti ideológusok, nem lehet az olvasók nélkül lecserélni az irodalmi kánont. És végső soron nem számít az író politikai beállítottsága, csak az, hogy milyen szöveget írt.
Jazz/World

Elkészült a Kossuth téri ünnepség és a tűzijáték zenéje

Az István király dicsérete című mű zeneszerzője Szarka Tamás, a Ghymes együttes alapító tagja, szólistaként Miklósa Erika operaénekesnő hallható.
Könyv

950 személy számára állítottak ki igazolást arról, hogy Arany János rokona

Nem várt fordulat az Arany-kutatásban: az egyházi anyagkönyvek vizsgálata alapján akár 2000 élő rokona is lehet a költőnek, igaz, mind oldalági.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Színház vidék

Vidéki előadások Budapesten

A Thália Színház szervezésében a Pesti Magyar Színház épületében rendezik meg idén szeptember 3–9. között a népszerű színházi fesztivált, amelyen hét nap alatt nyolc előadás várja majd a közönséget.
Színház ajánló

„A betyárromantika örök” – Bonnie&Clyde a Városmajorban

A nyáron bemutatott musical augusztus 28-án és 29-én ismét látható lesz a Városmajori Szabadtéri Színpadon.
Színház nemzeti színház

Cserhalmi György marad a rendezésnél

A Nemzeti Színház új évadában Örkény István Macskajátékát állítja színpadra Udvaros Dorottya és Bánsági Ildikó főszereplésével jövő tavasszal. Színészként viszont továbbra sem találkozunk vele.
Színház thealter fesztivál

Szabadkai előadást is díjaztak az idei THEALTER-en

A közönség-, Kritikus- és Junior-díj mellett a fesztivál önkéntesei is díjazták kedvenc produkciójukat, valamint három Különdíjat is odaítélt a fesztivál.
Színház gyász

Elhunyt Kerényi Imre

A Kossuth- és Jászai Mari-díjas rendező, színigazgató hosszú, türelemmel viselt betegség után, életének 75. évében családja körében hunyt el.