Színház

Csuja Imre a legjobb Shakespeare-hős

2018.04.12. 10:00
Ajánlom
A legjobb Shakespeare-alakításért járó Gábor Miklós-díjat idén Csuja Imre vehette át, IV. Henrik és Falstaff kettős szerepének megformálásáért az Örkény Színház előadásában.

Vass Éva színésznő 2000-ben, férje halála után két évvel alapította a Gábor Miklós-díjat. Az elismerést Shakespeare-szerepben kiváló teljesítményt nyújtó színésznek ítéli oda a szakmai kuratórium. A testületet Ascher Tamás vezeti, a tagok: Meczner János rendező, Nádasdy Ádám nyelvész, költő, műfordító, Spiró György író és Stuber Andrea színikritikus.

Csuja Imre a IV. Henrik c. előadásban

Csuja Imre a IV. Henrik c. előadásban (Fotó/Forrás: Horváth Judit / Örkény Színház)

Idén Csuja Imre, az Örkény Színház művésze vehette át az elismerést az április 11-i IV. Henrik-előadás végén. A monstre produkciót Mácsai Pál rendezte, egy estébe sűrítve a kétrészes királydrámát. Csuja Imre díjazott alakítása nem is egy, hanem kettő: részint a címszereplő királyt, Henriket játssza, részint pedig a trónörökös cimboráját, Falstaffot.

Az előadásról szóló kritikánkat itt olvashatja:

Gyűlik a genny, avagy harcok egy söröskupakért

Kapcsolódó

Gyűlik a genny, avagy harcok egy söröskupakért

A nézői beidegzettségek, berögződött elvárások megsértése mindig kockázatos. Az Örkény Színház utóbbi két bemutatójával éppen kétszer követi el ezt. A IV. Henrik ugyan nem olyan hosszú, mint a József és testvérei, de egy órányival ez is meghaladja a mai pesti normát. De a produkció igazolja a hosszúságot!

Csuja Imre 1984-ben diplomázott a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Vidéki színházakban töltötte pályakezdő éveit, majd a szabadúszást választotta. 2004 óta az Örkény Színház tagja. A jelenlegi repertoár darabjai közül majd' egy tucat előadásban játszik, a Hamlet Poloniusától kezdve a Tartuffe Cléante-ján át Az ügynök halála Ben bácsijáig. Természetesen az Anyám tyúkja 1-2-nek is oszlopos tagja, hiszen kiválóan mond verset, amint azt több önálló estjén bizonyította.

Csuja Imre szinkronszínészként is igen kedvelt és sokat foglalkoztatott, a magyar filmeknek pedig elsőrangú sztárszínésze. Szakmai elismeréseinek sorában a legutóbbi az idén márciusban kapott Magyarország Kiváló Művésze cím.

A Gábor Miklós-díjasok listáján László Zsolt az első név, s követte őt az évek során Varga Zsuzsa, az azóta elhunyt Herceg Zsolt, Blaskó Péter, Kulka János, Balázs Zoltán, Pogány Judit, Hajduk Károly, Szegezdi Róbert, Hatházi András, Rába Roland, Gálffi László, Cserhalmi György, Hegedűs D. Géza és Bajomi Nagy György. Tavaly Pál András nyerte el a kitüntetést a Radnóti Színház Téli rege-előadásában nyújtott alakításáért. Az idei díjazott Csuja Imre.

„Vasútnál lakom” – Versadományt vitt a hajléktalanoknak Csuja Imre

Kapcsolódó

„Vasútnál lakom” – Versadományt vitt a hajléktalanoknak Csuja Imre

Szinte már ismerősként üdvözölte Csuja Imrét a Rákosrendezőnél álló vonat hajléktalanokból álló közönsége, hiszen a színművész nem először látogat el ide, hogy némi költészetet és erőt adjon az éjjeli szállóra betérőknek.

A díj egy bronz plakett, Vígh Tamás szobrászművész alkotása. Egyik oldalán Shakespeare, másik oldalán Gábor Miklós portréja látható. A plakett a színészt a Madách Színház 1962-ben bemutatott legendás előadása címszereplőjeként ábrázolja. A díj támogatója a Stalker Stúdió és a Summa Artium, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériuma, amely a bruttó 300 ezer forintos pénzjutalmat biztosítja.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Boros Misi: „Minden egyes hangra érdemes odafigyelni”

Nyaralásról, fociról, gyakorlásról kérdeztük Boros Misit, beszélgetésünk során a Bogányi Gergellyel közös Arénakoncert is szóba került.
Színház

Keverni nem csak a fakanállal lehet: Marie Curie nem mindennapi élete

Marie Curie története sok szempontból a századforduló és a 20. század története. A radioaktivitás úttörő kutatójának életét feldolgozó monodráma egy egyedülálló tudós történetét meséli el, akinek volt bátorsága szembemenni a hagyományos női szerepkörrel.
Zenés színház

Peller Károly: „Többet készülünk rá, mint egy gálakoncertre”

Augusztus 3-án és 4-én a budai várban adnak gálakoncertet az Operettszínház művészei. Peller Károly a felkészülés folyamatáról mesélt.
Vizuál

Drótmese – Nézze meg online a fiatal magyar alkotó díjnyertes animációját!

Pataki Szandra stop motion animációja egy drótszálakból felépített világban játszódik, ahol senki sem vonhatja ki magát az egymásnak feszülő erők hatása alól.
Zenés színház

Jonas Kaufmann, Anna Nyetrebko és Erwin Schrott a budapesti mozivásznon

Az Uránia moziban július 19-én és a rákövetkező hetekben operacsillagok koncertfilmjeit láthatja a nagyközönség.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Színház premier

2039-ben sem lesz könnyebb az élet

Négy generáció különös sorsát bemutató, kortárs családdráma kerül színpadra a Hatszín Teátrumban, tele bűnökkel, pokollá vált házasságokkal és egy elhallgatott örökséggel. A Majd, ha az eső eláll című előadás premierjét augusztus 10-én tartják.
Színház interjú

Fenyő Iván: „Úgy éreztem, hogy megszűnt az összetartás”

Idén folytatódik a „legendás” Máté-Horvai osztály előadássorozata a Jurányi Házban, amely most Fenyő Iván életével foglalkozik. Őt kérdezte a Jurányi Latte a főiskolás emlékeiről, illetve arról, miért szállt ki az AlkalMáté Trupp-ból, és vajon játszik-e majd a róla szóló előadásban.
Színház lázár kati

Lázár Katinak ítélték a színikritikusok az idei életműdíjat

A Színházi Kritikusok Céhe nyolcadik alkalommal ismer el életműdíjjal a színházművészet bármely területén kiemelkedőt alkotó, 65 év feletti művészt.
Színház Radioaktív

Keverni nem csak a fakanállal lehet: Marie Curie nem mindennapi élete

Marie Curie története sok szempontból a századforduló és a 20. század története. A radioaktivitás úttörő kutatójának életét feldolgozó monodráma egy egyedülálló tudós történetét meséli el, akinek volt bátorsága szembemenni a hagyományos női szerepkörrel.
Színház interjú

Gyerekek tragédiája – valóságos túszdráma, színházi köntösben

2004-ben a beszláni I. számú iskolát terroristák rohanták le, ezernél is több embert ejtve túszul. A holland Carly Wijs Mi és Ők című kamaradarabja ezen elbeszélhetetlen napok emlékéről szól.