Rostand mindössze 29 évesen írta művét, amely az elmúlt 120 évben meghódította a világ színpadait. Népszerűsége a bemutató óta töretlen, szinte minden művészeti ágban számtalan feldolgozása született. Néhány éve Martin Crimp drámaíró úgy döntött, hogy a klasszikust a mai viszonyokra hangolja, így Cyrano története szabad adaptációként éledt újjá. A darab szakmai körökben is nagy sikert aratott, a brit színházi világ legrangosabb elismerésével, a Laurence Olivier-díjjal is jutalmazták.
Crimp az eredeti verses formát megtartotta, csupán a dráma környezete vált maivá. Ehhez a változathoz – pontosabban Várady Szabolcs fordításához – nyúlt vissza Závada Péter, aki átdolgozta a darabot, és Németh Nikolett dramaturgi közreműködésével egy, a magyar nyelv sokszínűségét a végletekig kihasználó szövegkönyv született. A darabot Pelsőczy Réka állította színpadra.
Mertz Tibor és Bukovszky Orsolya a Cyrano de Bergerac című előadásban (Fotó/Forrás: Borovi Dániel / Budaörsi Latinovits Színház)
„Eleve nagyon játékos volt a szöveg, és fel volt frissítve aktualitásokkal, illetve rengeteg mostani popkulturális dologgal. Nekem az volt a feladatom, hogy ezeket az angolszász utalásokat magyar kontextusba helyezzem úgy, hogy megtartsam a szöveg játékosságát, sőt, ha lehet, még egy picit feljebb is turbózzam” – mesélt még a próbaidőszak alatt a fordítás kihívásairól Závada Péter, aki a darab lényegét úgy fogalmazta meg, hogy az arról szól, hogyan tudunk a nyelvvel minél virtuózabban bánni.
Nagy segítségére voltak a beemelt vendégszövegek is, amelyek jórészt kortárs magyar költők és slammerek – Simon Márton, Kemény Zsófi, Szabó T. Anna, Balla Gergely, Beton.Hofi és Oriza – alkotásai.
A nyelvi játékosságot az előadást méltató kritikák is kiemelik, Petri Flóra például így fogalmazott a bemutató után: „Ez az előadás sok mindennek a története, az önfeláldozásnak, a nyelv világteremtő képességének vagy az emberi erőszaknak, ám egyikben sem törekszik pátoszosan nagy igazságok kimondására. Szerényen egy-egy mondatba sűrít súlyos gondolatokat, megadva ezzel a nézőnek a belátás szabadságát. Következtetett állítások helyett helyzeteket mutat fel, az ítéletet már ránk bízza.”
Sas Zoltán és Takács Zalán a Cyrano de Bergerac című előadásban (Fotó/Forrás: Borovi Dániel / Budaörsi Latinovits Színház)
A kortalanságba emelt történetet kiválóan erősítik a jelmezek és díszletek: Tihanyi Ildi sárga tónusú tere mozgalmasságot és játékosságot sugall, míg Juristovszky Sosa jelmezei a szereplők hétköznapiságát erősítik.
Az előadás címszerepében Böröndi Bence látható, akinek játékáról a kritikusok szuperlatívuszokban írnak. „A budaörsi Cyranóról a nézők nagy valószínűséggel két erős élményt visznek magukkal: Böröndi Bence Cyranóját és Závada Péter szövegét. Azt, ahogy ez a szöveg Böröndi Bence hangján megszólal, és ahogy Cyranóból a szavak elapadásával az élet is elszivárog.” – írta róla Turbuly Lilla (Kútszéli Stílus). Tóth Csaba (nlc) pedig így méltatta őt és játékát: „A Latinovits társulatának tagja lehet, hogy még nem sztár, de a Cyrano de Bergerac címszerepében látva azt kell mondjam, hogy ez csak idő kérdése. Böröndi olyan energiákkal, lendülettel és üdítő nyersességgel játszik, hogy a fiatal Nagy Zsoltot juttatta eszembe: Cyranojában egyszerre van jelen az elemi vadság és az érzékeny, hatalmas szív: amikor a színpad közepén áll, szinte nem is lehet másra figyelni.”
Böröndi Bence és Fröhlich Kristóf a Cyrano de Bergerac című előadásban (Fotó/Forrás: Borovi Dániel / Budaörsi Latinovits Színház)
Böröndi Bence partnerei Bukovszky Orsolya, Fröhlich Kristóf, Bohoczki Sára, Juhász Vince, Sas Zoltán, Mertz Tibor, Ilyés Róbert, Atlasz Barnabás, Takács Zalán, Bregyán Péter, Németh Áron Valentin és Bot Ádám, akik közül többekkel találkozhatnak a nézők a szombati beszélgetésen.
Támogatott tartalom.
Fejléckép: Böröndi Bence a Cyrano de Bergerac című előadásban (fotó / forrás: Borovi Dániel / Budaörsi Latinovits Színház)
hírlevél
