Színház

Dánok bárhol

2014.03.30. 07:30
Ajánlom
Bagossy László rendezésében Hamlet oda kerül, ahova előzőleg már egy egész nép megérkezett: az őrület határára. Rólunk szól? Igen. Fontos előadás? Igen. Megnézzük? Feltétlenül. KRITIKA

Milyen az, ha az új király államügyeit a királyi palotából egy stadionba szervezi át? Milyen, ha ez az uralkodó állandó közeget teremt egy csapat dán-sávos (tudniillik piros-fehér csíkos) ultrának? A válasz meglehetősen egyszerű: nyomasztó. Még szerencse, hogy mindez tőlünk távol, egy bizonyos rothadó Dániában történik.

Ha pedig mégis párhuzamokat vélnénk felfedezni a mi közép-kelet-európai valóságunkkal, úgy azt az Örkény előadása minden további nélkül megengedi. És valóban, van itt minden: alkotmánytól öklendező címszereplő, színházban bóbiskoló államférfi, a hatalom körül zsizsegő szervilis csipetcsapat, satöbbi. Bagossy Hamlet-rendezése mindezek ellenére sem válik politikai röpirattá, nem a botegyszerű kikacsintásokra hajaz, csupán néhány erősebb - meglehetősen pontos és ismerős - vonással hátteret teremt a hatalmi játszmáknak.

A helyszín ugyanis öt felvonáson keresztül egy piros székes lelátó (díszlet: Bagossy Levente), benne megannyi ősdán szittyával, vikinggel tülkös sapkákban, nemzetiszín mázzal az arcukon. Ez a szotyihéjban tobzódó B-közép lenne a jobban teljesítő nemzet, amelynek csúcsára rendezkedett be az új király, Claudius, és ez az, amelytől úgy különbözik a dán királyfi, mint vuvuzela a pánsíptól.

Hamlet válsága régen nem volt ennyire világos és egyértelmű - ahogyan rég nem volt ennyire könnyed és erős maga Polgár Csaba sem (legutóbb talán épp a másik színészt próbáló feladatában, a Peer Gyntben. Úgy látszik, a nagy formátumok állnak neki igazán jól). Széthullott családjával szemben ott van Polonius, és az őt puszicsokorban ölelő gyermekek, értelmiségi attitűdjével szemben a dán népnemzeti vircsaft. Támasza, Horatio az erős dramaturgiai munka következtében szinte kikerült a darabból. Őrülete nem egyszerűen színjáték, hanem a valóság határát súroló tébolyult zavar, ez a Hamlet bár tervez, tervei esetlegesek, ötletszerűen légből kapottak, akár egy kamaszéi. Jelmeze szoknya és egy olykor angyalszárnnyá változó tütü, arcát rúzs borítja, akár egy bohócét, fejéből napraforgó csúcsosodik (jelmez: Ignjatovic Kristina).

Hogy a fordítás mennyire Nádasdy Ádámé és mennyire Gáspár Ildikó dramaturgé, azt nehéz lenne eldönteni, a végeredmény szempontjából pedig majdhogynem másodlagos a kérdés. A magyar Shakespeare-ből végleg eltűntek az archaizáló formák, Nádasdy egyébként is gördülékeny szövegét vaskos, hétköznapi, és mindenekfelett könnyen hozzáférhető réteggel borították be. Aki eddig irtózott a színpadi bazmegektől, az ezután is fog, aki pedig épp most szokja, annak számtalan örömteli pillanatot fog hozni az előadás, élen Gálffi László Sírásójával, és az ő pajzán versciklusával.

Bagossy László minden keserű aktualitás ellenére is vígjátékot rendezett, aminek hátterében épp egy nemzet süllyed el. A fordítással szoros összhangban válnak elrajzolttá a szereplők: a valakihez (látszólag nem sokat gondolkodik azon, kihez) végtelenségig lojális, beszédkényszeres gegfelelős, Polonius (Csuja Imre), a Sírásóként és Színészként egyaránt bon mot-kat szóró Pogány Judit, vagy a szervilizmusukat fel sem ismerő lézengő ritterek, Rosencrantz és Guildenstern, azaz Vajda Milán és Ficza István - egytől egyig mind a poén oldaláról érkeznek az előadásba. Ellenpontként pedig elsősorban Znamenák István trónbitorlója szolgál. Claudius itt nem a hatalomtól megrészegült tébolyult diktátor, nem is az ördögi terveket szövő autoriter uralkodó, hanem kimért, jól öltözött technokrata: imáját nem valami felsőbb erkölcsi dilemma, hanem az abból származó haszon teszi bizonytalanná. Kókai Tünde Ophéliája törékeny, a nagyok játszmáiból mit sem értő bakfis, aki ugyanazzal a passzivitással asszisztál a kataklizmához, mint maga a királyné (Gertrúd szerepében Für Anikó).

Az előadásvégi feloldozás - ahogy, már azelőtt is oly sokszor - elmarad. Fortinbras (Dóra Béla) ugyan belép az immár tetemekkel borított színpadra, de nem rivális uralkodóként, nem ellenfélként, hanem idegennél is idegenebb kívülállóként. A nyelvet nem beszéli, az előadás utolsó mondatai tolmácson keresztül (Neudold Júlia nagyszerű közreműködésével) norvégul hangzanak el, emberei nem harcos stadionbarbárok, hanem urbánus-normcore vasárnapi lézengők: hullahegyek fölött értetlenül állnak, fényképezkednek. Kik voltak ezek, mit akartak? A valami dánok, bárhol.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

A néző bosszantása és kényeztetése – jegyzetek az idei POSZT-ról

Ha valaki valóban egy fesztiválra kíváncsi, arról szeretne összbenyomást kapni, leküzdhetetlen akadályokba ütközik. Csak látszólag egyszerű megoldás, hogy módszeresen végignézi valamennyi előadást.
Tánc

40 évesen Júliát táncolni? Nem lehetetlen!

Kenneth MacMillan Rómeó és Júlia-koreográfiájának címszerepében debütál New Yorkban a 40 éves ragyogó szépség, Stella Abrera.
Zenés színház

Mi történik, ha Don Giovanniból RockGiovanni lesz?

Ütős napunk volt tegnap Miskolcon. Délután stand-up, este pedig a várva várt idei népopera: a RockGiovanni. Nevettünk, izgultunk, elámultunk, ünnepeltünk, kutyagoltunk, fáztunk... És persze jól el is fáradtunk. De megérte.
Zenés színház

Bartók Plusz Operafesztivál: Rohanok koncertről koncertre

Milyen jó is azoknak, akik nem szeretik a klasszikus zenét! Jaj nem, persze nem úgy értem, szóval milyen könnyű is azoknak... Hm, nem, nem könnyű, sőt... Akkor meg milyen jó azoknak, akik két-három helyen is tudnak lenni egyszerre! Olyan meg nincs...
Vizuál

Hollywood elfeledett férfi ikonja

James Dean és Marlon Brando mellett a legnagyobb sztárok közé tartozott - míg rájuk azonban ma is emlékszünk, Montgomery Cliftnek csak zseniális filmjei maradtak fent.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Színház poszt 2018

Székely Krisztát, Kováts Adélt és a kolozsvári társulatot is díjazta a POSZT

A XVIII. Pécsi Országos Színházi Találkozó szakmai, színész- és közönségzsűrije idén is döntött a fesztivál díjairól. A Kolozsvári Állami Magyar Színházé a legjobb előadásnak járó elismerés, a Fidelio támogatásával átadott legjobb 30 év alatti színésznőnek járó díjat Szakács Hajnalka vehette át. Íme a díjazottak listája!
Színház magazin

A néző bosszantása és kényeztetése – jegyzetek az idei POSZT-ról

Ha valaki valóban egy fesztiválra kíváncsi, arról szeretne összbenyomást kapni, leküzdhetetlen akadályokba ütközik. Csak látszólag egyszerű megoldás, hogy módszeresen végignézi valamennyi előadást.
Színház gyász

Elhunyt Paudits Béla

Szerda délután a kórház intenzív osztályán érte a halál a 68 éves színészt.
Színház fesztivál

Improvizáció, felolvasószínház, asszonysorsok – feljegyzések a POSZT első napjairól

A fesztivál jó, mert aránylag rövid idő alatt egy helyen lehet látni számos előadást, amelyekért különben sokszáz kilométert kellene utazni. A fesztivál rossz, mert semmit sem lehet a neki való helyen látni, úgyhogy amit látunk, az szinte sohasem az igazi. Szóval mindennek megvan a színe és a visszája.
Színház angyalok amerikában

Harry Potter és az Angyalok taroltak a Tony-n

A zenekar látogatása című közel-keleti témájú musical, a Harry Potter-darab és az Angyalok Amerikában vihette haza a legtöbb díjat a vasárnap este a New York-i Radio City Hallban megrendezett 72. Tony-díjátadó ceremónián.