Színház

De mi lett a nővel? – a Gyulai Várszínház előadása érkezik a Vigadóba

2023.03.01. 14:15
Ajánlom
A Szó-Szín-Játék című sorozat következő előadását március 5-én láthatjuk a Pesti Vigadó Sinkovits Imre Kamaraszínpadán. Béres László rendezésében három erdélyi vándorszínész mesél szerelemről, családásról, eltűnt ifjúságról és régmúlt korokról.

Az alábbi cikk szponzorált tartalom, nem a Fidelio szerkesztőségének tagjai írták.

A kerettörténet szerint valamikor a XIX. század végén három ágrólszakadt színész elindul a végtelen, forró országúton Bikulina bankár estélyére. Útközben egyikük történeteket, pletykaízű sztorikat mesél a társasági élet egyik mitikus nőjéről, a bankár unokahúgáról, Irináról. A különös dramaturgiájú történetben

szerelmek és csalódások, kivégzések és foghúzások, öngyilkosságok és ellenvonatok kavarognak Irina Bikulina ártatlan, mégis felkavaróan buja, szenvedélyes alakja körül.

A történet örök – három férfi mesél egy nőről. Három férfi, három színész, három utazó. És egy látszólag soha véget nem érő utazás – ha úgy tetszik, az élet színpadán. Az előadásban három, az élete zenitjén túl lévő erdélyi vándorszínész mesél, amelyben a nő az eltűnt ifjúságot, a régmúlt korokat és az emlékezés által szerzett boldogságot, a melankolikus és elégikus nyugalmat jelképezi.

Mi az ami a három idős csepűrágót összetartja?

Az emlékezés, az egymásnak mesélés gesztusa. Vagy a színház. Egy biztos: mindannyiunkban él egy Irinia. Egy nő, valami, akire vagy amire emlékezni szeretnénk, mert az emlékeink tartanak életben minket.

P1299589_vigado-132010.jpg

Kárp György, Győrffy András és Szélyes Ferenc a De mi lett a nővel? című előadásban (Fotó/Forrás: Pesti Vigadó)

A.P. Csehov - Kiss Csaba: De mi lett a nővel?

A Gyulai Várszínház előadása

 

Helyszín: Pesti Vigadó, Sinkovits Imre Kamaraszínpad

Időpont: 2023. március 5., 17:30

 

Szereplők: Győrffy András, Kárp György, Szélyes Ferenc

Díszlet, jelmez: Szélyes Andrea

Rendező: Béres László

 

Bővebb információ és jegyvásárlás ide kattintva.

Támogatott tartalom.

Fejléckép: Kárp György, Szélyes Ferenc és Győrffy András a De mi lett a nővel? című előadásban (Forrás: Pesti Vigadó)

Pesti Vigadó

A Pesti Vigadó minden korban a társasági élet központi helyszíneként működött.

Otthonául szolgált Strauss, Liszt, Erkel, Wagner, Bartók, Dohnányi koncertjeinek, a Pesti Műegylet által szervezett első hazai kiállításnak, az első népképviseleti országgyűlésnek ugyanúgy, mint Bleriot XI-es repülőgépe bemutatásának vagy az aktuális korszak legnépszerűbb báljainak.

2014 óta az épület fenntartását és üzemeltetését a Magyar Művészeti Akadémia, mint tulajdonos megbízásából a Pesti Vigadó Nonprofit Kft. biztosítja, amelynek célja továbbra is fenntartani, és megőrizni a közönség számára e kulturális sokféleséget és a magas művészeti színvonalat.

Az elmúlt években megvalósult rendezvények minősége és a látogatottsági adatok azt bizonyítják, hogy sikerült ismét a magyarországi kulturális és turisztikai életben korábban méltán elfoglalt pozíciójába visszahelyezni a Főváros szívében található Pesti Vigadót!

Legolvasottabb

Zenés színház

Rost Andrea beadta pályázatát a Magyar Állami Operaház főigazgatói posztjára

Az énekesnő közösségi oldalán erősítette meg a hírt: indul a Magyar Állami Operaház főigazgatói pályázatán, amelynek március 28-án jár le a határideje.
Zenés színház

„El kell kezdeni az Operaház értékének visszaállítását” – Miklósa Erika is beadta pályázatát az Opera élére

Március 28-án van a Magyar Állami Operaház főigazgatói tisztségére kiírt pályázat beadási határideje. Miklósa Erika opera-énekesnő a közösségi médiában tette közzé, hogy indul a pályázaton.
Klasszikus

Keller András pályázik a Zeneakadémia rektori posztjára

Az idei évben jár le Dr. Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektorának megbízatása. Keller András hegedűművész, karmester, a Concerto Budapest zeneigazgatója egy interjúban megerősítette: ő is indul a pályázaton.
Színház

Üt, mint egy Pintér Béla-i óraszerkezet – kritika a Szutyok stuttgarti bemutatójáról

Pintér Béla színdarabjai között vannak olyanok, amelyek mindeddig „házon belül” maradtak. Másokat színre vittek határon innen és túl, magyarul és idegen nyelven. Bár a Szutyok annak idején talán „csak itt, csak most” jellegű drámaszövegnek tűnhetett, az élet nem ezt igazolta, hanem az ellenkezőjét.
Zenés színház

Alpaslan Ertüngealp zongoraművész-karmester is pályázik az Opera élére

A Magyarországon élő, törökországi görög származású művész a közösségi oldalán osztott meg egy fényképet a Magyar Állami Operaház főigazgatói posztjára beadott pályázatáról.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház

Galambos Erzsi 91 évesen lép fel Rátonyi Róbert emlékestjén

A Rátonyi Róbert Színház gálát szervez névadója születésének századik évfordulója alkalmából. Az eseményen a társulat színművészei és más előadóművészek lépnek fel, de jelen lesznek a család tagjai is az Uránia Nemzeti Filmszínházban, március 31-én.
Színház ajánló

Sok-sok kacagás melletti megrendítő pillanatok – ezt ígéri a Sírpiknik 

A Sírpiknik című darabot Guelmino Sándor rendezésében mutatják be a József Attila Színházban április 15-én. A darab a barátságról, az élet szeretetéről és az újrakezdés lehetőségeiről szól. 
Színház ajánló

Világszínházi ünnepre készül a MITEM

A 2014 óta évente megrendezésre kerülő Madách Nemzetközi Színházi Találkozót idén a Színházi Olimpia keretén belül valósul meg. Április 16. és június 18. között tizenkilenc ország hatvannyolc előadása szerepel a fesztivál 2023-as programjában.
Színház ajánló

Amikor a férfi szüli a gyereket – Tasnádi István új bemutatójával ismét tabukat dönget

Tasnádi István maga állítja színpadra a Tapasztalt asszony című darabját, amely a hagyományos férfi és női szerepeket gondolja újra. Az Orlai Produkció előadását március 31-én mutatják be a Jurányiban.
Színház kritika

Üt, mint egy Pintér Béla-i óraszerkezet – kritika a Szutyok stuttgarti bemutatójáról

Pintér Béla színdarabjai között vannak olyanok, amelyek mindeddig „házon belül” maradtak. Másokat színre vittek határon innen és túl, magyarul és idegen nyelven. Bár a Szutyok annak idején talán „csak itt, csak most” jellegű drámaszövegnek tűnhetett, az élet nem ezt igazolta, hanem az ellenkezőjét.