Színház

Dicsérik Mundruczót a franciák

2012.07.24. 16:34
Ajánlom
A Proton Színház Mundruczó Kornél rendezte előadását Európa egyik legjelentősebb színházi fesztiválján is bemutatták.

A Bécsi Ünnepi Hetek keretében, május 17-én mutatta be a Proton Színház Mundruczó Kornél rendezésénen a J. M. Coetzee Szégyen című regényének színpadi adaptációját. A május 18-i előadás után tartott közönségtalálkozón Mundruczó a Szégyen első olvasásakor szerzett élményt egy meteorit becsapódásának hatásához hasonlította és hozzátette: "teljesen kiütötte". A színpadi adaptáció készítéséről elmondta, hogy a regény nem drámai alapanyag, különösen azért sem, mert Coetzee számára inkább egzisztencialista filozófus, mint kizárólag történetmondó. Az irodalom a színpadon nem működik - tette hozzá, ezért a regény által kiváltott hatást szerették volna színházban megfogalmazni. Coetzee-vel kezdték a munkát, de minél többet hagytak el a regényből és kezdték követni a darabbeli kontinuitást, egyre inkább kezdett működni a színpadi változat - foglalta össze a munkafolyamatot.

Természetesen minden szereplő elolvasta a regényt, majd ezt követően több hétig kutattak Dél-Afrikáról, az apartheid utáni időszakról, és keresték a nem direkt párhuzamokat például a rendszerváltás kapcsán, amelyek Magyarországgal összekapcsolhatják a mondanivalót. "Ez a legmagyarabb előadásom" - fogalmazott és hozzátette, nagyon kíváncsi a magyar közönség véleményére, reakciójára. A rendező azonban nem moralizálni akar, hiszen semmi nem fekete vagy fehér - a jelenlegi magyar politikai helyzet sem -, nem a történelemről kíván beszélni, hanem arról, ami van, a létezésről. Hozzátette: nem csupán magyar, de európai kérdéseket is felvet, amennyiben a kisebbségi tematikát tekintjük. Saját társulatával és a független léttel kapcsolatban elmondta, szerencsés, hogy a Proton Színház külföldi koprodukciós partnerek - Bécsi Ünnepi Hetek, Festival d'Avignon, KunstenFestivalDesArts, Malta Festival, Hebbel am Ufer, Romaeuropa 2012, magyar részről pedig a Trafó Kortárs Művészetek Háza - támogatásával létre tudta hozni az produkciót, de sokak számára a működni és az élni között kell dönteni.

Mundruczót a semmiből jövő agresszió érdekelte, a regényben súlyt kapó öregedésre pedig azért nem fektetett hangsúlyt - mint egy kérdésre kifejtette -, mert számára az öregedés arról szól, hogy valaki nem érti a világot. Ezért is választotta David Lurie szerepére Zsótér Sándort, valamint azért, mert Lurie tanárságát ki akarta emelni, s ehhez a "magyar színház ikonikus figurája", több közreműködő tanára, Zsótér tűnt a legalkalmasabbnak.

A Szégyent bécsi és brüsszeli bemutatóját követően június 15-én, 16-án és 17-én láthatták a Trafóban, jártak vele Poznanban, július 19. és 25. között játsszák Avignonban - ahol legutóbb tíz éve szerepelt magyar produkció, akkor a Krétakör Nexxt - Frau Plastic Chicken Show előadását hívták meg -, majd ősszel Rómában is megtekinthetikaz érdeklődők. Az olasz fővárosban huszonhetedik alkalommal rendezik meg szeptember 26. és november 25. között a RomaEuropa fesztivált, amelyen idén negyvenhárom előadást mutatnak be. Közülük öt világpremier, egy európai premier lesz, kilenc előadást pedig először mutatnak be Olaszországban. A fesztivál nyolc helyszínén zajlik, többek között színházakban, egyetemeken és az Auditorium koncerttermeiben. Az előadásról szóló kritikánk erre a linkre kattintva olvasható.

A július 19-i telt házas első előadáson elsősorban újságírókból, kritikusokból, rendezőkből és színházi vezetőkből álló szakmai közönség volt jelen. Egy részük visszafogottan, mások hangos bravózással fogadták az előadást. A Szégyen - Mundruczó előző rendezéseihez hasonlóan - nemzetközi koprodukcióban készült, amelynek egyik legfőbb támogatója az Avignoni Fesztivál. Vincent Baudriller igazgató évek óta figyelemmel kíséri a magyar rendező munkáit, most először vállalt azonban koproduceri szerepet az előadás létrehozásában.

"Ez egy kiváltság és egyúttal szerencse, amely révén meg tudjuk őrizni függetlenségünket, és egyúttal megteremti számunkra azt a lehetőséget, hogy megalkuvás nélkül megjeleníthessük saját világképünket" - mondta Mundruczó az MTI-nek Avignonban. Az elmúlt években töb, mint negyven helyre kaptak meghívást a rendező színházi produkciói. "Míg ez nemzetközi értelemben nagyon sokat jelent, Magyarországon a Trafón kívül senki nem támogat minket, és az előadásaink otthon gyakorlatilag nem láthatók, és nem válnak a kortárs kultúra részévé" - tette hozzá. Ennek alapvető oka a rendező szerint az átpolitizált magyar színházi szakma zártsága, amely nem folytat vitát az előadásairól és amelynek "nyitottságot hirdető" képviselői nincsenek jelen Avignonban, nem látnak semmit a nagyon gazdag nemzetközi programból. "Nonszensz, hogy Magyarországot részben az én előadásaim alapján azonosítják külföldön, miközben azok nem épülnek be a kortárs magyar kulturális identitásba" - fejtette ki. Mundruczó Kornél úgy véli, hogy az előadásai "mélyen illeszkednek a magyar független színházi hagyományba", amelynek legfőbb képviselői a Stúdió K, Jeles András előadásai valamint a Schilling Árpád által vezetett Krétakör Színház. Ez utóbbi egykori tagjai közül ma már többen a Proton Színház társulatához tartoznak.

A Szégyen főszerepét, a tanítványával viszonyt kezdő, majd zaklatással megvádolt és a társadalomból kitaszított 52 éves egyetemi oktatót Zsótér Sándor alakítja. "Sándor színészként itt olyan civil a pályán, aki a makulátlan életét be tudta építeni ebbe az előadásba" - fogalmazott a rendező.  Zsótér - mint az MTI-nek elmondta - eleinte félt 22 év után újra színpadra lépni, mert úgy érezte, nincsenek "kipróbált színészi eszközei", ezért állandóan kockáztatnia kell. De nem bánta meg, hogy elvállalta a szerepet, Mundruczó elfogulatlanul bánt vele a próbák során, és többször figyelmeztette: felejtse el azt a kamaszfigurát, amelyet régen gyakran alakított. A színészként való visszatérésben az is újdonság és egyben felszabadító Zsótér számára, hogy életében először játszik külföldi nézők előtt, akik egyáltalán nem ismerik őt. 

René Solis, a Libération kritikusa szerint Mundruczónak színházrendezőként is ugyanolyan érzéke van a képekhez, mint filmrendezőként. Ennek egyik jele, hogy az előadást azzal a jelenettel, Lucy megerőszakolásával nyitja, amely a regénynek csak a közepén, a 11. fejezetben történik meg. Az "ultrarealista jelenet" - amelynek több részlete nem is szerepel a regényben - dramaturgiai hatása ugyanakkor "némi tanácstalanságot" vált ki a kritikus szerint, aki úgy véli: a rendezőt elsősorban a mű szexuális dimenziója foglalkoztatta. Erre utal szerinte az, hogy a megerőszakolási jelenet után rögtön - ugyanolyan, a regénytől távol álló nyersességgel - mutatja meg a rendező David Lurie és tanítványa viszonyát, ami miatt a tanárnak ott kell hagynia az egyetemet, és ami a szégyen kezdetét jelenti számára. A kritikus "kiválóan végiggondoltnak" érzi a színpadképet, "nagyon jónak" találta a színészek játékát, külön kiemelve a kutyamenhely tulajdonosát alakító Monori Lilit, ugyanakkor szerinte nehezen hihető, hogy szükséges dolgokról beszélnek a színészek, s szerinte a Magyarországról vagy az Avignonról mondottak provokációnak hatnak a steril előadásban.  

A Le Monde szerint viszont az előadás elején megmutatott erőszak "az apartheid utáni Dél-Afrikára jellemző, de tágabb értelemben a kommunikációképtelenségből fakadó állatias és süket erőszakról van szó, amely az emberek közötti társadalmi és magánéleti feszültség kifejeződése. Brigitte Salino úgy látja, hogy a Mundruczó filmjeiből ismerős színészek, akikhez a tanár szerepében a rendező Zsótér Sándor csatlakozott, "a magyarországi és a dél-afrikai szegénységet megidéző díszlet és helyzet mintájára egy gyógyulásra vágyó sérült testre emlékezetnek", és kiválóan jelenítik meg Mundruczó világlátását, aki "tény, hogy nem habozik nagyot ütni, de olyan gondolkodást indít el a néző fejében, amely mindent megváltoztat".

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Én vagyok az igazmondó a zenekarban

Konrád Györgynek kilencvennégy évesen már nem kell kertelnie. Örökifjú, máig kezébe fogja a brácsát, a hegedűt, és olyan egyszerűséggel beszél a zenéről, hogy öröm hallgatni. A zene mellett egy másik szenvedélye is megmaradt egy életen át, a sport. Mellesleg a hosszú élet titkát is elárulta.
Tánc

Elmaradó előadások az Experidance Társulatnál (FRISSÍTETT CIKK)

A Román Sándor vezette társulat közleménye szerint a repertoár bemutatása csak időszakosan szünetel, amelynek oka nyolc táncművész távozása. (CIKKÜNK FRISSÜLT.)
Színház

„Mindent elölről kell mindig kezdeni” – Fodor Tamás a Kult50-ben

Fodor Tamás, a Stúdió K alapítója A vihar és A székek című előadásban nyújtott alakításáért került be a Fidelio Kult50 című kiadványába. Videónkban a független színház mibenlétéről is beszélt nekünk.
Vizuál

Modern rabszolgák, akiket a félelem tart fogva

Maris modern rabszolgaként él napjaink Budapestjén egy családnál, ahol megalázzák, és fizikailag is bántalmazzák. Tuza-Ritter Bernadett másfél évig követte kamerájával az 52 éves asszony mindennapjait, hogy bemutassa, hogyan lehet valakit tíz évig fogva tartani rácsok helyett rettegéssel. 
Tánc

Cáfolja a megszűnésről szóló hírt az Experidance

A társulat ma adott ki sajtónyilatkozatot, melyben „egyértelműen és határozottan visszautasítják” azt a hírt, mely szerint feloszlanának.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház ajánló

A kirekesztésről szóló előadással járja az ország iskoláit két fiatal színész

Eke Angéla és Bán Bálint Elfog/adsz címmel készített diákoknak szóló vizuális nevelési programot, amelyen keresztül az elfogadás fontosságát hangsúlyozzák.
Színház kult50

„Mindent elölről kell mindig kezdeni” – Fodor Tamás a Kult50-ben

Fodor Tamás, a Stúdió K alapítója A vihar és A székek című előadásban nyújtott alakításáért került be a Fidelio Kult50 című kiadványába. Videónkban a független színház mibenlétéről is beszélt nekünk.
Színház ajánló

Mercedes Benz premier az Esterházy-családdal

Április 13-án magyarországi ősbemutató keretében mutatta be a Vörösmarty Színház Esterházy Péter utolsó drámáját, a Mercedes Benzet Szikora János rendezésében. A történelmi revüt az Esterházy-család tagjai mellett Presser Gábor zeneszerző is megtekintette.
Színház ajánló

Büszkeség és felelősség, mert méltónak kell lenni az ősökhöz

A Magyar Művészeti Akadémia Szó – szín – játék sorozata idén megújult Oberfrank Pál Jászai Mari-díjas színművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjának művészeti vezetésével. A sorozat eddigi eredményeiről és a leendő előadásokról Lesti Árpád kérdezte a Veszprémi Petőfi Színház igazgatóját.
Színház hír

Elhunyt Bács Ferenc színművész

Életének 83. évében, hosszan tartó, súlyos betegség után április 16-án, kedden elhunyt Bács Ferenc Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész, Budapest díszpolgára.