Színház

Dicsérik Mundruczót a franciák

2012.07.24. 16:34
Ajánlom
A Proton Színház Mundruczó Kornél rendezte előadását Európa egyik legjelentősebb színházi fesztiválján is bemutatták.

A Bécsi Ünnepi Hetek keretében, május 17-én mutatta be a Proton Színház Mundruczó Kornél rendezésénen a J. M. Coetzee Szégyen című regényének színpadi adaptációját. A május 18-i előadás után tartott közönségtalálkozón Mundruczó a Szégyen első olvasásakor szerzett élményt egy meteorit becsapódásának hatásához hasonlította és hozzátette: "teljesen kiütötte". A színpadi adaptáció készítéséről elmondta, hogy a regény nem drámai alapanyag, különösen azért sem, mert Coetzee számára inkább egzisztencialista filozófus, mint kizárólag történetmondó. Az irodalom a színpadon nem működik - tette hozzá, ezért a regény által kiváltott hatást szerették volna színházban megfogalmazni. Coetzee-vel kezdték a munkát, de minél többet hagytak el a regényből és kezdték követni a darabbeli kontinuitást, egyre inkább kezdett működni a színpadi változat - foglalta össze a munkafolyamatot.

Természetesen minden szereplő elolvasta a regényt, majd ezt követően több hétig kutattak Dél-Afrikáról, az apartheid utáni időszakról, és keresték a nem direkt párhuzamokat például a rendszerváltás kapcsán, amelyek Magyarországgal összekapcsolhatják a mondanivalót. "Ez a legmagyarabb előadásom" - fogalmazott és hozzátette, nagyon kíváncsi a magyar közönség véleményére, reakciójára. A rendező azonban nem moralizálni akar, hiszen semmi nem fekete vagy fehér - a jelenlegi magyar politikai helyzet sem -, nem a történelemről kíván beszélni, hanem arról, ami van, a létezésről. Hozzátette: nem csupán magyar, de európai kérdéseket is felvet, amennyiben a kisebbségi tematikát tekintjük. Saját társulatával és a független léttel kapcsolatban elmondta, szerencsés, hogy a Proton Színház külföldi koprodukciós partnerek - Bécsi Ünnepi Hetek, Festival d'Avignon, KunstenFestivalDesArts, Malta Festival, Hebbel am Ufer, Romaeuropa 2012, magyar részről pedig a Trafó Kortárs Művészetek Háza - támogatásával létre tudta hozni az produkciót, de sokak számára a működni és az élni között kell dönteni.

Mundruczót a semmiből jövő agresszió érdekelte, a regényben súlyt kapó öregedésre pedig azért nem fektetett hangsúlyt - mint egy kérdésre kifejtette -, mert számára az öregedés arról szól, hogy valaki nem érti a világot. Ezért is választotta David Lurie szerepére Zsótér Sándort, valamint azért, mert Lurie tanárságát ki akarta emelni, s ehhez a "magyar színház ikonikus figurája", több közreműködő tanára, Zsótér tűnt a legalkalmasabbnak.

A Szégyent bécsi és brüsszeli bemutatóját követően június 15-én, 16-án és 17-én láthatták a Trafóban, jártak vele Poznanban, július 19. és 25. között játsszák Avignonban - ahol legutóbb tíz éve szerepelt magyar produkció, akkor a Krétakör Nexxt - Frau Plastic Chicken Show előadását hívták meg -, majd ősszel Rómában is megtekinthetikaz érdeklődők. Az olasz fővárosban huszonhetedik alkalommal rendezik meg szeptember 26. és november 25. között a RomaEuropa fesztivált, amelyen idén negyvenhárom előadást mutatnak be. Közülük öt világpremier, egy európai premier lesz, kilenc előadást pedig először mutatnak be Olaszországban. A fesztivál nyolc helyszínén zajlik, többek között színházakban, egyetemeken és az Auditorium koncerttermeiben. Az előadásról szóló kritikánk erre a linkre kattintva olvasható.

A július 19-i telt házas első előadáson elsősorban újságírókból, kritikusokból, rendezőkből és színházi vezetőkből álló szakmai közönség volt jelen. Egy részük visszafogottan, mások hangos bravózással fogadták az előadást. A Szégyen - Mundruczó előző rendezéseihez hasonlóan - nemzetközi koprodukcióban készült, amelynek egyik legfőbb támogatója az Avignoni Fesztivál. Vincent Baudriller igazgató évek óta figyelemmel kíséri a magyar rendező munkáit, most először vállalt azonban koproduceri szerepet az előadás létrehozásában.

"Ez egy kiváltság és egyúttal szerencse, amely révén meg tudjuk őrizni függetlenségünket, és egyúttal megteremti számunkra azt a lehetőséget, hogy megalkuvás nélkül megjeleníthessük saját világképünket" - mondta Mundruczó az MTI-nek Avignonban. Az elmúlt években töb, mint negyven helyre kaptak meghívást a rendező színházi produkciói. "Míg ez nemzetközi értelemben nagyon sokat jelent, Magyarországon a Trafón kívül senki nem támogat minket, és az előadásaink otthon gyakorlatilag nem láthatók, és nem válnak a kortárs kultúra részévé" - tette hozzá. Ennek alapvető oka a rendező szerint az átpolitizált magyar színházi szakma zártsága, amely nem folytat vitát az előadásairól és amelynek "nyitottságot hirdető" képviselői nincsenek jelen Avignonban, nem látnak semmit a nagyon gazdag nemzetközi programból. "Nonszensz, hogy Magyarországot részben az én előadásaim alapján azonosítják külföldön, miközben azok nem épülnek be a kortárs magyar kulturális identitásba" - fejtette ki. Mundruczó Kornél úgy véli, hogy az előadásai "mélyen illeszkednek a magyar független színházi hagyományba", amelynek legfőbb képviselői a Stúdió K, Jeles András előadásai valamint a Schilling Árpád által vezetett Krétakör Színház. Ez utóbbi egykori tagjai közül ma már többen a Proton Színház társulatához tartoznak.

A Szégyen főszerepét, a tanítványával viszonyt kezdő, majd zaklatással megvádolt és a társadalomból kitaszított 52 éves egyetemi oktatót Zsótér Sándor alakítja. "Sándor színészként itt olyan civil a pályán, aki a makulátlan életét be tudta építeni ebbe az előadásba" - fogalmazott a rendező.  Zsótér - mint az MTI-nek elmondta - eleinte félt 22 év után újra színpadra lépni, mert úgy érezte, nincsenek "kipróbált színészi eszközei", ezért állandóan kockáztatnia kell. De nem bánta meg, hogy elvállalta a szerepet, Mundruczó elfogulatlanul bánt vele a próbák során, és többször figyelmeztette: felejtse el azt a kamaszfigurát, amelyet régen gyakran alakított. A színészként való visszatérésben az is újdonság és egyben felszabadító Zsótér számára, hogy életében először játszik külföldi nézők előtt, akik egyáltalán nem ismerik őt. 

René Solis, a Libération kritikusa szerint Mundruczónak színházrendezőként is ugyanolyan érzéke van a képekhez, mint filmrendezőként. Ennek egyik jele, hogy az előadást azzal a jelenettel, Lucy megerőszakolásával nyitja, amely a regénynek csak a közepén, a 11. fejezetben történik meg. Az "ultrarealista jelenet" - amelynek több részlete nem is szerepel a regényben - dramaturgiai hatása ugyanakkor "némi tanácstalanságot" vált ki a kritikus szerint, aki úgy véli: a rendezőt elsősorban a mű szexuális dimenziója foglalkoztatta. Erre utal szerinte az, hogy a megerőszakolási jelenet után rögtön - ugyanolyan, a regénytől távol álló nyersességgel - mutatja meg a rendező David Lurie és tanítványa viszonyát, ami miatt a tanárnak ott kell hagynia az egyetemet, és ami a szégyen kezdetét jelenti számára. A kritikus "kiválóan végiggondoltnak" érzi a színpadképet, "nagyon jónak" találta a színészek játékát, külön kiemelve a kutyamenhely tulajdonosát alakító Monori Lilit, ugyanakkor szerinte nehezen hihető, hogy szükséges dolgokról beszélnek a színészek, s szerinte a Magyarországról vagy az Avignonról mondottak provokációnak hatnak a steril előadásban.  

A Le Monde szerint viszont az előadás elején megmutatott erőszak "az apartheid utáni Dél-Afrikára jellemző, de tágabb értelemben a kommunikációképtelenségből fakadó állatias és süket erőszakról van szó, amely az emberek közötti társadalmi és magánéleti feszültség kifejeződése. Brigitte Salino úgy látja, hogy a Mundruczó filmjeiből ismerős színészek, akikhez a tanár szerepében a rendező Zsótér Sándor csatlakozott, "a magyarországi és a dél-afrikai szegénységet megidéző díszlet és helyzet mintájára egy gyógyulásra vágyó sérült testre emlékezetnek", és kiválóan jelenítik meg Mundruczó világlátását, aki "tény, hogy nem habozik nagyot ütni, de olyan gondolkodást indít el a néző fejében, amely mindent megváltoztat".

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Ez a klarinétos nem jutott be álmai iskolájába, mert a barátnője hamis elutasító levelet küldött neki

Szegény Eric Abramovitz hétéves kora óta egy Los Angeles-i konzervatóriumban akart tanulni, de a barátnője nem akarta, hogy a fiú olyan messze költözzön tőle, és akcióba lépett.
Plusz

Művészettel az orvostanhallgatók kiégése ellen

Empatikusabbak, jobb a kapcsolatuk a betegekkel, kevésbé hajlamosak a depresszióra és jobban bírják a terhelést – egy kutatás szerint a művészeti és humán tárgyak ilyen hatással vannak a diákokra. Ehhez pedig az is elég, ha zenét hallgatnak, nem muszáj maguknak is játszani valamilyen hangszeren.
Zenés színház

Magasrangú francia kitüntetést kapott Jonas Kaufmann

A német tenor, aki továbbra is egy személyben látja el az előző generáció három tenorjának feladatait, a Művészi Érdemrend tiszti fokozatát kapta meg a franciáktól.
Tánc

Mesternő, nagybetűvel

Lőrinc Katalin egy személyben aktív táncos, pedagógus és teoretikus. Június 25-én a Müpában mutatkoznak be tanítványai, akik már az ő új oktatási metódusa szerint végeztek a Táncművészeti Egyetemen. Emellett nemrég megjelent, A test mint szöveg című könyvéről is beszélgettünk.
Tánc

„Ne játszd túl, de kevés se legyél!”

Két életük van: az egyik az általános iskolában kezdődik minden reggel, mint minden átlagos gyereké, a másik délután egykor a Madách Musical Táncművészeti Iskolában, ahol felveszik a balettcipőt és elkezdik próbálni a Billy Elliot – a Musical című darabot.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Színház rómeó és júlia

Működik a kémia Vecsei H. Miklós és Mészáros Blanka között

Megkezdődtek a Szegedi Szabadtéri Játékok új Shakespeare-bemutatójának, a Rómeó és Júlia próbái Hegedűs D. Géza vezetésével.
Színház kritika

Kapitalista rémuralom és forróvérű balkáni ösztönvilág

Átalakult a TESZT (Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó) válogatási rendszere, ennek következtében talán „közönségbarátabb” lett a programja. De szellemiségéből, merészségéből, izgalmasságából mit sem veszített.
Színház szeged

Izgalmas színházi merítéssel és workshoppal vár augusztusban a THEALTER

Az idén 28. alkalommal jelentkező szegedi fesztivál a független színházak egyik legfontosabb hazai fóruma, amely a hazai és határon túli előadások mellett kritikusműhellyel is várja a színházkedvelőket augusztus 3-11. között.
Színház interjú

„Egyszerre szívbemarkoló és komikus” – Interjú Horváth Csabával

Izgalmas és sűrű időszakot jelent a nyár a Forte Társulat számára: május végén mutatták be Az öngyilkos című fekete komédiát a Szkénében, majd fesztiválszereplés fesztiválszereplést ér. A társulat vezetőjével, Horváth Csaba rendező-koreográfussal beszélgettünk.
Színház óbudai társaskör

Óbudai Nyár az Óbudai Társaskör kertjében

Az elmúlt évek hagyományait folytatva idén nyáron is várja közönségét az Óbudai Nyár keretében az Óbudai Társaskör kertje.