Színház

Dicsérik Mundruczót a franciák

2012.07.24. 16:34
Ajánlom
A Proton Színház Mundruczó Kornél rendezte előadását Európa egyik legjelentősebb színházi fesztiválján is bemutatták.

A Bécsi Ünnepi Hetek keretében, május 17-én mutatta be a Proton Színház Mundruczó Kornél rendezésénen a J. M. Coetzee Szégyen című regényének színpadi adaptációját. A május 18-i előadás után tartott közönségtalálkozón Mundruczó a Szégyen első olvasásakor szerzett élményt egy meteorit becsapódásának hatásához hasonlította és hozzátette: "teljesen kiütötte". A színpadi adaptáció készítéséről elmondta, hogy a regény nem drámai alapanyag, különösen azért sem, mert Coetzee számára inkább egzisztencialista filozófus, mint kizárólag történetmondó. Az irodalom a színpadon nem működik - tette hozzá, ezért a regény által kiváltott hatást szerették volna színházban megfogalmazni. Coetzee-vel kezdték a munkát, de minél többet hagytak el a regényből és kezdték követni a darabbeli kontinuitást, egyre inkább kezdett működni a színpadi változat - foglalta össze a munkafolyamatot.

Természetesen minden szereplő elolvasta a regényt, majd ezt követően több hétig kutattak Dél-Afrikáról, az apartheid utáni időszakról, és keresték a nem direkt párhuzamokat például a rendszerváltás kapcsán, amelyek Magyarországgal összekapcsolhatják a mondanivalót. "Ez a legmagyarabb előadásom" - fogalmazott és hozzátette, nagyon kíváncsi a magyar közönség véleményére, reakciójára. A rendező azonban nem moralizálni akar, hiszen semmi nem fekete vagy fehér - a jelenlegi magyar politikai helyzet sem -, nem a történelemről kíván beszélni, hanem arról, ami van, a létezésről. Hozzátette: nem csupán magyar, de európai kérdéseket is felvet, amennyiben a kisebbségi tematikát tekintjük. Saját társulatával és a független léttel kapcsolatban elmondta, szerencsés, hogy a Proton Színház külföldi koprodukciós partnerek - Bécsi Ünnepi Hetek, Festival d'Avignon, KunstenFestivalDesArts, Malta Festival, Hebbel am Ufer, Romaeuropa 2012, magyar részről pedig a Trafó Kortárs Művészetek Háza - támogatásával létre tudta hozni az produkciót, de sokak számára a működni és az élni között kell dönteni.

Mundruczót a semmiből jövő agresszió érdekelte, a regényben súlyt kapó öregedésre pedig azért nem fektetett hangsúlyt - mint egy kérdésre kifejtette -, mert számára az öregedés arról szól, hogy valaki nem érti a világot. Ezért is választotta David Lurie szerepére Zsótér Sándort, valamint azért, mert Lurie tanárságát ki akarta emelni, s ehhez a "magyar színház ikonikus figurája", több közreműködő tanára, Zsótér tűnt a legalkalmasabbnak.

A Szégyent bécsi és brüsszeli bemutatóját követően június 15-én, 16-án és 17-én láthatták a Trafóban, jártak vele Poznanban, július 19. és 25. között játsszák Avignonban - ahol legutóbb tíz éve szerepelt magyar produkció, akkor a Krétakör Nexxt - Frau Plastic Chicken Show előadását hívták meg -, majd ősszel Rómában is megtekinthetikaz érdeklődők. Az olasz fővárosban huszonhetedik alkalommal rendezik meg szeptember 26. és november 25. között a RomaEuropa fesztivált, amelyen idén negyvenhárom előadást mutatnak be. Közülük öt világpremier, egy európai premier lesz, kilenc előadást pedig először mutatnak be Olaszországban. A fesztivál nyolc helyszínén zajlik, többek között színházakban, egyetemeken és az Auditorium koncerttermeiben. Az előadásról szóló kritikánk erre a linkre kattintva olvasható.

A július 19-i telt házas első előadáson elsősorban újságírókból, kritikusokból, rendezőkből és színházi vezetőkből álló szakmai közönség volt jelen. Egy részük visszafogottan, mások hangos bravózással fogadták az előadást. A Szégyen - Mundruczó előző rendezéseihez hasonlóan - nemzetközi koprodukcióban készült, amelynek egyik legfőbb támogatója az Avignoni Fesztivál. Vincent Baudriller igazgató évek óta figyelemmel kíséri a magyar rendező munkáit, most először vállalt azonban koproduceri szerepet az előadás létrehozásában.

"Ez egy kiváltság és egyúttal szerencse, amely révén meg tudjuk őrizni függetlenségünket, és egyúttal megteremti számunkra azt a lehetőséget, hogy megalkuvás nélkül megjeleníthessük saját világképünket" - mondta Mundruczó az MTI-nek Avignonban. Az elmúlt években töb, mint negyven helyre kaptak meghívást a rendező színházi produkciói. "Míg ez nemzetközi értelemben nagyon sokat jelent, Magyarországon a Trafón kívül senki nem támogat minket, és az előadásaink otthon gyakorlatilag nem láthatók, és nem válnak a kortárs kultúra részévé" - tette hozzá. Ennek alapvető oka a rendező szerint az átpolitizált magyar színházi szakma zártsága, amely nem folytat vitát az előadásairól és amelynek "nyitottságot hirdető" képviselői nincsenek jelen Avignonban, nem látnak semmit a nagyon gazdag nemzetközi programból. "Nonszensz, hogy Magyarországot részben az én előadásaim alapján azonosítják külföldön, miközben azok nem épülnek be a kortárs magyar kulturális identitásba" - fejtette ki. Mundruczó Kornél úgy véli, hogy az előadásai "mélyen illeszkednek a magyar független színházi hagyományba", amelynek legfőbb képviselői a Stúdió K, Jeles András előadásai valamint a Schilling Árpád által vezetett Krétakör Színház. Ez utóbbi egykori tagjai közül ma már többen a Proton Színház társulatához tartoznak.

A Szégyen főszerepét, a tanítványával viszonyt kezdő, majd zaklatással megvádolt és a társadalomból kitaszított 52 éves egyetemi oktatót Zsótér Sándor alakítja. "Sándor színészként itt olyan civil a pályán, aki a makulátlan életét be tudta építeni ebbe az előadásba" - fogalmazott a rendező.  Zsótér - mint az MTI-nek elmondta - eleinte félt 22 év után újra színpadra lépni, mert úgy érezte, nincsenek "kipróbált színészi eszközei", ezért állandóan kockáztatnia kell. De nem bánta meg, hogy elvállalta a szerepet, Mundruczó elfogulatlanul bánt vele a próbák során, és többször figyelmeztette: felejtse el azt a kamaszfigurát, amelyet régen gyakran alakított. A színészként való visszatérésben az is újdonság és egyben felszabadító Zsótér számára, hogy életében először játszik külföldi nézők előtt, akik egyáltalán nem ismerik őt. 

René Solis, a Libération kritikusa szerint Mundruczónak színházrendezőként is ugyanolyan érzéke van a képekhez, mint filmrendezőként. Ennek egyik jele, hogy az előadást azzal a jelenettel, Lucy megerőszakolásával nyitja, amely a regénynek csak a közepén, a 11. fejezetben történik meg. Az "ultrarealista jelenet" - amelynek több részlete nem is szerepel a regényben - dramaturgiai hatása ugyanakkor "némi tanácstalanságot" vált ki a kritikus szerint, aki úgy véli: a rendezőt elsősorban a mű szexuális dimenziója foglalkoztatta. Erre utal szerinte az, hogy a megerőszakolási jelenet után rögtön - ugyanolyan, a regénytől távol álló nyersességgel - mutatja meg a rendező David Lurie és tanítványa viszonyát, ami miatt a tanárnak ott kell hagynia az egyetemet, és ami a szégyen kezdetét jelenti számára. A kritikus "kiválóan végiggondoltnak" érzi a színpadképet, "nagyon jónak" találta a színészek játékát, külön kiemelve a kutyamenhely tulajdonosát alakító Monori Lilit, ugyanakkor szerinte nehezen hihető, hogy szükséges dolgokról beszélnek a színészek, s szerinte a Magyarországról vagy az Avignonról mondottak provokációnak hatnak a steril előadásban.  

A Le Monde szerint viszont az előadás elején megmutatott erőszak "az apartheid utáni Dél-Afrikára jellemző, de tágabb értelemben a kommunikációképtelenségből fakadó állatias és süket erőszakról van szó, amely az emberek közötti társadalmi és magánéleti feszültség kifejeződése. Brigitte Salino úgy látja, hogy a Mundruczó filmjeiből ismerős színészek, akikhez a tanár szerepében a rendező Zsótér Sándor csatlakozott, "a magyarországi és a dél-afrikai szegénységet megidéző díszlet és helyzet mintájára egy gyógyulásra vágyó sérült testre emlékezetnek", és kiválóan jelenítik meg Mundruczó világlátását, aki "tény, hogy nem habozik nagyot ütni, de olyan gondolkodást indít el a néző fejében, amely mindent megváltoztat".

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Ha ennek vége, első dolgom találkozni a zenekarommal

Fischer Iván, a Budapesti Fesztiválzenekar alapító karmestere azt mondja, hozott a járványhelyzet jót is a rossz mellett. De vannak dolgok, amelyek ne maradjanak így. Például, hogy nem találkozhat a zenekarával.
Vizuál

Online elérhető művészeti filmek a napfényes Itáliáról

Online elérhető A művészet templomai című népszerű ismeretterjesztő sorozat, első körben hat film, köztük a firenzei Uffizi képtárat, Róma bazilikáit, a milánói Scala történetét, Leonardo és Raffaello életpályáját bemutató alkotások nézhetők.
Klasszikus

Elhunyt Peskó Zoltán világhírű magyar karmester

83 évesen, hosszas betegség után március 31-én elhunyt Peskó Zoltán - tájékoztatta lapunkat a művész családja.
Színház

Kováts Adél: „Nem csak a járványt kell túlélnünk”

Kováts Adél Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, a Radnóti Színház igazgatója a napirendben hisz, megpróbál nem egész nap dolgozni, ugyanakkor élvezi is a home office előnyeit. Tudja, hogy a járványt követően szemléletet kell váltanunk, de most a legfontosabbnak a szolidaritást tartja.
Vizuál

Ki a legdrágább kortárs magyar festő? Itt vannak a rangsorok!

A Top10 élő magyar művész rangsora a 2019 aukciós eredmények alapján: Lakner László, Nádler Istán, Reigl Judit.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház hír

Minden dunaújvárosi egészségügyi dolgozó ingyen járhat a helyi színházba a következő évadban

„Most ők vannak értünk, akkor mi leszünk értük” – jelentette be Őze Áron, a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház igazgatója. Áprilisban is folytatják virtuális színházi programjukat.
Színház interjú

Kováts Adél: „Nem csak a járványt kell túlélnünk”

Kováts Adél Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, a Radnóti Színház igazgatója a napirendben hisz, megpróbál nem egész nap dolgozni, ugyanakkor élvezi is a home office előnyeit. Tudja, hogy a járványt követően szemléletet kell váltanunk, de most a legfontosabbnak a szolidaritást tartja.
Színház videó

Társulati versmondás-kihívást indított a Jászai Mari Színház

A Jászai Mari Színház szolidaritási akciója a munkájukat és jövedelmüket vesztett színházi dolgozókra hívja fel a figyelmet, illetve azokra az adománygyűjtő tevékenységekre, amelyek kifejezetten a színházi dolgozók megsegítését tűzték ki célul.
Színház online premier

„Szeretnéd? Szeretném!” – a nőNYUGAT az internetre költözik

A koronavírus helyzetre való tekintettel újabb kultikus előadást tesz közzé YouTube csatornáján az Örkény Színház. Kedd este 19 órától látható a Nyugat folyóirat nagyasszonyainak életét feldolgozó nőNYUGAT teljes felvétele. 
Színház interjú

Molnár Piroska: „A színházak nem köthetnek ki végleg az online térben”

A Kossuth-díjas színművész, a Nemzet Színésze azt mondja, hogy most is minden nap körbetelefonálják egymást Pogány Judittal és Csomós Marival, ki hogy van. Bizakodnak. Molnár Piroska arról is beszél, hogy ez a rendkívüli helyzet komoly lelki és szellemi erőpróba is, egy mentális maraton, ezért óvatosan kell bánnunk az energiáinkkal. Ő türelmes, de azért már nagyon hiányoznak neki a kollégák.