Színház

Díjazottak a Rivaldán

2011.05.27. 15:18
Ajánlom
Az alábbiakban a Rivalda Fesztivál zsűrije indokolja választását, és megkérdeztünk néhány díjazottat is. VIDEÓ

Április 26. és május 10. között 14 vidéki színház előadásait láthatta a közönség a Thália Színházban. A Kovács Dezső, Rádai Andrea és Zsigmond Andrea kritikusokból álló zsűri hat szakmai díjat adott át a következő indoklásokkal.

"Profiljukban és stilárisan is változatos előadásokat s jó néhány, igazi szellemi izgalmat kínáló produkciót láthattunk az idei Rivalda Fesztiválon. Az egyre rangosabbá váló színházi mustra ismét bebizonyította, hogy a folytonos változások közepette sokféle kihívással szembenéző vidéki színházakban is születnek kiemelkedő értékek, formátumos alakítások, eredeti drámaértelmezések, rendezések. Jelentős kulturális missziót tölt be a fesztivál Budapesten: nemcsak a vidék színjátszásának seregszemléje, hanem az aktuális trendek, művészi útkeresések szakmai prezentációja.

A tíz nagyszínpadi és négy stúdió-előadás közül a szakmai zsűri idén egybehangzóan a debreceni Csokonai Színház Gogol-értelmezését, a félelem s a kiszolgáltatottság légkörét sötét, gyilkos szatíraként megfogalmazó A revizort ítélte a legjobbnak. Ugyancsak színvonalas társulati teljesítményről tanúskodott az Ulickaja kortárs vízióját erőteljes, groteszk színekkel felvillantó kecskeméti Orosz lekvár; a szociális megalázottságot originális rendezői felfogásban (és Kosztolányi-olvasatban) megszólaltató szegedi Édes Anna; az ironikus színpadi történetmesélést és képi ábrázolást virtuózan ötvöző szombathelyi A kis lord; s a szekszárdi Német Színház ötletes színpadképeket és elmélyült színészi alakformálásokat felvonultató, súlyos drámaiságú Frau von früher című előadása. Közülük kerültek ki a fesztivál díjazottjai. Kiemelkedett még a mezőnyből a zalaegerszegi együttes cirkuszi elemekkel is ügyesen operáló, tüneményes Lázár Ervin-előadása, A kisfiú meg az oroszlánok, valamint a miskolci társulat sokféle színt, játékosi erényt megcsillogtató hangulatos produkciója, a Paolo Magelli rendezte Szerelem.

Vladiszlav Troickij debreceni rendezése elsősorban A revizor lélektani dimenzióit, a rettegés, a megalázkodás s a megaláztatás mechanizmusait bontotta ki nagy erudícióval. A lassú, ráérősen komótos történetmesélés, az egyszerre komor és csúfondárosan groteszk játékkal együttlélegző, finoman adagolt élőzene, a hatalmas tér derengő fényei, a jelenetek sejtelmes világítása lidérces, dermesztő atmoszférát teremtettek. Troickij harsány humor nélkül, ám metsző iróniával, a stilizáció magas fokán bontja ki színészeivel a mű mélyrétegeit: az emberi viszonyokat átitató, a világban természeti erőként jelen levő korrupciót, a fortélyos félelem öngerjesztő, rafinált hatásmechanizmusait. A vesztegetési pénzek átadása kihallgatás közben zajlik. Az élesre fent párbeszédek hideg fényben eszközölt vallatások. Troickij sötétlő színpadán hosszú palástba burkolózó sötét árnyak a gogoli alakok: szolgalelkek, "patkányok".

Mészáros Tibor bravúrosan formált Hlesztakovja méltán lett a fesztivál legjobb férfialakítása. Kispályás, széllelbélelt szélhámosa gyorsan érez rá a hatalom ízére, de mindjárt meg is részegül tőle. Bohózati despota, elfuserált hatalom-mániákus. Kéjelegve aláz porig idegeneket. Szétszórtan száguldozik, serényen randalírozik, elszántan udvarolva törtet előre. Mészáros lendületesen hozza a rettenthetetlen, pojácaságában is félelmetes alkalmi diktátort. 

Nem volt könnyű dolga a zsűrinek, amikor a legjobb férfi mellékszereplő díjáról, illetve a legjobb rendezésről kellett döntenie.

Férfi mellékszerep kategóriában ugyanis nagyon erős volt a mezőny. A kis lordban minduntalan magára vonta a figyelmünket Szabó Tibor, Jordán Tamás, illetve Orosz Róbert, a Lear királyban izgalmasan indult Olt Tamás Edgarja, illetve mindvégig pontos volt Fazekas István Kentje. Az Édes Annában szép színeket láttunk a Patikárius Jancsit játszó Pataki Ferenctől, A revizorból Kóti Árpád Oszipja és Mercs János postamestere volt feltűnően jó, de másoktól is színvonalas játékot láttunk. A Szerelemben a rendezéshez jól illeszkedő, humorosan elrajzolt Komoróczyt mutatott be Harsányi Attila, hasonlóképpen dolgozott a cirkuszigazgatót játszó Bellus Attila A kisfiú meg az oroszlánokban.

A fesztivál előrehaladtával egyre világosabbá vált, hogy az első helyre a Szegeden Vizyt alakító Borovics Tamás és a szombathelyi Szerémi Zoltán a leginkább esélyes. Borovics Vizyje egyszerre realisztikus és elemelt, levegős; egyszerre melankolikus és derűs. Szerémi Zoltán anakronisztikusan pedáns, ugyanakkor önérzetes ügyvéde is szintén bölcs és eltévelyedett egyszerre. A figura friss, figyelemfelkeltő, karikírozása ritmusban, gesztusvilágban, mimikában és beszédben is tisztán, mégis egyszerűen valósul meg. Havisham ügyvéd kesernyésen humoros alakja tökéletesen illeszkedik a Jeles-rendezés stílusvilágába, sőt, mintha az előadás esszenciáját hordozná. Ha megjelenik egy addig netán vontatott jelenetben, azonnal felpezsdül a néző. Mindez arra sarkallta a zsűrit, hogy a férfi mellékszereplő díját a szombathelyi A kis lordban nyújtott alakításáért Szerémi Zoltánnak ítélje.

A kis lord a legjobb rendezés kategóriában is az utolsó percig ringben volt, elsősorban az alapanyag invenciózus, ironikus, stilárisan izgalmas feldolgozásáért. Szóba került a kategória jelöltjei között Szabó K. István rendezése, a Nő a múltból, feszességéért, friss megoldásaiért, izgalmas teréért, illetve Keresztes Attila Édes Annája, ez a meglepetéseket tartogató, formátumos, karcos előadás, amelyet a jelmezek, illetve a zene is erősebbé tesz. Bátorságáért volt kellemes élmény számunkra Paolo Magelli Szerelem-rendezése és a Bal József által rendezett A kisfiú és az oroszlánok is.

Sokat vitatkoztunk arról, hogy mit jelent e kategória esetében a „legjobb" szó. Az a jó rendezés, ami eredeti, még ha néhol egyenetlen is? Vagy az, ami erős hatású, még ha nyelvezete kicsit poros is?

A "legjobb" szinonimájául végül a "legkoherensebb" jelzőt választottuk, vagyis azt az esetet, amikor a rendező az előadás minden rétegére odafigyel, mindegyik elemet össze tudja hangolni a másikkal. Ilyenre két példát találtunk a fesztiválon, a Vladiszlav Troickij által színre vitt A revizort és Szász János kecskeméti Orosz lekvár-rendezését.

Szász előadásában izgalmas, a reálisban és a szimbolikusban egyszerre jól működő teret, a térrel esztétikailag összehangolt, funkcionális jelmezeket, egyenletesen jó színészi játékot láttunk. A csehovi -ulickajai eseménytelenség az előadásban sehol nem válik fárasztóvá, az intertextuális utalások árnyalt rendezésbeli poénokkal egészülnek ki. Az előadás zenei világa is meggyőzően jó; a vége meglepetést tartogat a néző számára; meg még mondanivalója is van. Az előadás kompozicionális, stiláris, tartalmi, illetve hangulati egysége meggyőzte a zsűrit, hogy a legjobb rendezés díját a kecskeméti Orosz lekvár színreviteléért Szász Jánosnak ítélje oda.

A Rivalda Fesztivál nem cáfolt rá a férfiközpontú drámairodalom nemekre vonatkozó arányaira: túlzás lenne azt állítani, hogy a 14 előadás bővelkedett volna női főszerepekben. Ám Gidró Katalin alakítása Édes Anna szerepében, a Szegedi Nemzeti Színház Keresztes Attila rendezte, hasonló című előadásában egyébként is vitán felül állt.

Anna sokáig csak szótlanul áll a színpadon: jelenléte, lénye önmagáért beszél, azok helyett a tömegek helyett, akiknek hiányos eszközeik vannak gondolataik és érzelmeik artikulálására. Gidró tehát ritkán támaszkodhat a beszéd eszközére: jórészt mimikával, gesztusokkal és jelenléttel testesíti meg azt a cselédlányt, akit a kettős gyilkosság ellenére jobban érteni és szeretni vélünk az előadás végére. A színésznő - különösen a Patikárius Jancsival való szerelmes jelenetben - rendkívül finoman érzékelteti az együgyűség, az érdes közömbösség rétege alatt bennragadt érzelmeket és vágyakat: az embert a cselédlányban. 

A női mellékszereplők közül a zsűri kiemelkedőnek találta Kiss Mari egyaránt balladisztikus Prue-ját és Lady Lorridaile-jét (Weöres Sándor Színház, Szombathely: A kis lord); a mind a Bohóc, mind Cordelia szerepét sok játékossággal alakító Kuthy Patríciát (Móricz Zsigmond Színház, Nyíregyháza, Lear király); Horváth Zsuzsannát az egy egész családtörténet terhét cipelő, mégis komikus házvezetőnő, Marija Jakovlevna szerepében (Katona József Színház, Kecskemét, Orosz lekvár); a titokzatosan vadóc Böskét játszó Pataki Szilviát és a Szalayné alakját finom-nőiesen átértelmező Takács Katalint (Miskolci Nemzeti Színház, Szerelem); és a primadonnát öreg oroszlánként is felcsillantó Ecsedi Erzsébetet Szilvia szerepében (Hevesi Sándor Színház, Zalaegerszeg).

A legjobb női mellékszereplő díját a zsűri Claudia szerepének megformálásért Lena Stammnak adja, a Szekszárdi Magyarországi Német Színház Szabó K. István rendezte, Frau von früher című előadásában. Stamm Claudiája a férjéért és a család egységéért rafináltan küzdő nő, aki több évtizedes házasság után is képes hamiskás bájt, de ellentmondást nem tűrő határozottságát is bevetni.

Programkereső

Legnépszerűbb

Tánc

Elhunyt Fenyves Márk mozdulatművész

A táncos-koreográfus, a magyar mozdulatművészet jelenkori képviselőinek egyike 45 évesen tragikusan fiatalon távozott. Úttörő munkásságával és az Orkesztika Alapítvánnyal élő örökséget hagyott maga után.
Könyv

„Az irodalmi életrajzok poposítása tudatos volt, a reflektorfénybe kerülés nem” – Interjú Nyáry Krisztiánnal

A virtuális és a valódi közösségi terekről, a papíralapú könyv mai napig tartó létjogosultságáról és az egy éve nyitott Magvető Caféról is kérdeztük a KULT50 magazin hasábjain Nyáry Krisztiánt, a Líra kreatív igazgatóját.
Könyv

Könyvtáros osztag kutatja fel a könyveket, amikre csak halványan emlékeznek az olvasók

Előfordult már, hogy egyszerűen nem tudott kiverni a fejéből egy könyvet? Néhány részletére emlékezett, de a címre vagy a szerzőre egyáltalán nem. A New York-i Közkönyvtár a legképtelenebb esetekben is próbál segíteni.
Színház

„Egy fantasztikus korszaknak bukkantam a nyomára” – interjú Szikora Jánossal

Idén már hatodik alaklommal rendezi meg a Koronázási Szertartásjátékot a Vörösmarty Színház igazgatója. Az augusztus 18-i bemutató apropóján Szikora János beszélt a kezdetekről, az idei év újdonságairól és a darab nemzeti öntudatformáló szerepéről.
Vizuál

Banksy nem örült neki, hogy kiállítást rendeztek a műveiből az oroszok

A graffitiművész Banksy tudta és hozzájárulása nélkül rendeztek munkáiból kiállítást Moszkvában. A művész kifogásolta, hogy elveivel ellentétben a tárlat látogatóinak még fizetniük is kell, mint mondta, ő sohasem kérne pénzt az emberektől, akik látni akarják a képeit.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Színház nagyvárad

220 éves a nagyváradi magyar színjátszás

Két bemutatóval, színháztörténeti beszélgetésekkel, nyílt társulati gyűléssel, megemlékezésekkel eleveníti fel Nagyvárad magyar nyelvű színjátszásának kezdeteit augusztus 21. és 26. között a Szigligeti Színház.
Színház interjú

„Egy fantasztikus korszaknak bukkantam a nyomára” – interjú Szikora Jánossal

Idén már hatodik alaklommal rendezi meg a Koronázási Szertartásjátékot a Vörösmarty Színház igazgatója. Az augusztus 18-i bemutató apropóján Szikora János beszélt a kezdetekről, az idei év újdonságairól és a darab nemzeti öntudatformáló szerepéről.
Színház börtönszínház

Újra börtönszínházi társulatoké a József Attila Színház színpada

A produkciókat a színjátszó fogvatartottak hozzátartozói is megtekinthetik.
Színház vidék

Vidéki előadások Budapesten

A Thália Színház szervezésében a Pesti Magyar Színház épületében rendezik meg idén szeptember 3–9. között a népszerű színházi fesztivált, amelyen hét nap alatt nyolc előadás várja majd a közönséget.
Színház ajánló

„A betyárromantika örök” – Bonnie&Clyde a Városmajorban

A nyáron bemutatott musical augusztus 28-án és 29-én ismét látható lesz a Városmajori Szabadtéri Színpadon.