Még hogy a művészetek és a sport nem fér össze! Ki ne látott volna már olyan focimeccset, ahol a földre kerülő játékos látványos szenvedéssel, eltorzult arccal, térdét szorítva próbált meg szabadrúgást kiharcolni a csapatának, ám látva, hogy ez nem jön össze, néhány pillanattal később már eredt is a labda után. Mi ez, ha nem színház?

Az esetek nagy részében ugyanis, amikor nincs valódi sérülés, de még csak szabálytalanság sem, sok focista - egészen a legnagyobb sztárokig - előszeretettel pakol rá néhány lapáttal, hogy úgy tűnjön, történt valami, ami lefújást érdemel. Már csak az a kérdés, mikor hívnak meg egy hivatásos bírót is a POSzT szakmai zsűrijébe, hogy a hiteles alakítást értékelje.

Végezetül egy partvonalas kiegészítés: a sportolókban élő primadonnasággal korábban már találkozhattunk egy jól sikerült reklámban, amelyben két nagy formátumú díva, Joan Collins és Stephanie Beacham működtek közre. És bár itt az éhségre van kihegyezve a jelenség, a párhuzam mégis adja magát.