Színház

Dömötör Tamás: "A színház élő szövet"

2013.01.17. 14:45
Ajánlom
Csehov Sirályának dramatic reality változata készül a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház stúdiószínpadán. A rendezőt, Dömötör Tamást a munkáról, a koncepcióról és a célközönségről is kérdeztük. INTERJÚ

- Korábbi nyilatkozataidban többször is elmondtad, hogy másképpen kell napjainkban színházat "mesélni", ha kommunikálni szeretnénk az új nemzedékkel, a fiatalokkal.

- Elsősorban mások a fontos dramaturgiai pontok, ahhoz képest, amely ötven vagy száz évvel ezelőtt ugyanannál a történetnél beváltak. Azokra a reflexekre szeretnék építeni, amelyek a hétköznapi kommunikációban is jelen vannak a "fogyasztóban". Egy huszonhárom éves fiatalnak, aki az internetről válogatja ki a kulturális élményeit, egészen mások a reflexei, mint annak, aki úgy nőtt fel, hogy elé rakták a kész programot és nem kellett választania. A színház ma nem a kultúra fő csatornája, éppen ezért megpróbálom kihasználni a televíziós formák, a populáris média által kínált lehetőségeket.

- A Sirály című előadás műfaji megjelölése dramatic-reality. Mit takar ez pontosan?

- A Bartók Kamaraszínházba is úgy érkeztem, hogy volt három verzióm a csehovi mű színpadi adaptációjára. Mindig a színészekkel közösen döntjük el, hogy melyik koncepció a legerősebb. A gyanú árnyékában egy televíziós műsor, amely két éve uralja a magyar kereskedelmi médiát. Az emberek nagyon hamar kódolják, és felháborítóan sokan nézik. Megpróbálom Csehov drámáját ebbe a formába belehelyezni, hogy a mai fiatalok számára eljusson a mondanivaló.

- Ha a televíziót "betoljuk" a színházba, változnak a mű által megírt dramaturgiai pontok?

- Betartok mindent dramaturgiailag, ugyanúgy, mint a Czukor Show-nál, ahol egy szó sem maradt az eredeti műből (Füst Milán: Boldogtalanok) mégis pontosan felismerhető volt a "storyline". Csehov esetében sem kifordítani akarom a történetet, hanem lefordítani a mostani nyelvre. A Sirály minden konfliktusát igaznak, érték- és időtállónak tartom, amelyek fellelhetőek a ma élő emberek viszonyaiban. Ezt kell átadni minél kevesebb súrlódással. Sosem az a célom, hogy radikális előadást hozzak létre, sőt megkockáztatom, hogy nagyon is konzervatívan dolgozom. A lényeg az, hogy mai nyelvre lefordítva jusson el a közönséghez Csehov remekműve.

- Elsősorban a középiskolások a célcsoport?

- A színház kérése az volt, hogy az előadás elsősorban a középiskolás közönségréteget szólítsa meg. Ettől függetlenül egy jó drámában mindenkinek igaza van, és mi azon leszünk, hogy ezt meg is tudjuk őrizni, és akkor mindenkinél betalál. El tudom képzelni, hogy a néző egyik nap az egyik szereplőnek ad igazat, míg másnap már egy másik szereplő pártján áll. Ez benne a jó.

- A Bartók Kamaraszínház alkotóin kívül három vendégművész érkezett a te kérésedre.  Miért éppen rájuk esett a választásod?

- Vasvári Emese esetében egyértelmű és könnyű volt a választás, egyrészt már dolgoztunk együtt, másrészt Arkagyina szerepe teljesen neki való. A fiatalokat, Sodró Elizát és Hajmási Dávidot tanítottam a Kaposvári Egyetemen. Ez kiváló lehetőség számukra, hogy élesben is kipróbálják magukat. Jó döntésnek bizonyultak.

- Hogyan érzed magad a Bartók Kamaraszínházban?

- Nagyon jól érzem magam, mert itt nyugodtan tudok dolgozni, szabad színházat lehet csinálni. Dunaújvárosban nem indult be a "színházgyár" mechanizmusa, ahol futószalagon kell előadásokat létrehozni. A színház "élő szövet, lélegzik". Sohasem szerettem olyan helyen dolgozni, ahol a "futószalag" miatt már jóval előre le kell diktálni mindent. Ez a felfogás nem kalkulálja bele azt a fontos tényezőt, hogy a színészek lehetnek teljesen más lelkiállapotban, mint ahogyan azt én gondolom, és ezért az egész korábbi elképzelésem érvénytelenné válhat.

- Terveid között szerepel, hogy más Csehov darabot is rendezel?

- A dunaújvárosi bemutatót követően, Pécsen fogom megrendezni a Cseresznyéskertet, nagyszínpadon.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Így buliztak régen a sztárok az Oscaron

Közeledik az idei Oscar díjátadó, felkészülésnek megmutatjuk, ki kivel mulatott vagy épp sutyorgott a szünetekben az ötvenes évektől a kilencvenesig. Galéria!
Klasszikus

Megszólalt az ELTE Zenei Tanszékének vezetője a pénzelvonás kapcsán

Múlt héten jelent meg az a közlemény, amelyből kiderült, hogy az ELTE BTK-t érintő 250 millió forintos forrásmegvonás miatt szeptembertől nagyon nehéz lesz megoldani a zongora- és a magánének-oktatást a Zenei Tanszéken. A Fidelio kérdéseire Bodnár Gábor tanszékvezető válaszolt.
Vizuál

Bálványozta a közönség, bolondokházában végezte – 175 éve született Munkácsy Mihály

Stílusát romantikus realizmusnak nevezik, amelyre nem hatottak lényegesen a modern festészeti irányzatok. Első sikerét 1869-ben aratta Az ásító inas című képpel, amelynek témáját saját korábbi életéből vette.
Jazz/World

Borbély Mihály: "Pénzért vagy egoizmusból nincs értelme zenélni"

A több hangszeren és műfajban jártas Borbély Mihály minden zenei és emberi szituációban az átjárhatóságot kutatja. Legközelebb A népzene ünnepén hallhatjuk őt február 23-án a Müpában, tavasszal pedig új jazzlemezét is bemutatja saját formációjával.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház magazin

A társulat kérdéseiről – a közös ügyektől a közügyekig

A Jó kérdés, a Magyar Színházi Társaság és a Színház folyóirat sorozatának vendégei februárban a társulatról beszélgettek. A meghívottak, Kováts Adél, Göttinger Pál és Molnár Áron tapasztalatainak, nézőpontjainak megismeréséből és helyenkénti ütköztetéséből izgalmas kép rajzolódott ki a társulatokat illető lehetőségekről, külső és belső elvárásokról.
Színház ajánló

Mennyiért szülnél, anyuci? – új bemutató a FÉMben

Miklós Zsófiával és Kolnai Kovács Gergellyel a főszerepben mutatta be a FÉM Cziczó Attila Fém című abszurd drámáját: Miről álmodik a fiatal? Hírnévről, vagy családról?
Színház premier

Nyakunkon a hurok – Hazai ősbemutatóra készül az Orlai Produkciós Iroda

Bagossy László az Orlai Produkciós Iroda színészeivel állítja színpadra Kerékgyártó István szövegét, amely a szerző Puzzle című darabjából és a Hurok című regényből állt össze. A bemutatót február 23-án tartják a Jurányi Házban.
Színház ajánló

Vígjáték vagy dráma: A pillangók még mindig szabadok a József Attila Színház Stúdiójában

Nagy érdeklődés övezi a hazánkban kevéssé ismert Broadway sikerszerző, Leonard Gershe darabját a József Attila Színházban.
Színház ajánló

Az öldöklés istene - Házaspárbaj az Átriumban

Yasmina Reza világhírű komédiája leleplező őszinteséggel beszél a kispolgári álszentségről, és arról, hogy mindannyiunkban mennyi sérelem, előítélet és düh kavarog.