Felszólaltak pályatársai, üzeneteket olvastak fel külföldi kollegáitól. Valóban kész, vége? Minden búcsúzó egyet értetett: a filmes abban a szinte kivételes helyzetben van, hogy munkáiban tovább él.

Két egymásra vett ing, pipázás, magas hang, sok anekdotázás, kölcsönös tegezés mindenkivel és az argó jelzők szabad kimondása - ezek jutnak leggyorsabban eszünkbe karakteres személyiségéről.

Jancsó Miklós későn kezdett el filmezni, a jogi egyetem után végezte csak el a rendezői szakot. Legismertebb alkotása a Szegénylegények. Munkában igen hűséges volt, a barátaival dolgozott együtt. 1959-ben ismerkedett meg Hernádi Gyula íróval, aki attól az évtől állandó alkotótársa lett egészen az író 2005-ben bekövetkezett haláláig. Nem volt nap, hogy ne találkoztak volna. Hernádi egypetéjű ikreknek nevezte magukat. Szállodákban, kávéházakban dolgoztak. Ugyanígy ragaszkodott operaőreihez is. Somló Tamás tizenegy éven át rögzítette számára a képeket, majd Kende János vette át a helyét évtizedekre. Alkotótársairól azt nyilatkozta, ha nem őket ismeri meg, nem ilyen filmeket készített volna.

Szeretett eljárni egyetemi klubokba beszélgetni a diákokkal. Nem csak a filmről, hanem a szabadságról - már a '70-es években is. Vállaltan liberális volt, az egyenlőség eszméjét hirdette, ez valószínűleg sokféle nemzetiségű családjából fakadt. A diákok tegezték, Miki bácsinak szólították. Aktívan érdekelte a közélet, kétszer országgyűlési képviselőnek is indult az SZDSZ színeiben.

Filmes technikájában kedvelte a hosszú beállításokat, vagyis amikor a kamera vágás nélkül vesz hosszú jelenetet. Gyakran szerepeltek meztelen nők a vásznon nála. Hernádi Gyula barátjával "parasztvakításnak" nevezték ezt a leleményes fogásukat, vagyis csak azért alkalmazták, hogy több néző üljön be a moziba. A filmezés egyszerre volt munka és játék számára.

A ravatalnál Marx József volt stúdióvezető gondolatait Balázsovits Lajos színművész tolmácsolta, megemlékezett Cserhalmi György és Grunwalsky Ferenc is.

Tarr Béla filmrendező - többször könnyeivel küzdve - így emlékezett: "Nélküled ma más lenne a világ, más képeket látnánk. Nem fogadtál el semmilyen formát, iskolákat, stílust, mert te magad voltál a forma, a stílus és az iskola. Minden képkockád szemben áll azzal az üzleti vagy politikai érdekek által prostituált filmkészítéssel, amely korunkat jellemezte és jellemzi. Megtanulhattuk tőled, hogy nincs okunk félelemre, hogy erősek és szabadok vagyunk, minden beállításod, kamerád szárnyalása a szabadság igenléséről szól. A szabadság nálad azt jelentette, szembenézni és leszámolni azzal a szánalmas szervilizmussal, amely országunkat és a magyar filmeseket a mai napig jellemzi" - fogalmazott.

A külföldi pályatársak üzeneteit Mundruczó Kornél, Mucsi Zoltán, Scherer Péter, Galkó Balázs és Szemán Béla olvasta fel. "Léteznek olyan szerencsés országok, melyek lelke évtizedeken keresztül egy-egy nagy művészben testesül meg" - fogalmazott Gilles Jacob, a cannes-i filmfesztivál elnöke, aki szerint Magyarország számára Jancsó Miklós ilyen művész volt.

Andrzej Wajda Jancsó Miklóst mint a mozi világában egyedülálló jelenséget méltatta, Mike Leigh a mozi egyik nagy, radikális megújítójaként emlékezett a magyar filmművészre, Francis Coppola szerint pedig Jancsó Miklós művészi kifejezésmódjával a filmes világ nagy mértékben gazdagodott a szimbolizmus területén. Bíró Yvette forgatókönyvíró üzenetében hangsúlyozta: Jancsó Miklós örök értékeket hagyott hátra.

Jerzy Skolimowski a világ egyik legnagyobb filmrendezőjeként méltatta Jancsó Miklóst, akitől egykori tanítványaként búcsúzott Darren Aronofsky, míg Daniel Olbrychski és Michael York vele közös munkáikat elevenítették fel. Részvétét fejezte ki a családnak többek között Martin Scorsese, Quentin Tarantino, Krzysztof Zanussi, Jiri Menzel és Agnieszka Holland filmrendező is.

Jancsó Miklóst sok százan kísérték utolsó útjára, köztük Mészáros Márta, Sára Sándor, Kósa Ferenc, Kovács András, Szabó István, Szász János, Jeles András, Sándor Pál, Török Ferenc és Can Togay János rendező, Koltai Lajos és Ragályi Elemér operatőr, Gáspár Sándor színművész, Konrád György író, Báron György filmkritikus, Benkő László zenész, Novák Ferenc koreográfus és a kulturális élet számos más kiválósága. 

A búcsúzók között volt Halász János kultúráért felelős jelenlegi és Szőcs Géza egykori államtitkár, Csomós Miklós főpolgármester-helyettes, valamint Mesterházy Attila, Bajnai Gordon, Gyurcsány Ferenc, Fodor Gábor, Horváth Csaba, Hiller István, Kuncze Gábor politikusok.

A ravatalnál Sebő Ferenc és Dés László, a sírnál pedig - a Zár az égbolt című dallal - Lovasi András és Szabó Attila búcsúzott Jancsó Miklóstól.