Az alábbi cikk szponzorált tartalom, nem a Fidelio szerkesztőségének tagjai írták.
Az 51 éves Benoit Solès egy darabon dolgozott, amikor érdeklődni kezdett az alma szimbolikája iránt, és megismerte a mai számítógépek atyjának tartott angol matematikus, Alan Turing, tragikus sorsát. Alan Turing a második világháború alatt résztvevője volt annak a Bletchley Park-i kódtörő csoportnak, amely a nácik hírhedt Enigmáját törte fel. Becslések szerint Turing munkája Európában mintegy két évvel rövidítette le a második világháborút. Solès 2017-ben megírta a La Machine de Turing (A Turing-gép) című darabot, amely rávilágít a háború után elítélt, majd 2013-ban II. Erzsébet kegyelmével rehabilitált matematikus homoszexualitására is.
A legendás Avignoni Színházi Fesztivál OFF Programjának keretében bemutatott előadás akkorát robbant, hogy Benoit egy csapásra híres lett, helyet kapott egy jelentős párizsi magánszínházba
és végül a Turing-gép elnyerte a legjobb szerző, legjobb színész, előadás és rendezés Moliére-díjakat.
Ma már több, mint nyolcszáz alkalommal játszották a darabot, Solès pedig megkapta a legnagyobb francia állami kitüntetést is.
Horváth Patrícia, a darab rendezője Párizs egyik magánszínházában látta az eredeti, négy Molière-díjas előadást még a pandémia előtt, később éppen a Covid kényszerű bezártsága alatt fordította le a darab szövegét. „Megkértük a jogokat a francia szerzőtől, és belefogtunk a darab megvalósításába a 6SZIN vezetőivel. Azonnal Simon Kornélra esett a választásunk, hiszen Turing figuráját, mintha rászabták volna, ráadásul Kornél sokszor szinkronizálja Benedict Cumberbatch-et, aki a Kódjátszma című filmben alakította Turingot” – mesélte a rendező.
Nem egyszerű színészileg megformálni egy autista zsenit. Simon Kornél már a film szinkronizálásakor azt érezte, bárcsak eljátszhatna egy ilyen fajsúlyú szerepet. „Három iskolába jártam gyerekként, és ahogy az szokás az új gyerekek esetében, eleinte nehezen találtam társaságra.
Így sajnos tudom, milyen a külső bántásból eredő belső emigráció
– vallotta be.
Az előadás másik szereplője Száraz Dénes, aki három nagyon különböző karaktert formál meg: Nagy-Britannia akkori sakkbajnokát, egy huszonéves külvárosi srácot, illetve egy nyomozót, aki Turing után nyomoz homoszexualitás vétsége miatt, ám végül nagyon megszereti és sokra tartja Turingot.
Horváth Patrícia szerint A Kódfejtő egyébként sem egy életrajzi darab,
áthatja egy messze univerzálisabb gondolat arról, hogy milyen módon veszteget el a világunk csodálatos nagy tehetségeket, mert azok ilyen-olyan kirekesztő ideológiák célkeresztjébe kerülnek.
„A darab szerzője, Benoit Solès, tökéletesen ráérzett arra, hogy Turing történetében nem csupán a (ma már) oly sokat emlegetett Enigma megfejtése a lényeg, hanem az, hogy miképpen tudta őt öngyilkosságba sodorni a kor, amiben élt.”
„Azt a korszakot éljük mindenhol – veszi át a szót Simon Kornél –, hogy elkezdődik az alacsonyabb önérvényesítő képességgel rendelkező kisebbségek ellenséggé formálása. Fontos felmutatni, hogy ez helytelen. Másrészt szemtanúi vagyunk az IT területén zajló elképesztő változásnak, nyilvánvaló, hogy ez az egész Turing fejéből pattant ki. Érdekes abba belegondolni az asztali laptopra nézve, hogy hová tart a világ a turingi vízióból kiindulva.”
A Kódfejtő következő előadásai:
- Szeptember 28.
- Október 15.
- október 29.
- november 29.
További részletek a 6SZÍN oldalán.
Támogatott tartalom
Fejléckép: Simon Kornél és Száraz Dénes A Kódfejtő című előadásban (Fotó/Forrás: 6SZÍN)
hírlevél
