Az elmebeteg nő valóban élt, még a nevét is be tudjuk azonosítani. Az ő naplóját rendszerezi és analizálja dr. Brenner József (aki szépíróként Csáth Géza néven vonult be az irodalomtörténetbe) Az elmebetegségek pszichikus mechanizmusa című pszichiátriai szakkönyve. Az előadás alapját képező szövegkönyv - melyet Brestyánszki Boros Rozi és Dömötör András készített - e szakmunka mellett Csáth novelláiból, naplóiból, egyéb tanulmányaiból és leveleiből áll össze, és vállaltan fiktív utazást tesz a párhuzamos világokban.
G. kisasszony története tehát nem fikció, noha írásainak irodalmi értékén már maga Csáth is elcsodálkozott. Elsősorban nyilván nem a szövegek fantasztikus világa ragadta meg. "Lehetséges, hogy Csáthnak ez a szakmunkája legalább annyira intimen az övé, mint a novellái és egyéb írásai?" - kérdezi Mészöly Miklós, alighanem jogosan, és az is elképzelhető, hogy valamilyen titkos rokonság van a beteg és az író-orvos világa között?
A szabadkai színházakban erős hagyománya van annak, hogy Csáth életművét színházi nyelvre fordítsák. A Szabadkai Népszínház Magyar Társulata néhány évvel ezelőtt az Emma című produkciót készítette el Csáth-novellákból, amellyel az újvidéki Sterija Játékokra is meghívást nyertek. A műhelymunkájáról, kísérletező szándékairól és öntevékeny, több darabot is író népszínháziekkal először dolgozott Dömötör András. Az együttműködés olyan jól sikerült, hogy az idei évadban a rendező egy kortárs német drámát vvisz színre a társulattal. Gizellát G. Erdélyi Hermina alakítja, Csáthot Pálfi Ervin. A további közreműködők, akik több szerepet is alakítanak, Szőke Attila, Ralbovszki Csaba, Kovács Nemes Andor és Pesitz Mónika.
hírlevél
