Színház

Egy évtizednyi értékes este – beszélgetés Zimányi Zsófiával

Mondhatni, véletlenek sorozata vezetett a Rózsavölgyi Szalon megalapításához. De talán a sors keze is közrejátszott a tíz évvel ezelőtt, a magyar költészet napján létrejött belvárosi játszóhely elindulásában. Ahol bár nincs állandó társulat, a művészek közt olyan erős az összetartás, ami szinte családdá kovácsolja a játszókat és a nézőket egyaránt. A polgári szalonkultúráról és az eltelt évtized tapasztalatairól beszélgettünk az alapítóval és művészeti vezetővel, Zimányi Zsófiával.

A Rózsavölgyi Zeneműbolt a legrégebbi olyan üzlet Pesten, amelynek a kezdetek óta ugyanaz a főprofilja. A Rózsavölgyi és Társa céget 1850-ben alapították, és nemcsak kereskedelemmel, de zenemű- és könyvkiadással, hangversenyek szervezésével, zenei együttesek menedzselésével is foglalkoztak. Az első üzletük után – amely ugyancsak a Szervita téren állt – 1912-ben költöztek át a Lajtha Béla tervezte épületbe, a Szervita tér 5. szám alá, ezt követően pedig a Rózsavölgyi név fogalommá vált.

A céget 1949-ben államosították, majd 1994-ben került újra magántulajdonba. 2002-ben újjáalakult a Rózsavölgyi és Társa cég, amely célul tűzte ki annak a komplex tevékenységnek a folytatását, amely a cég korábbi működését jellemezte. Az épület fennállásának századik évfordulójára a Zeneműbolt átalakult, a felette található félemeleten pedig 2012. április 11-én megnyílt a Rózsavölgyi Szalon.

Tulajdonképpen a nagymamának köszönhetem az ötletet – idézte fel a kezdeteket Zimányi Zsófia. – Amikor 2011-ben eljöttem a Thália Színházból, amelynek kis ideig igazgatója voltam, azon gondolkoztam, mit fogok majd csinálni, mert egyáltalán nem terveztem nyugdíjba menni. Akkor jutott eszembe, amit a nagymamám mindig mesélt gyerekkoromban, hogy vasárnap délutánonként szalon volt náluk. Nagyon sok művész járt oda. Nagymamám nevelte a gyerekeket, és közben készült a vasárnapi szalonokra.

Hogyan képzeljük el a nagymama féle szalonnak a működését?

Nagymamámék lakásában volt egy – ma nappalinak neveznénk – szalonhelyiség, amelyben hatvan-nyolcvan ember rendszeresen összejöhetett. Zongoráztak, kamarakiállításokat rendeztek, a művészek így tartották egymással a kapcsolatot. Nagymamám 1981-ben halt meg, én pedig egy időre feledtem a régi történeteit. Majd 1990-ben megjelent egy amerikai impresszárió, Belle Schulhof könyve a pályájáról, elkezdtem olvasni, és a szerző – akiről kiderült, hogy Magyarországon született – nagymamám szalonjáról is írt a kötetében. Először egy ismerőse vitte el oda, aztán ő is rendszeres vendéggé vált, és lejegyezte, milyen sok, számára fontos emberrel ismerkedett meg ott, akiktől később rengeteg segítséget kapott a pályáján.

EDV_1820_-181938.jpg

Zimányi Zsófia, a Rózsavölgyi Szalon művészeti vezetője (Fotó/Forrás: Éder Vera / Rózsavölgyi Szalon)

És ez úgy jöhetett, mint egy „égi jel”…

Pontosan. Amikor 2011-ben azon gondolkodtam, merre tovább, újra eszembe jutott nagymamám egykori „polgári közösségi tere”. Arra gondoltam, a Rózsavölgyi Zeneműbolt fölött van egy nagyobb terület, próbáljunk meg itt egy szalont létrehozni. Miután életem legnagyobb részében zenével foglalkoztam, úgy terveztem, hogy kamaramuzsikálásokat, költői esteket és könyvbemutatókat tartunk. A Rózsavölgyi Szalon 2012. április 11-én, a magyar költészet napján nyílt meg. Öt napig tartó ünnepség volt, az első vendégek között: Tóth Krisztina, Kemény István, Miklósa Erika, Esterházy Péter, Lukács Miklós, Darvasi László, Udvaros Dorottya, Grecsó Krisztián, Érdi Tamás. Még a Thália Színházban szerettem volna bemutatni a Szerettem őt című előadást – Anna Gavalda francia írónő regénye alapján –, de miután ott már nem valósulhatott meg, a Rózsavölgyiben mutattuk be 2021. április 26-án Györgyi Anna és Szilágyi Tibor főszereplésével. Óriási sikere volt.

Nagyon hamar kiderült, milyen óriási az igény a kisebb létszámú, színészközeli színházra.

Úgyhogy voltaképpen már az elején gyorsan profilt váltottunk: a Rózsavölgyi Szalon egyértelműen színház lett. Egyébként én eredetileg dramaturg szerettem volna lenni, de amikor érettségiztem, épp nem indult dramaturg szak a főiskolán, a bölcsészre mentem. De most a darabválasztásokban kiélhetem régi vágyaimat, rengeteg darabot olvasok, évente legalább százötven-kétszáz művet, mire megtalálom azt a négyet-ötöt, amit egy évadban bemutatunk.

Hány oldalt kell olvasni egy műből, hogy az ember már rutinból tudja, érdemes-e foglalkozni vele?

Ez első húsz oldal után kiderül. Még a Rózsavölgyi Szalon indulása előtt a lányomék kint voltak Amerikában, és mesélték, hogy láttak egy nagyon érdekes előadást Az utolsó óra címmel. Javasolták, hogy érdemes lenne itthon is elővenni. Elolvastam, és nagyon tetszett, arra gondoltam, milyen jó lenne Sigmund Freud szerepére Jordán Tamást felkérni. Felhívtam, hogy csinálok egy színházszalont, itt menne ez az előadás, és szeretném, ha ő lenne Freud. Azt mondta, küldjem el neki a darabot, és visszaszól, tetszik-e vagy sem. „De ha úgyis csinálsz egy szalont, mondta, én most készülök egy önálló esttel, amit még nem mutattam be sehol, elviszem hozzád.” Így aztán 2012 januárjában Széllel szembe címmel nálunk debütált Jordán Tamás önálló estje, ami azóta is, vagyis tíz éve megy. Az utolsó órát is bemutattuk – Jordán Tamás partnere Alföldi Róbert, aki egyben rendezője is az előadásnak. Több mint 260 alkalommal játszották eddig. Nagyon szeretjük, ha az előadásaink hosszú életűek. Arra is hamar rájöttem:

nekünk csakis úgy érdemes színházat csinálnunk, ha valamiben mást tudunk nyújtani a többiekhez képest.

Társadalmi szempontból érzékeny, színvonalasan szórakoztató, de mindig művészi igényű előadásokat mutatunk be, többségében olyan – magyar és külföldi – műveket tűzünk repertoárra, amelyeket mi játszunk először Magyarországon. Tíz év alatt – talán mondhatom – a kortárs világirodalom és a kortárs magyar irodalom színházi műhelyévé váltunk. Büszke vagyok rá, hogy Valló Péter egyszer azt mondta, Budapesten itt van a legvájtfülűbb közönség.

Megnyitása óta 70 saját bemutatót tartott a Rózsavölgyi Szalon, számos produkció hosszú évek óta műsoron van, és szép sikerrel játsszák. Az utolsó óra eddig több mint 260-szor ment, a Valami csaj(ok) túl van a 100. előadásán, a Diplomácia és a Táncórák című produkciók pedig egyetlen évadon belül eljutottak az 50. előadásig, azóta is töretlen népszerűséggel futnak.

Dramaturgként is kipróbálta magát a szalonban?

Amikor nem találok jó művet, szoktam mondogatni, hogy majd én írok egyet. De csak viccből, nem terhelném vele a közönséget, és nem akarok beleszólni a művészek munkájába sem. Azt azért elmondom nekik, ha szerintem még lehetne húzni a szövegből, de úgy javítani a mondatokat, mint egy dramaturg, azt azért nem.

Darabválasztásnál sok szempontot kell figyelembe venni. Sikerszagú-e a dolog, mennyire értékes az adott mű stb. Amikor a jegyeladások kulcsfontosságúak, mekkora súllyal eshetnek latba az úgynevezett missziók?

Bármely előadás sikere a szövegen túl azon is múlik, hogy az ember megtalálja-e a megfelelő alkotótársakat, színészeket, rendezőt, tervezőket. De törekszünk arra, hogy minden évben legalább egy-egy magyar darabot is bemutassunk. Márai Sándor könyvéből készült A szegények iskolája című előadásunk, amely ugyan nem ment nagyon sokszor, mégis fontosnak tartom, hogy létrejött. Radnóti Zsuzsa Kossuth-díjas dramaturg, Örkény István hagyatékának gondozója létrehozta a Kortárs Magyar Dráma-díjat, amelynek az átadóünnepsége kezdettől, 2019-től a Rózsavölgyi Szalonban van, s egyben mi is szervezzük ezt az eseményt. Radnóti Zsuzsa az idei díjátadón azt mondta: „A rendezvénynek kezdettől helyet adó Rózsavölgyi Szalon kitüntetett figyelemmel fordul a magyar kortárs művek felé, sőt, ösztönzi is az írókat arra, hogy írjanak a Rózsavölgyi számára.” Ő is hivatkozott arra, hogy volt olyan időszak nálunk – nem is olyan régen –, amikor egyszerre öt magyar szerző is repertoáron volt, Zalán Tibor, Szakonyi Károly, Szabó Magda, Székely Csaba, Grecsó Krisztián egy-egy műve. Szabó Magda Az őz című regényének színpadi adaptációját és Szakonyi Károly A hatodik napon című darabját jelenleg is játsszuk.

220329_gordoneszter_4155-120621.jpg

Kiss Mari, Egri Márta és Hegedűs D. Géza a Gyerekek című előadásban (Fotó/Forrás: Gordon Eszter / Rózsavölgyi Szalon)

A Szalon nem titkolt célja, hogy közösség alakuljon ki és dialógusok jöjjenek létre az emberek között, ami talán ma még fontosabb, mint valaha.

Tényleg még fontosabb. Amikor elindult a Szalon, arra gondoltam, ha találok esténként 75 embert, akinek a napját egy kicsit jobbá teszi, ha ide eljön, már megérte. Ez sikerült is. Voltak olyan ismerőseim, akik azt mondták, ők rendszeresen járnak ide egyedül, és ismeretséget kötnek azokkal, akikkel egy asztalnál ülnek. S lehet, hogy legközelebb már együtt jönnek el! Fontos, hogy az emberek jól érezzék itt magukat, kikapcsolódjanak, és közben olyan előadásokat lássanak, amelyeken még másnap is gondolkodnak.

Ne csak móka és kacagás legyen, hanem úgy érezzék, valami történt velük aznap este.

Ön hogy ül az előadásokon?

Izgulok!

S közben arra gondol, mennyivel könnyebb mások produkcióit nézni, mint a sajátját?

Éppen ezen nevettem, hogy amikor a Budapesti Tavaszi Fesztivált szerveztem, állandóan jártam az összes helyszínt, és néztem, milyenek az előadások. Most ott ültem a Bartók Tavasz egyik koncertjén, és olyan boldog voltam, hogy semmi felelősségem nincs benne, és nincs más dolgom, mint gyönyörködni!

A Szalon premierjein figyeli a nézők reakcióit?

Hogyne! És nagyon boldog vagyok, ha a bemutatónk jól sikerül. És sosincs két egyforma előadás. Annyira függ attól, milyen az aznapi közönség, hogy

megérne egy külön tanulmányt végignézni, mitől más a játék egyik este, mint a másikon.

Noha nincs állandó társulat, a művészek is, mint a családjukhoz, visszajárnak. Izgalmas a színészeket más felállásban, más rendezővel látni. Ráadásul itt fordul meg a legtöbb Nemzet Színésze!

Igen és nagyon örülök neki, Jordán Tamás a kezdetektől velünk van, Molnár Piroska három produkcióban is látható, és ugyancsak fellép nálunk Szacsvay László, A hatodik napon című előadásban, és úgy tűnik, más produkcióban is számíthatunk rá a jövőben. Korábban Csomós Marit láthatta a közönség az Előttem az élet című Ajar-adaptációban, Almási Éva pedig már ötödik éve a Szalonban adja át a Psota Irén-díjat, ezzel az eseménnyel indult nálunk a születésnapi ünnepségsorozat, április 7-én.

LUS_6652_-150554.jpg

Karalyos Gábor és Szacsvay László A hatodik naponban (Fotó/Forrás: Kallus György / Rózsavölgyi Szalon)

Amikor új színészt avatnak, rendszeresen elhangzik, milyen régóta vágyott rá, hogy itt játsszon.

Már többször előfordult, igen. Talán a családias hangulat miatt is, hogy a nézők és a színészek ilyen közel vannak egymáshoz. Aki idejön, tudja, hogy itt minőségi előadásokban léphet fel, és a háttérben dolgozó munkatársak is szeretettel végzik a munkájukat. Ez mind-mind hozzáad a hely szelleméhez, hangulatához.

Hisz abban, hogy a mai színháznak beszélnie kell arról a világról, amelyben élünk?

Igen, mindenképpen. Úgy gondolkodunk: a színház értelmet ad a mának, feladata, hogy társadalmi kérdésekkel, a világ minket érintő változásaival is foglalkozzon. Legutóbbi bemutatónk, a Gyerekek című darab – Egri Mártával, Kiss Marival és Hegedűs D. Gézával, illetve Ujj Mészáros Károly rendezésében – rendkívül különleges témájú mű. Látszólag egy szerelmi háromszög, miközben arról beszél, mennyiben vagyunk felelősek azért, ami a környezetünkkel történik, és mit hagyunk a gyerekeinkre. Fontos, hogy erről is beszéljünk.

Április 11-én jubilálnak, az ünneplést követően milyen új bemutatókat terveznek?

Júniusi premierünk címe megmosolyogtató nyáron: Behavazva. Peter Quilter darabja arról szól, miként alakulnak a mindennapok, ha egy falu elzáródik a külvilágtól. A mű egy mérnök és furcsa szomszédjának kapcsolatát mutatja be. Nagyon jó a szereposztás, Schneider Zoltán és Nagy-Kálózy Eszter játszanak benne, Őze Áron rendezi. Arra számítok, hogy bár hóembert fognak építeni júniusban, nagyon fogja élvezni a közönség.

187136432_3843821052394604_7183166371717688501_n-095436.jpg

Csiby Gergely, Hegedűs D. Géza és Nagy-Kálózy Eszter a Churchill és Garbo című előadásban (Fotó/Forrás: Molnár Miklós / Rózsavölgyi Szalon)

Önnek külön mit jelent a Szalon?

A mindennapi munkát. Azt, hogy tudom, mi a dolgom ma és holnap. A családommal nagyon jó a kapcsolatom, a gyerekeimmel hetente egyszer találkozunk, az unokáim is már nagyok.

A Szalon beosztja az időmet, ritmust ad a mindennapjaimnak, és tervet a jövőre.

Aki máig évi százötven-kétszáz darabot olvas el, hogy megtalálja a legjobbakat, annak ez nemcsak mindennapi munka, hanem szenvedély. Olyan, mintha a családja, a gyereke volna. Vagy tévednénk?

Nem, valóban olyan, mintha a Szalon harmadik gyerekem lenne.

Eltelt az első tíz év. Mit tervez a következő időkre?

Megdöbbentő, milyen gyorsan eltelt ez a tíz év. Úgy érzem, a Rózsavölgyi Szalonnal tovább jutottam, mint elképzeltem. Azt, hogy végül színház lettünk ennyi sikeres előadással – őszintén mondom, engem is meglepett. De ez boldog rácsodálkozás. Hálás vagyok a sorsnak, hogy ez az egy évtized minden várakozásomat fölülmúlta. Nagyon jó lenne, ha öt év múlva ismét együtt beszélgethetnénk a Rózsavölgyi Szalon 15 évéről.

Galériánkért kattintson:

Fejléckép: Zimányi Zsófia (fotó: Éder Vera / Rózsavölgyi Szalon)

Titkok és áldozatok – beszélgetés Egri Mártával és Kiss Marival

Kapcsolódó

Titkok és áldozatok – beszélgetés Egri Mártával és Kiss Marival

Könnyedén, szórakoztatón, humorosan is el lehetne játszani, de annak nincs tétje, mondja Egri Márta és Kiss Mari, akik – Hegedűs D. Gézával együtt – főszereplői a Gyerekek című előadásnak, amelyet március 31-én mutat be a Rózsavölgyi Szalon Ujj Mészáros Károly rendezésében.

Százéves vagyok, csak letagadtam tízet – beszélgetés Szakonyi Károllyal

Százéves vagyok, csak letagadtam tízet – beszélgetés Szakonyi Károllyal

Azt mondja, nem szeretne szent tehén lenni, akinek már nem mondják meg, ha rosszat ír. Azt is elárulta, ha valakit megismer, nincs kizárva, hogy belekerül egy írásába. Mert mindig kell az embernek valami, ami még „birizgálja”… A Kossuth-díjas és számos egyéb kitüntetéssel elismert Szakonyi Károly hamarosan kilencvenéves lesz. A Rózsavölgyi Szalon ebből az alkalomból A hatodik napon című színdarabja bemutatásával tiszteleg előtte.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Lemondta a Putyin-párti zongoraművész, Valentina Lisitsa fellépését a Margitszigeti Színház

Az intézmény a művész politikai szerepvállalása miatt döntött úgy, hogy megválik tőle, miután az ukrán nagykövetségtől tudomást szerzett a mariupoli megszállókat éltető koncertjéről.
Klasszikus

A nagyok titkai

Vezető karmesterük, Kirill Petrenko vezényletével adta elő a Berlini Filharmonikusok Csajkovszkij Pikk dáma című operáját, saját koncerttermében, Berlinben. Az április 21-i, koncertszerű előadáson megpróbáltuk kideríteni, mit tudhat az a dirigens, akit egy ilyen jelentőségű zenekar mindenáron magának akart.
Színház

„Napfény a dörzspapíron” – Szakácsi Sándor, a nyughatatlan lélek

Szakácsi Sándort, bár már gyerekkorában nagy jövőt jósoltak neki a színészi pályán, kisebb korában gúnyolták iskolatársai, felnőttként pedig alkoholproblémákkal küzdött, magát La Mancha lovagjának, szélmalomharcosnak nevezte. Saját bevallása szerint a szerepeiből merített erőt a folytatáshoz.
Könyv

Krasznahorkai László és Bödőcs Tibor kapta a Libri irodalmi elismeréseit

2022-ben a zsűri egy hosszú elbeszélést, míg a közönség egy politikai szatírát emelt ki a tíz döntős mű közül.
Klasszikus

Elhunyt Cser László hegedűművész

A Budapesti Fesztiválzenekar alapító tagjától Gál-Tamási Mária hegedűművész búcsúzott a zenekar közösségi oldalán, és megható sorokkal idézte fel mindazt a támogatást, amit az együttes a muzsikustól kapott.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház hír

Kiss Mari visszatér Szombathelyre

Kihirdette jubileumi, 15. évadának új előadásait a szombathelyi Weöres Sándor Színház: 10 bemutatót tartanak a következő szezonban. Új tagokkal is bővül a társulat: Mari Dorottya és Domonkos Zsolt mellett újra az alkotógárdát erősíti majd a teátrum egyik alapítótagja, Kiss Mari.
Színház ajánló

Tizennyolcadik alkalommal rendezik meg a Nemzetközi Bábfesztivált Békéscsabán

Öt nap alatt tizennyolc társulat húsz előadása mutatkozik be június 22. és 26. között a Békéscsabai Napsugár Bábszínházban.
Színház magazin

„Napfény a dörzspapíron” – Szakácsi Sándor, a nyughatatlan lélek

Szakácsi Sándort, bár már gyerekkorában nagy jövőt jósoltak neki a színészi pályán, kisebb korában gúnyolták iskolatársai, felnőttként pedig alkoholproblémákkal küzdött, magát La Mancha lovagjának, szélmalomharcosnak nevezte. Saját bevallása szerint a szerepeiből merített erőt a folytatáshoz.
Színház hír

Klasszikusok új köntösben – hat bemutatót tart a jövő évadban a József Attila Színház

A következő szezon műsorán a drámák és a vígjátékok mellett a zenés színház kedvelői számára is kínál újdonságokat a József Attila Színház, a Made in Hungáriából ízelítőt is kaphattak a sajtó képviselői.
Színház hír

„A minőség összeköt” – kihirdette idei programjait a Városmajori Szabadtéri Színpad

A fennállásának 100. évfordulóját ünneplő Városmajori Szabadtéri Színpad minden eddiginél gazdagabb programkínálattal várja az érdeklődőket szeptember közepéig. A színházi előadások mellett koncertek, kiállítások, filmvetítések, családi események és tematikus séták is várják a látogatókat.