Színház

„Egy fantasztikus korszaknak bukkantam a nyomára” – interjú Szikora Jánossal

2018.08.18. 10:30
Ajánlom
Idén már hatodik alaklommal rendezi meg a Koronázási Szertartásjátékot a Vörösmarty Színház igazgatója. Az augusztus 18-i bemutató apropóján Szikora János beszélt a kezdetekről, az idei év újdonságairól és a darab nemzeti öntudatformáló szerepéről.

Hogy lehet ennyire szenvedéllyel beszélni a szertartásjátékról és az adott évek megkoronázott királyairól?

Az az igazság, hogy ez a szenvedély menet közben alakult ki, ahogy elkezdtem foglalkozni vele, folyamatosan húzott be magába ez a történet. Mondhatni úgy jártam, mint egy utazó, aki bemerészkedik a dzsungelbe egy keskeny ösvényen és egyszerűen nem hogy nem talál ki belőle, nem is akar kijönni, mert egyre izgalmasabbak, rejtelmesebbek még a mellék ösvények is. Egy fantasztikus korszaknak bukkantam félig öntudatlanul a nyomára. Egy kincsesbányára, mert ez a korszak roppant gazdag az eseménydús, bonyolult személyes történetekben.

Több száz, soha meg nem írott színdarab, film, regény alapanyaga rejlik ezekben az évszázadokban.

szikora_janos_pot-w500-h750-123936.jpg

Szikora János (Fotó/Forrás: Vörösmarty Színház)

Egyetérthetünk abban, hogy ön sem gondolta volna hat évvel ezelőtt, hogy az idő előre haladtával mindig újabb és újabb lendületet, impulzusokat kap, ami aztán kreativitásban teljesedik ki a színpadon?

Valóban nem, mert igazából minden egyes év tavaszán, amikor el kezdek készülni a következőre bennem van egy görcs, hogy képes vagyok-e még valami újat kicsiholni magamból, elég érdekes lesz-e az előadás a nézők számára. Számomra ugyanis nincs rettenetesebb, mint ha az ember valami olyasmit csinál, amire a néző azt mondja: jaj, én ezt már láttam. Rettegek az önismétlés veszélyétől, ami különösen veszélyes, ha a rendező helyhez és tradíciókhoz van kötve. Azt gondolom, hogy ebből a görcsből szinte minden évben tiszta lelkiismerettel jöttem ki, mert úgy érzem mindig sikerült megújulnia a szertartásjátéknak. A titok talán az lehet, hogy maga a kor annyi nyersanyagot és újdonságot hordoz magában, hogy a megújulás lényegében biztosítva van.

Az is óriási játékteret adhat, hogy a mai kor eszközeivel próbálja meg felidézni a múltat.

Persze. Ne tagadjuk, hogy ez egy hatalmas játék. A kisfiamnak nemrég építettünk egy homokozót, mondtam is neki, hogy Fehérváron én is rendelkezem egy hatalmassal. Jó érzés eljátszani ezzel az óriási homokozóval: építek és rombolok. Szóval igen, ez egy számos variációt magában rejtő játék.

Milyen újdonságok várhatóak idén?

Még sosem csináltam kétpólusú történetet és ennek megfelelően kétpólusú játékteret. II. András és Szent Erzsébet alakjai köré tartozó két világszemlélet párhuzamos összekomponálása lesz az egyik újdonság. Arra akár mondhatnánk, hogy az önismétlés kategóriája a videotechnika használata, ám minden évben máshogy mozgatom az operatőröket, vagy statikussá teszem őket, mint idén. Míg tavaly 4 részre osztattam területüket, most egy hatalmas játékterük lesz. Ilyen monumentális formában a videotechnika még egyetlenegy szertartásjátékban sem jelent, mint majd most.

A történelmi felvonulás gondolata hogyan született meg?

Érdekes módon az ötlet nem most született meg, már az első évben motoszkált a fejemben, csak már a kivitelezésére nem volt energia. A következő években aztán valahogyan elfelejtődött. A tavalyi évet azzal zártam, hogy 2018-ban mindenképpen megvalósítom, a szertartásjátékhoz szervesen hozzákapcsolódik a felvonulás.

koronazasi_III_bela_dsc_2660-171010.jpg

Koronázási játék III. Béláról (Fotó/Forrás: Kiss László / Vörösmarty Színház)

Még négy esztendőn át biztosan folytatódik a Koronázási Szertartásjáték története. Ha most előretekintünk, 2022-ben mivel lenne elégedett?

Leginkább azzal, hogy először is jobban behozzam a köztudatba azt, hogy itt állt a Nagyboldogasszony-bazilika monumentális épülete. Akár vizuálisan, hogy hogyan képzeljük el, illetve szellemileg, hogy megértsük a jelentőségét. Ebben az épületben sűrítve tulajdonképpen az egész magyar történelem benne van.

Lényegében tehát a cél a nemzeti identitástudatunk formálása.

Feltétlenül ez az első gondolat. A másik pedig, hogy szintén a közérdeklődést ráfordítani azokra a királyokra, akiknek az élete, uralkodása hozzájárult ahhoz, hogy ez a magyar nemzet létezhessen. Az Árpád-ház 1301-ben kihalt, mi pont azt a kilenc uralkodójának az élettörténetét mutatjuk be, akiket nemzetünk történelemformáló, karizmatikus személyiségének gondolunk. Amennyiben ezek a nagy uralkodók nem lettek volna, akkor lehet, hogy ma már nem is magyarul beszélnénk.

Az előadásról itt olvashat bővebben:

II. András koronázása elevenedik meg a Nemzeti Emlékhelyen

Kapcsolódó

II. András koronázása elevenedik meg a Nemzeti Emlékhelyen

Az Árpád-ház egyik legismertebb, leghosszabb ideig uralkodó királyának koronázási szertartását és életét viszi színre Szikora János rendező Székesfehérváron. Az egykori koronázótemplom helyén felépített grandiózus szabadtéri színpadon augusztus 18‒19-én látható előadásnak idén is szereplői lesznek a történelmi óriásbábok, statisztaként pedig határon túli gyerekek is bekapcsolódnak.

Fejléckép: Koronázási játék III. Béláról (fotó: Kiss László / Vörösmarty Színház)

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

5 zenemű, amely kapudrog lehet Bartók Bélához

Bartók zenéje nem könnyű. Hiába vált az egyik legismertebb magyar művészszemélyiséggé, valószínűleg többször találkozunk róla elnevezett utcával, térrel, mint a zeneműveivel. Ezen segítünk most.
Klasszikus

Szívet melengető videó: Pillangó szállt a fuvolaművész homlokára játék közben

Létezik ennél igazabb megerősítés egy muzsikus számára, mint az, hogy egy pillangó is gyönyörködni kezd a játékában?
Klasszikus

És Ön olvas még zenei könyveket?

A klasszikus zene közönsége szűk, de szeret olvasni. Ez kihívás egy könyvkiadónak, a Rózsavölgyi pedig számos újdonsággal szolgálhat az érdeklődőknek.
Klasszikus

Három díjazottja volt idén a Bartók-Pásztory-díjnak

A Bartók Béla születésének 138. évfordulóján rendezett díjátadón az elismeréseket Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektora, a kuratórium elnöke adta át.
Könyv

Mondd meg te, melyik volt 2018 legjobb magyar könyve!

2019-ben is átadják a Libri irodalmi díjat és a Libri irodalmi közönségdíjat. A 2016-ban megalapított elismerésekkel az előző év legjobb magyar szép- és tényirodalmi könyveit díjazzák. A nyertesek idén már 2-2 millió forintot és 30 millió forint értékű médiatámogatást kapnak.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház ajánló

Legénybúcsú a Játékszínben

Március 23-án tartották a Játékszín idei utolsó bemutatójának olvasópróbáját. Szente Vajk Legénybúcsú című vígjátékát május 4-én láthatja először a közönség.
Színház portré

Huncut és szomorú tekintet – Harkányi Endre 85

Lázadásból jelentkezett a Színművészetire, többnyire kisembereket, komikus figurákat alakított, de neki köszönhetjük Mézga Géza hangját is. Egyik utolsó előadásában, a Vígszínház Átutazók című komédiájában Törőcsik Mari partnereként lépett színpadra.
Színház hír

Polcz Alaine-ről szóló monodrámát és Woyzeck-rendezést is díjaztak Tatabányán

A monodráma- és stúdiószínházi előadásokat felvonultató MOST FESZT öt napja alatt összesen tíz előadást láthatott a fesztiválközönség március 20. és 24. között.
Színház interjú

A kibeszéletlen múlt mesélője - interjú Mohácsi Jánossal

Testvérével, Mohácsi Istvánnal és Závada Pállal közösen vehette át február végén a Kortárs Magyar Dráma-díjat az Egy piaci nap rendezéséért, amely a II. világháború utáni kunmadarasi zsidóellenes pogromot dolgozza fel. Mohácsi Jánossal beszélgettünk.
Színház Íliász

Földrészeken átívelő Íliász maraton az Ódry Színpadon

Éjszakába nyúló Íliász-felolvasást tartanak az Ódry Színpadon pénteken. A mintegy 12 órásra tervezett esemény, ahhoz az 59 ország részvételével zajló világméretű Homérosz-olvasáshoz csatlakozik, amelyet a lyoni École Normale Supérieure kezdeményezésére szerveztek meg.