Színház

„Egy fantasztikus korszaknak bukkantam a nyomára” – interjú Szikora Jánossal

2018.08.18. 10:30
Ajánlom
Idén már hatodik alaklommal rendezi meg a Koronázási Szertartásjátékot a Vörösmarty Színház igazgatója. Az augusztus 18-i bemutató apropóján Szikora János beszélt a kezdetekről, az idei év újdonságairól és a darab nemzeti öntudatformáló szerepéről.

Hogy lehet ennyire szenvedéllyel beszélni a szertartásjátékról és az adott évek megkoronázott királyairól?

Az az igazság, hogy ez a szenvedély menet közben alakult ki, ahogy elkezdtem foglalkozni vele, folyamatosan húzott be magába ez a történet. Mondhatni úgy jártam, mint egy utazó, aki bemerészkedik a dzsungelbe egy keskeny ösvényen és egyszerűen nem hogy nem talál ki belőle, nem is akar kijönni, mert egyre izgalmasabbak, rejtelmesebbek még a mellék ösvények is. Egy fantasztikus korszaknak bukkantam félig öntudatlanul a nyomára. Egy kincsesbányára, mert ez a korszak roppant gazdag az eseménydús, bonyolult személyes történetekben.

Több száz, soha meg nem írott színdarab, film, regény alapanyaga rejlik ezekben az évszázadokban.

szikora_janos_pot-w500-h750-123936.jpg

Szikora János (Fotó/Forrás: Vörösmarty Színház)

Egyetérthetünk abban, hogy ön sem gondolta volna hat évvel ezelőtt, hogy az idő előre haladtával mindig újabb és újabb lendületet, impulzusokat kap, ami aztán kreativitásban teljesedik ki a színpadon?

Valóban nem, mert igazából minden egyes év tavaszán, amikor el kezdek készülni a következőre bennem van egy görcs, hogy képes vagyok-e még valami újat kicsiholni magamból, elég érdekes lesz-e az előadás a nézők számára. Számomra ugyanis nincs rettenetesebb, mint ha az ember valami olyasmit csinál, amire a néző azt mondja: jaj, én ezt már láttam. Rettegek az önismétlés veszélyétől, ami különösen veszélyes, ha a rendező helyhez és tradíciókhoz van kötve. Azt gondolom, hogy ebből a görcsből szinte minden évben tiszta lelkiismerettel jöttem ki, mert úgy érzem mindig sikerült megújulnia a szertartásjátéknak. A titok talán az lehet, hogy maga a kor annyi nyersanyagot és újdonságot hordoz magában, hogy a megújulás lényegében biztosítva van.

Az is óriási játékteret adhat, hogy a mai kor eszközeivel próbálja meg felidézni a múltat.

Persze. Ne tagadjuk, hogy ez egy hatalmas játék. A kisfiamnak nemrég építettünk egy homokozót, mondtam is neki, hogy Fehérváron én is rendelkezem egy hatalmassal. Jó érzés eljátszani ezzel az óriási homokozóval: építek és rombolok. Szóval igen, ez egy számos variációt magában rejtő játék.

Milyen újdonságok várhatóak idén?

Még sosem csináltam kétpólusú történetet és ennek megfelelően kétpólusú játékteret. II. András és Szent Erzsébet alakjai köré tartozó két világszemlélet párhuzamos összekomponálása lesz az egyik újdonság. Arra akár mondhatnánk, hogy az önismétlés kategóriája a videotechnika használata, ám minden évben máshogy mozgatom az operatőröket, vagy statikussá teszem őket, mint idén. Míg tavaly 4 részre osztattam területüket, most egy hatalmas játékterük lesz. Ilyen monumentális formában a videotechnika még egyetlenegy szertartásjátékban sem jelent, mint majd most.

A történelmi felvonulás gondolata hogyan született meg?

Érdekes módon az ötlet nem most született meg, már az első évben motoszkált a fejemben, csak már a kivitelezésére nem volt energia. A következő években aztán valahogyan elfelejtődött. A tavalyi évet azzal zártam, hogy 2018-ban mindenképpen megvalósítom, a szertartásjátékhoz szervesen hozzákapcsolódik a felvonulás.

koronazasi_III_bela_dsc_2660-171010.jpg

Koronázási játék III. Béláról (Fotó/Forrás: Kiss László / Vörösmarty Színház)

Még négy esztendőn át biztosan folytatódik a Koronázási Szertartásjáték története. Ha most előretekintünk, 2022-ben mivel lenne elégedett?

Leginkább azzal, hogy először is jobban behozzam a köztudatba azt, hogy itt állt a Nagyboldogasszony-bazilika monumentális épülete. Akár vizuálisan, hogy hogyan képzeljük el, illetve szellemileg, hogy megértsük a jelentőségét. Ebben az épületben sűrítve tulajdonképpen az egész magyar történelem benne van.

Lényegében tehát a cél a nemzeti identitástudatunk formálása.

Feltétlenül ez az első gondolat. A másik pedig, hogy szintén a közérdeklődést ráfordítani azokra a királyokra, akiknek az élete, uralkodása hozzájárult ahhoz, hogy ez a magyar nemzet létezhessen. Az Árpád-ház 1301-ben kihalt, mi pont azt a kilenc uralkodójának az élettörténetét mutatjuk be, akiket nemzetünk történelemformáló, karizmatikus személyiségének gondolunk. Amennyiben ezek a nagy uralkodók nem lettek volna, akkor lehet, hogy ma már nem is magyarul beszélnénk.

Az előadásról itt olvashat bővebben:

II. András koronázása elevenedik meg a Nemzeti Emlékhelyen

Kapcsolódó

II. András koronázása elevenedik meg a Nemzeti Emlékhelyen

Az Árpád-ház egyik legismertebb, leghosszabb ideig uralkodó királyának koronázási szertartását és életét viszi színre Szikora János rendező Székesfehérváron. Az egykori koronázótemplom helyén felépített grandiózus szabadtéri színpadon augusztus 18‒19-én látható előadásnak idén is szereplői lesznek a történelmi óriásbábok, statisztaként pedig határon túli gyerekek is bekapcsolódnak.

Fejléckép: Koronázási játék III. Béláról (fotó: Kiss László / Vörösmarty Színház)

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Mi az a tritónusz, és miért nevezték az ördög hangközének?

Schiff András egy interjúban nemrégen a tritónusz hangközével jellemezte Magyarországot. De vajon tudjuk, mi ez? És tényleg be volt tiltva a középkorban?
Klasszikus

Amikor a nadrág és a kották is otthon maradnak

Vásáry Tamás számos alkalommal muzsikált együtt Érdi Tamással, ez a történet is egy ilyen koncertről szól. Érdi Szabó Márta könyvben írta meg fia történetét, ebből közlünk egy szemelvényt.
Klasszikus

A zene olyan, mint a pszichoanalízis

Fejérvári Zoltán november 20-án, illetve a rá következő két estén a Budapesti Fesztiválzenekarral lép pódiumra a Müpában. A külföldön is sikeres zongoraművész beszélgetésünkben elmondta, hogy miért jó egyedül zenélni, miért jó kamarázni, és mi köze mind ennek a pszichoterápiához.
Jazz/World

Stanley Jordan: „Az emberek megérdemelnek egy olyan világot, amelyben hiteles művészek alkotnak”

Vajon miért pont Bartók Béla a kedvenc zeneszerzője és miért ragaszkodik annyira magyar zenésztársaihoz, Horváth Kornélhoz és Dörnyei Gáborhoz? A gitárvirtuóz november 17-én ad koncertet a Müpában, ennek apropóján válaszolt a fenti kérdésekre.
Klasszikus

Elkápráztatnak új Rameau-lemezükkel Vashegyi György együttesei

Vashegyi György együttesei, a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar lemezre vették Rameau ma már ritkaságnak számító operáját, a Naïst, és a kritika elismerését is kivívták.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Színház ajánló

Ha színház, ha mesejáték, ha családi program, akkor Noir Színház

Ebben az évadban újabb darabbal bővült a Noir Színház repertoárja, így most már négy klasszikus mesejáték közül választhatnak a Duna Palotába ellátogató nézők.
Színház ajánló

Ózon és csülök együttállása a szenvedély terített asztalán

Parti Nagy Lajos rendkívüli teljesítménynek tartja, ahogy Mészáros Máté estéről estére színpadra lép, és előadja, alakítja, végigéli az író által jegyzett Az étkezés ártalmasságáról című előadást.
Színház hír

Orvosai nem javasolják, hogy színpadra lépjen Törőcsik Mari

Nem javasolnák az orvosai, hogy a Galilei élete című előadásban színpadra lépjen Törőcsik Mari, aki jelenleg ismét kórházban fekszik.
Színház józsef attila színház

Az IRKA kedvenc Egressy verse

Egressy Zoltán és Chajnóczki Balázs voltak a József Attila Színház IRodalmi KÁvéházának vendégei. A beszélgetésen szóba került az a bizonyos Sóska, sültkrumpli, foci, gyereknevelés és természetesen a költészet is.
Színház meetoo

Kortalan Kortárs – A hatalom és az abúzus viszonya

A Kortalan Kortárs sorozat soron következő előadásában a zaklatás, az erőszak, az alá/fölé-rendeltség témáját járják körül november 14-én a Kálmán Imre Teátrumban.