Színház

„Egy fantasztikus korszaknak bukkantam a nyomára” – interjú Szikora Jánossal

2018.08.18. 10:30
Ajánlom
Idén már hatodik alaklommal rendezi meg a Koronázási Szertartásjátékot a Vörösmarty Színház igazgatója. Az augusztus 18-i bemutató apropóján Szikora János beszélt a kezdetekről, az idei év újdonságairól és a darab nemzeti öntudatformáló szerepéről.

Hogy lehet ennyire szenvedéllyel beszélni a szertartásjátékról és az adott évek megkoronázott királyairól?

Az az igazság, hogy ez a szenvedély menet közben alakult ki, ahogy elkezdtem foglalkozni vele, folyamatosan húzott be magába ez a történet. Mondhatni úgy jártam, mint egy utazó, aki bemerészkedik a dzsungelbe egy keskeny ösvényen és egyszerűen nem hogy nem talál ki belőle, nem is akar kijönni, mert egyre izgalmasabbak, rejtelmesebbek még a mellék ösvények is. Egy fantasztikus korszaknak bukkantam félig öntudatlanul a nyomára. Egy kincsesbányára, mert ez a korszak roppant gazdag az eseménydús, bonyolult személyes történetekben.

Több száz, soha meg nem írott színdarab, film, regény alapanyaga rejlik ezekben az évszázadokban.

szikora_janos_pot-w500-h750-123936.jpg

Szikora János (Fotó/Forrás: Vörösmarty Színház)

Egyetérthetünk abban, hogy ön sem gondolta volna hat évvel ezelőtt, hogy az idő előre haladtával mindig újabb és újabb lendületet, impulzusokat kap, ami aztán kreativitásban teljesedik ki a színpadon?

Valóban nem, mert igazából minden egyes év tavaszán, amikor el kezdek készülni a következőre bennem van egy görcs, hogy képes vagyok-e még valami újat kicsiholni magamból, elég érdekes lesz-e az előadás a nézők számára. Számomra ugyanis nincs rettenetesebb, mint ha az ember valami olyasmit csinál, amire a néző azt mondja: jaj, én ezt már láttam. Rettegek az önismétlés veszélyétől, ami különösen veszélyes, ha a rendező helyhez és tradíciókhoz van kötve. Azt gondolom, hogy ebből a görcsből szinte minden évben tiszta lelkiismerettel jöttem ki, mert úgy érzem mindig sikerült megújulnia a szertartásjátéknak. A titok talán az lehet, hogy maga a kor annyi nyersanyagot és újdonságot hordoz magában, hogy a megújulás lényegében biztosítva van.

Az is óriási játékteret adhat, hogy a mai kor eszközeivel próbálja meg felidézni a múltat.

Persze. Ne tagadjuk, hogy ez egy hatalmas játék. A kisfiamnak nemrég építettünk egy homokozót, mondtam is neki, hogy Fehérváron én is rendelkezem egy hatalmassal. Jó érzés eljátszani ezzel az óriási homokozóval: építek és rombolok. Szóval igen, ez egy számos variációt magában rejtő játék.

Milyen újdonságok várhatóak idén?

Még sosem csináltam kétpólusú történetet és ennek megfelelően kétpólusú játékteret. II. András és Szent Erzsébet alakjai köré tartozó két világszemlélet párhuzamos összekomponálása lesz az egyik újdonság. Arra akár mondhatnánk, hogy az önismétlés kategóriája a videotechnika használata, ám minden évben máshogy mozgatom az operatőröket, vagy statikussá teszem őket, mint idén. Míg tavaly 4 részre osztattam területüket, most egy hatalmas játékterük lesz. Ilyen monumentális formában a videotechnika még egyetlenegy szertartásjátékban sem jelent, mint majd most.

A történelmi felvonulás gondolata hogyan született meg?

Érdekes módon az ötlet nem most született meg, már az első évben motoszkált a fejemben, csak már a kivitelezésére nem volt energia. A következő években aztán valahogyan elfelejtődött. A tavalyi évet azzal zártam, hogy 2018-ban mindenképpen megvalósítom, a szertartásjátékhoz szervesen hozzákapcsolódik a felvonulás.

koronazasi_III_bela_dsc_2660-171010.jpg

Koronázási játék III. Béláról (Fotó/Forrás: Kiss László / Vörösmarty Színház)

Még négy esztendőn át biztosan folytatódik a Koronázási Szertartásjáték története. Ha most előretekintünk, 2022-ben mivel lenne elégedett?

Leginkább azzal, hogy először is jobban behozzam a köztudatba azt, hogy itt állt a Nagyboldogasszony-bazilika monumentális épülete. Akár vizuálisan, hogy hogyan képzeljük el, illetve szellemileg, hogy megértsük a jelentőségét. Ebben az épületben sűrítve tulajdonképpen az egész magyar történelem benne van.

Lényegében tehát a cél a nemzeti identitástudatunk formálása.

Feltétlenül ez az első gondolat. A másik pedig, hogy szintén a közérdeklődést ráfordítani azokra a királyokra, akiknek az élete, uralkodása hozzájárult ahhoz, hogy ez a magyar nemzet létezhessen. Az Árpád-ház 1301-ben kihalt, mi pont azt a kilenc uralkodójának az élettörténetét mutatjuk be, akiket nemzetünk történelemformáló, karizmatikus személyiségének gondolunk. Amennyiben ezek a nagy uralkodók nem lettek volna, akkor lehet, hogy ma már nem is magyarul beszélnénk.

Az előadásról itt olvashat bővebben:

II. András koronázása elevenedik meg a Nemzeti Emlékhelyen

Kapcsolódó

II. András koronázása elevenedik meg a Nemzeti Emlékhelyen

Az Árpád-ház egyik legismertebb, leghosszabb ideig uralkodó királyának koronázási szertartását és életét viszi színre Szikora János rendező Székesfehérváron. Az egykori koronázótemplom helyén felépített grandiózus szabadtéri színpadon augusztus 18‒19-én látható előadásnak idén is szereplői lesznek a történelmi óriásbábok, statisztaként pedig határon túli gyerekek is bekapcsolódnak.

Fejléckép: Koronázási játék III. Béláról (fotó: Kiss László / Vörösmarty Színház)

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Hamarosan eldől, hogy ki vezetheti tovább a Pécsi Nemzeti Színházat – íme a pályázatok!

Rázga Miklós igazgatói megbízatása jövő év elején lejár, a meghirdetett igazgatói pozícióra pedig a szeptember 28-i határidőig két egyéni és két páros tervezet érkezett. A szakmai bizottság ezekről a pályázatokról október 21-én döntött, de a pécsi közgyűlés határozata még hátravan. Bemutatjuk a pályázókat.
Vizuál

Hatvan éve eltűnt festményt ismert fel szomszédai nappalijában a Met egyik látogatója

Jacob Lawrence sorozatából öt kép hiányzott, ebből kettőnek, köztük a most előkerült darabnak, csupán a címe volt ismert.
Klasszikus

A tanár és az előadóművész egyensúlya – interjú Farkas Gáborral

Szeptembertől a Zeneakadémia Billentyűs és Akkordikus Hangszerek Tanszékének vezetője lett, hazaköltözik Tokióból Farkas Gábor zongoraművész. Lehet, hogy észre sem vettük, hogy távol volt: rendszeresen találkoztunk vele a hazai színpadokon. Mert, miként a zongoraművész vallja, koncertezést és tanítást együtt érdemes művelni.
Vizuál

Vidnyánszky az eszefésekért tüntet drMáriás festményén

Újabb drMáriással gazdagodott a magyar festészet tárháza. A festőművész, aki általában a napilapokban keresi témáit, most Vidnyánszky és a színművészetisek ügyét találta meg.
Jazz/World

Megjelent a Nagy Emma Quintet új lemeze

A folyamatos változásról szól a Nagy Emma Quintet új, második lemeze. A Bartók Konzervatórium növendékeiből alakult formáció október 27-én mutatja be a Low Frequency Oscillator című anyagot a fővárosi Opus Jazz Clubban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház gyászhír

Elhunyt Kelemen Csaba egri színművész

A 65 éves korában, október 26-án elhunyt színész 1989 óta az Egri Gárdonyi Géza Színház társulatát erősítette, nevéhez olyan nagyszerű szerepek kötődnek, mint A fejedelem II. Rákóczi Ference, A Mester és Margarita Sztravinszkij főorvosa, a Nem félünk a farkastól George-a, de évtizedekig játszotta Dobó Istvánt az Egri csillagok musical változatában.
Színház mti

Hetedszer kapta meg a Laurence Olivier-díjat Sir Ian McKellen

Andrew Scott és Ian McKellen is a díjazottak között volt vasárnap Londonban a brit színházi világ legrangosabb elismeréseinek, a Laurence Olivier-díjak átadásán.
Színház ajánló

Szüleik ellen lázadó fiatalokról szóló drámát rendez Vidnyánszky a Nemzetiben

Shakespeare Rómeó és Júlia című művét tűzi műsorra a Nemzeti Színház Vidnyánszky Attila rendezésében; a szerelem mindenhatóságáról szóló darab olvasópróbáját kedden tartotta meg a társulat, a bemutatót december elejére tervezik.
Színház hír

SZFE-ügy: A minisztérium közbelépését sürgeti a HÖOK

Hétfő délután sajtótájékoztatón közölték az SZFE oktatói, hogy folytatják a megkezdett sztrájkot. A nyilatkozatot azután tették, hogy a Telex értesülései szerint november 1-ig meghosszabbítják az őszi szünet az egyetemen. A hosszabbításra a kiküldött körlevél szerint azért van szükség, mert a kihirdetett szünet ellenére a diákok és oktatók nem hagyták el az épületet, a munka folyt tovább.
Színház interjú

Kováts Kriszta: Az SZFE-s fiataloknak érezniük kell: nincsenek egyedül!

Múltról és jelenről, elismerésekről, kiállásról és természetesen az SZFE ügyről is beszélgettünk Kováts Krisztával. A Jászai Mari-díjas színésznő nemrégiben vehette át – maszkban – a Pro Artis Erzsébetvárosért díjat, amit értékteremtő művészeti tevékenységéért és kimagasló alkotómunkája elismeréseként kapott.