Színház

Egy igazán derűs verseny

2008.08.28. 00:00
Ajánlom
Nyíregyháza idén hetedik alkalommal ad otthont a Vidor Fesztiválnak. Vagyis a Happy Art Fesztiválnak. Hogy is van ez? Tasnádi Csaba, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház igazgatója adta meg a kérdésre magyarázatot, és beszélt a nyár végi összművészeti fesztiválról.

Tasnádi Csaba (fotó: Máthé András)

Tasnádi Csaba: Vidor Fesztiválként indultunk, és meg is tartottuk a nevet. Viszont egyre több külföldi fellépőt sikerült megnyernünk, akiknek mindig nehéz volt elmagyarázni, hogy a szó a VIdámság és Derű ORszágos seregszemléje rövidítését takarja. Ezért találtuk ki a Happy Art nevet, ami a külföldi fellépők és vendégek részére is egyértelmű. A honlapunk címe is ehhez igazodik, a www. happyartfestival.hu oldalra ők könnyebben rátalálnak. De azt szeretnénk, ha a magyarok Vidor Fesztiválként emlegetnék. Alapfilozófiánk, hogy a nevetés, a derű mindenkié. Az ókori görög népünnepélyek hangulatát célozzuk meg, szeretnénk korra, nemre, társadalmi hovatartozásra való tekintet nélkül mindenki arcára mosolyt csalni. Ez nem lehet csak egyesek kiváltsága. A fesztivál ideje alatt közel negyven helyszínre megyünk el a megyében különböző programokkal: börtönbe, szociális otthonokba, hátrányos helyzetű gyerekekhez, pszichiátriára, szakkórházakba…

Fidelio Súgó: A fesztivált Európa legnagyobb ingyenes világzenei fesztiváljaként aposztrofálja a honlap, mégis a legtöbb embernek a színházzal fonódott össze a neve.

TCs: Hat évvel ezelőtt csodálkoztunk el azon, hogy a vígjátéknak és a míves szórakoztatásnak nálunk nincs fóruma, ünnepe. Pedig egy olyan országnak, ahol Latabárok, Salamon Bélák, Körmendi Jánosok éltek, kijár egy ilyen fesztivál. Rengetegen vannak ma is, akik sokat tudnak a szakmáról, és magas szinten művelik ezt a műfajt. Akkora lett az érdeklődés, hogy szembesülnünk kellett a helyszínek befogadóképességének határaival. Valós alternatívát akartunk kínálni azoknak, akik kiszorultak a színházi előadásokról. Mára odáig jutottunk, hogy vannak olyanok, akik vacillálnak, hogy a színházi előadásra menjenek- e inkább, vagy nézzék meg Al Di Meolát, a Nikola Parov Quartetet, az Amsterdam Klezmer Bandet vagy a Muzsikást. Esténként filmvetítéseket tartunk az elmúlt év legjobb magyar vígjátékaiból válogatva – ezekből egy 25 tagú nézői zsűri választja ki a legjobbat. Napközben pedig utcaszínházi előadások lepik el a várost. Vannak családok, akiknek egész évben ez az egyetlen lehetőségük, hogy kulturális programokon vegyenek részt, mert egyébként nem engedhetik meg maguknak. Ez alatt az egy hét alatt a színházi előadásokon kívül minden ingyenes.

FS: A színházi előadások milyen szempontok alapján kerülnek be a programba?

TCs: Én választom ki őket. Ez nem értékítélet; inkább igyekszem a lehető legszélesebb skáláról válogatni. Legyen köztük bohózat, groteszk, tragikomédia, vígjáték… Van, ami technikai okok miatt nem kerülhet a műsorba, mert egyszerűen nem fér be a díszlet a színpadunkra.

FS: Mennyire fontos a résztvevőknek, hogy tulajdonképpen ez egy verseny is?

TCs: Reméljük, ezen senki nem görcsöl! Igyekszünk, hogy ne ez legyen a legfontosabb az egészből. De a versenyláz azért mindenkit elkap, legyen szó akár zsákban futásról, akár színházi fesztiválról. Az adrenalin itt is, ott is fokozódik. Mindenki érzi, hogy van tétje, de próbáljuk a játékos jellegét megőrizni. A zsűrinek – három néző, két szakíró és az elnök, aki idén Szakonyi Károly lesz – szabad keze van, nem muszáj minden kategóriában díjat adni, előfordult már, hogy csak színészi alakításokat díjaztak. Mindemellett azt tapasztaljuk, hogy a színészeknek, társulatoknak fontos ez a fesztivál, még nem nagyon volt olyan, hogy valaki ne vett volna részt a gálán. Amikor az utolsó előadás után éjjel megszületik a döntés, mindenkit el lehet érni telefonon, mert ha titkon is, de várják az eredményt!

FS: A Móricz Zsigmond Színház miért nem vesz részt a versenyprogramban?

TCs: Ez nehéz döntés volt még a kezdetek kezdetén. Minden évben lenne olyan előadás, ami elférne a mezőnyben, de így jobbnak találtam. Egyrészt nem akartam a zsűrit nehéz helyzetbe hozni, nem akartam, hogy azt érezzék, mindenképp kell díjat kapnunk, csak azért, mert mi vagyunk a házigazdák. És a színészeimet sem szerettem volna elkedvetleníteni azzal, hogy fölmerüljön bennük ugyanez. Az ilyen általában rosszul sül el, ezért hoztam ezt a fájó döntést. Meg persze a nézők kedvéért is: inkább olyan előadásokat nézzenek, amelyekért egyébként órákat kellene utazniuk.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Plusz

Prima Primissima Díjat kapott Keller András, Hager Ritta és Gálffi László is

Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában tartott gálaesten. Mások mellett elismerésben részesült Dobai Péter költő, író, dramaturg és a Bartók Rádió is.
Színház

Gellért-hegyi rémálmok – kritika Az Imádkozó című előadásról

Radioaktív jövőben hasadnak a sorsok Pintér Béla huszonkilencedik, legújabb előadásában. Maguk a szereplők húzzák a talpalávalót a nihil komédiájához. Megnyugtató, hogy ez csak egy rémálom, és még felébredünk.  
Vizuál

Öt híres művész, akiket megihletett a karácsony

Ki gondolná, hogy Andy Warhol imádta a karácsonyt, olyannyira, hogy egyenesen a Karácsony Királyának nevezték, Salvador Dalí pedig egy időben karácsonyi lapok tervezésére adta a fejét? Szubjektív válogatásunkban öt képzőművész karácsonyhoz kapcsolódó művét ajánljuk, az ünnepre hangolódva. 
Vizuál

Csaknem száz év után tért haza Rippl-Rónai remekműve

160 millió forintos kikiáltási árról indul a Virág Judit Galéria december 19-i aukcióján A geszti kastély kertje című alkotás, amely Rippl-Rónai egyik legmerészebb festménye. Az árverésen Vaszary János ritkán látható művét is bemutatják. December 17-én pedig kortárs festményekre licitálhatunk.
Vizuál

KÉP-regény: A modernista zseni

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal véletlenszerűen kiválasztott képe adott okot rá, hogy felidézze Brazíliavárosban tett látogatását és megossza velünk Oscar Niemeyer iránti rajongásának okát.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház kritika

Gellért-hegyi rémálmok – kritika Az Imádkozó című előadásról

Radioaktív jövőben hasadnak a sorsok Pintér Béla huszonkilencedik, legújabb előadásában. Maguk a szereplők húzzák a talpalávalót a nihil komédiájához. Megnyugtató, hogy ez csak egy rémálom, és még felébredünk.  
Színház hír

Márkó Eszter rendező kapta a Gyulai Várszínház nívódíját

A Tündöklő Jeromos rendezéséért odaítélt elismerést Elek Tibor, a Gyulai Várszínház igazgatója és Gyula polgármestere, dr. Görgényi Ernő adta át a Nemzeti Színházban, a november 30-i előadás után.
Színház ajánló

Mai figurákkal tart tükröt elénk Brasch Bence első rendezése az Átriumban

Az idén 10 éves Átrium szeptemberben mutatta be a Bálna című darabot, mely Ágoston Katalin, Debreczeny Csaba, Kovács Máté, Szinetár Dóra, Tornyi Ildikó és Sas Zoltán egyetemi hallgató szereplésével látható a Margit körúti teátrumban.
Színház interjú

A színház kritizál, a művész lázad – Beszélgetés Peller Károllyal a Latabárné fia kapcsán

Latabár Kálmán születésének százhuszadik, színpadra lépésének századik évfordulójak a tiszteletére rendhagyó monodrámával állt elő a Spinoza Színház. Peller Károly 39 év eseményeit eleveníti meg hét jelenetben: egyszemélyes színházat varázsol a Spinoza picinyke színpadára, és társrendezőként is jegyzi A Latabárné fiát.
Színház ajánló

Deficit – Csurka István darabja a Vigadóban

December 5-én, a Pesti Vigadó Sinkovits Imre Kamaraszínpadán tekinthetjük meg a Zentai Magyar Kamaraszínpad vendégelőadását, a Kossuth- és Jászai Mari-díjas Szilágyi Tibor rendezésében.