Egy ízig-vérig családtörténet a József Attila Színházban

Szabó Magda, Régimódi történet című darabja Hargitai Iván rendezésében szellemes, szenvedélyes és önazonos. Önéletrajzi ihletésű,

Az a huszonöt év, amit a történet átölel 1885 és 1905 között, egy debreceni polgárasszony életének fontos korszaka. Gyerekei felnőnek, férjével külön élnek, majd az ura meg is hal. Unokáját neveli először tisztességre, aztán önállóságra, végül öntörvényűségre.

Szellemes és katartikus anyag, mert a vidám események mellett a tragédiák is elemi, szarkasztikus humorral vannak átitatva. Talán azért, mert finoman, nem szájbarágósan azt üzeni: élni kell. Sokszor nehéz, kibírhatatlan, de mégis élni kell, sőt, másoknak is erőt kell adni, mert így jó élni. És jobb élni, mint nem élni.

Az 1900-ban játszódó darabban 2022-ben mindenki felismerheti a saját problémáit. Hogyan érdemes leélni egy életet? Mi lehet a jó életút? Ha tücsökként vagy ha hangyaként élünk? Szabad-e csak a mának élni és nem gondolni a holnapra?

A Régimódi történet a József Attila Színházban (Fotó/Forrás: jasz)

A Régimódi történetben két össze nem illő ember, Rickl Mária (Molnár Zsuzsanna) és Jablonczay Kálmán (Nemcsák Károly) sorsát követhetik a nézők. Láthatjuk, jó-e az, ha úgy élünk, mint Jablonczay Kálmán. Akkor a mai napunk csodás, de holnap éhen halunk. Viszont, ha Rickl Mária példáját követjük, akkor mi az öröm az életünkben?

Rickl Mária nem egy Schiller vagy Shakespeare királyné. Nem hős. Nem kell csatáznia, rafinált politikai összeesküvéseket szőnie. Ő egy polgár, egy ember. Csak a családjáért és önmagáért felel. A történet végére mégis lenyűgöző utat bejárva, szeretni lehet és kell ezt a csodálatos erőt, amivel kiállta az élet viharait.

A Régimódi történet utakat mutat be, választási lehetőséget vonultat fel, melyekből ötletet és erőt meríthetünk életünk mindennapjaiban.

Szerző: Boros Norina

Támogatott tartalom.

Fejléckép: A Régimódi történet a József Attila Színházban (Forrás: József Attila Színház)