Egy korszak lezárul – búcsúzik a Kultúrbrigád

A Kultúrbrigád tavaly jelentette be, hogy nem tudja folytatni színházi tevékenységét és 2025. április 30-án befejezi működését. Bár a Margit körúti moziépületből történő kényszerű távozást követően is nagy reményekkel, lelkesedéssel és ötletekkel tele vetették bele magukat az új évadba, kénytelenek voltak belátni: nem tudnak „erre a kabátra gombot varrni”. Fontos, hogy nem egyszerűen „gazdasági okok” vezettek ehhez a döntéshez, a produkciók (helyesebben annak nézői) eltartják magukat és a színházat is, ám pályázatok és források nélkül, amelyeket a kulturális kormányzat tendenciózusan elapasztott, új előadások létrehozása nem lehetséges. A csapat döntése, hogy ilyen körülmények között nem vállalják tovább az előadások életben tartását sem.

Parti Nóra színésznő például 951-szer állt színpadon a Kultúrbrigád előadásaiban, a színpadi rugalmasság igazi mesterei pedig Kovács Máté, Katona Péter Dániel és Nyomárkay Zsigmond voltak, akik a legtöbbször ugrottak be egy-egy előadásra vagy váltottak szerepet az adott darabon belül. A 2021/2022-es évad kiemelkedett a beugrások számában, hiszen ebben az időszakban kellett a leggyakrabban alkalmazkodni váratlan helyzetekhez.

Jelenet a Holt Költők Társasága c. előadásból (Fotó/Forrás: Kultúrbrigád)

Igazi kihívás volt, hogy a 2023/2024-es évadban 453-szor játszott a csapat a saját játszóhelyén és a tájelőadásokon, ezzel szemben a pandémia alatt mindössze 90 előadást sikerült megtartani. Az előadásokat több mint 100 partnerszínházzal és produkcióval kellett egyeztetni.

A legnagyobb próbatételt a Hannibál tanár úr című darab kapcsán az egyeztetendő szereplők jelentették, míg a legnagyobb szereplőgárdát mozgató Az Őrült Nők Ketrece az eddig legtöbbet játszott előadás lett – bár a remélt 500-ig nem jut el a musical.

Jelenet Az Őrült Nők Ketrecéből (Fotó/Forrás: Lakatos Péter / Kultúrbrigád)

Egy különleges babona szerint Az Őrült Nőknek minden hónapban színpadra kellett kerülnie, még a nyári szünet idején is. Ez a hagyomány először a pandémia alatt, majd 2024 augusztusában szakadt meg – akkor játszóhely hiánya miatt –, de ettől eltekintve a darab minden hónapban műsoron volt.

 7206 fő a jegyáron felül külön adományozott pénzt a társulatnak a fennmaradásért. Szervezőik 253 különböző irodaházba/rendezvényre/vásárba települtek ki, a jegypénztárban összesen 5500 méternyi jegyet nyomtattak ki (ha az e-jegyeket hozzászámoljuk, sokkal hosszabb lenne, a jegyek túlnyomó többségét nem nyomtatták ki, illetve nem a Kultúrbrigád nyomtatta ki). A szervezőcsapat köszönetképpen több mint 250 doboz csokit/bonbont/édességet, cirka 80 üveg bort vagy pezsgőt, 32 csokor virágot, 15 festményt, 2 makettet, egy ketrecbe zárt őrültnőt fémből és műanyagból, továbbá egy narancsfát kapott a nézőktől.

Előadás két alkalommal szakadt meg: Az öldöklés istene egyik alkalmával a függöny helyrehozhatatlan módon beakadt, a Holtverseny egyik előadása közben pedig Katona Péter Dániel eltörte a lábujját (de az előadást végigjátszotta, csak jelezte a nézőknek, hogy nem tudja a rendezés szerint lejátszani). Előadás vagy próba folyományaként összesen tizennégy alkalommal volt kénytelen igénybe venni a mentőszolgálatot és/vagy a baleseti sebészet/fogászat szolgáltatásait a csapat. Több mint 5200 fő ment el előadás közben a mellékhelyiségbe, ezernél is több néző érvényes jegy nélkül érkezett (otthon felejtette / más előadásra szóló jeggyel jött / más dátumú előadásra szólt a belépője). 2017 és 2024 között, amíg saját játszóhelyet üzemeltetett a Kultúrbrigád,

(ezeknek 80%-a meg is találta később a gazdáját), hét év alatt több mint 11 000 alkalommal mondták el az ügyeleti idő alatt nézőiknek, hogy a színházteremben nem lehet fényképet készíteni, és igen, sajnos a szelfi is fényképnek számít. 2024 szeptemberétől 2025 áprilisig körülbelül 3080 alkalommal mondták meg a nézőknek, hogy merre van a mosdó.

Április végéig a jelenleg repertoáron lévő darabok „eltemetésével”, és azt követő, Halotti torként elnevezett közönségtalálkozóval válik teljessé a búcsú.

Jelenet a 12 dühös ember c. előadásból (Fotó/Forrás: Kultúrbrigád)

Április 30-án Reginald Rose egyik legsikeresebb és legismertebb műve, a 12 dühös ember zárja a Kultúrbrigád működését, az este során a közönség részt vehet egy utolsó Halotti tor beszélgetésen, majd a színházzáró koncerten is, amelyet 612 dühös ember címmel rendeznek meg. Az Őrült Nők Ketrece a RaM-ArT Színházban utoljára április 19-én lesz látható, de az egyik legsikeresebb és legnépszerűbb produkció tavasszal országos turnéra indul, a minden eddiginél nagyobb záróelőadásra október 4-én, a Papp László Budapest Sportarénában kerül sor.

Alföldi Róbert az Igenis, miniszterelnök úr! című előadásban (Fotó/Forrás: Lakatos Péter / Kultúrbrigád)

A csapat olyan színházat és előadásokat szeretett volna létrehozni, amely másutt ebben a városban, ebben az országban nincs – a visszajelzések alapján ezt a lécet sikerült megugrani. A legkülönbözőbb világlátású, formavilágú és művészeti arculatú rendezők és színészek fordultak meg itt Alföldi Róberttől Bodó Viktoron, Fehér Balázs Benőn, Urbán Andráson, Vidovszky Györgyön keresztül Znamenák Istvánig, Hernádi Judittól Gyabronka Józsefen, Mucsi Zoltánon, Hevér Gáboron, Mihályfi Balázson, Stohl Andráson, Debreczeny Csabán, Szinetár Dórán át Oszvald Marikáig és Péterfy Boriig. (A kiemelés csupán véletlenszerű, több száz alkotó játszott fontos szerepet hosszabb-rövidebb ideig a Kultúrbrigád életében.)

Ez a korszak egy izgalmas fejezet volt minden benne résztvevő számára, amelyben a kitartás, az ellenállás, az alkalmazkodás, a szellemi függetlenség és a szenvedély formálta a mindennapokat.

– üzeni még utoljára minden nézőnek a Kultúrbrigád csapata.

Támogatott tartalom.

Fejléckép: Jelenet a Hannibál tanár úr c. előadásból (forrás: Kultúrbrigád)