Színház

Egy nő

2011.11.06. 22:28
Ajánlom
Ofelia Popii számára készült Lia Bugnar darabja. A monodrámát, amelyet a szerző rendezett, a Román Színházi Fesztivál Színész a reflektorfényben szekciójában játszották.

Ofelia Popii egy pici, törékeny, tejfehér bőrű, hirtelenszőke nagyszebeni színésznő. Az Andrei Serban rendezte Sirály Másája, a Lulu címszerepe, a Karnebál Mitája, de mindenekelőtt a Silviu Purcarete készítette Faust Mefisztójának monumentális bohócériája elég volt ahhoz, hogy megjegyezzem a nevét. (Színlapok tanúsága szerint a Berlin Alexanderplatzban is láttam, ezen, bevallom, igen meglepődtem: abból a 2010-es előadásból, mindössze két jelenetet tudok felidézni, és egyikben sem szerepelt.) Az általa játszott karakterek valahogy egyszerre kemények, végletesen önzőek és megközelíthetetlenek, ugyanakkor szeretetre vágyóak és önfeláldozásra képesek, bonyolultan titokzatosak és roppant egyszerűen megfejthetők. Ebbe a sorba tökéletesen illeszkedik a Felii, a magyarul Szeletek című monodráma.

A középpontban egy férfi van, egy halott politikus, és az ő feleségének, szeretőjének, anyjának, pedikűrösének, 15 éves lányának, a lány orvosának és afrikai levelezőbarátnőjének történeteit ismerjük meg. A nők legyenek tehetős alkoholisták, egyszerű háztartási alkalmazottak - azaz korunk cselédlányai -, megkopott vagy soha nem volt hatalmú, státuszukkal megbékélt nagyasszonyok, szeretethiányos lázadók, karrierista ifjú családanyák vagy a nigériai semmi közepén élők, mindannyian magányosak, és mint a fuldoklók, úgy kapdosnának a valakihez tartozást jelentő kapcsolatmentőöv iránt.

Lia Bugnar dramaturgiája tulajdonképp végtelenül egyszerű: monológok követik egymást, így áll össze számunkra a puzzle-kból a szétesőfélben levő család tablója, így ismerjük meg az egymás életét véletlenszerűen keresztező nőket, akik sűrített krízispillanatokban lépnek elénk. Ahogyan vissza-visszatérnek, folyamatosan rakjuk össze a képet, fejtjük meg a nők egymáshoz fűződő viszonyait, és rajzolódik ki a szerelmi háromszög, illetve az anya/anyós-meny/feleség-unoka/lány kapcsolat, amelyekre fölöslegesen rakódik rá az elhunyt pedikűrösnője, a lányt kezelő orvosnő és a levelezőpartner karaktere. (Az afrikai lányka esetében ráadásul sikerül a helyzetet illető lehető legbutább színpadi sztereotípiák egyikét, a meztelen színésznő leegyszerűsített törzsi táncot járó árnyát bevetni.)

A díszlet egyetlen fal, rajta egy, az apának írt levél tapétaszerűen felragasztva, töredékesen és mállón, a falon ajtók, amik a feydeau-i bohózatok precizitásával csapódnak és lengenek. Komoly koncentrációt és színésztechnikai felkészültséget igényel, hogy Ofelia Popii a darab karaktereibe ki-be lépkedjen. Bár segítségére van néhány kellék, többnyire ruhadarabok - fekete napszemüveg, kabát, kalap az özvegynek, kék kardigán és kendő a szeretőnek, szemüveg, bot, barna kalap és kabát az anyának, fekete póló, dzseki és bakancs a tininek, kékeszöld svájcisapka, egy számmal nagyobb kabát a kuncsaft halálával munkáját vesztő pedikűrösnek, rózsaszín blézer az orvosnőnek -, a pontosan eltalált hanghordozás és testtartás - lábán alig álló, zavart alkoholista, kissé hajlott hátú, csipogó idős asszony, gyors beszédtempójú, hirtelen mozdulatokat tevő lány, magát kicsire összehúzó, lassan artikuláló pedikűrös - a színpadra lépés első pillanatától megkülönbözteti a figurákat. A darab utolsó monológja az addig látottakból-hallottakból áll össze. Mondatok és mondattöredékek, amelyek kiragadottságukban mégis integráns szöveget képeznek, akár ha egy őrült nő naplójának részlete lenne.

Az Ofelia Popii számára készült darab címében a színésznő keresztnevének becéző alakját nem túl nehéz felismerni. Lia Bugnar szerzőként és rendezőként is háttérben maradt, és segítette abban, hogy sokarcúságát, kaméleonszerűségét, szakmai tapasztalatát, személyiségének szeleteit megmutathassa. Sok nőt az egyben. Egyet a sokban.


Román Színházi Fesztivál - 2011. október 28.-november 6., Bukarest

Szeletek - Radu Stanca Nemzeti Színház, Nagyszeben

Író, rendező: Lia Bugnar

Előadó: Ofelia Popii

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Elhunyt Törőcsik Mari

A Kossuth-nagydíjas, kétszeres Jászai Mari- és Balázs Béla-díjas színésznőt életének 86. évében, hosszas betegség után pénteken hajnalban érte a halál.
Színház

Törőcsik Mari: „Beszentelik a hamvaimat, aztán a Tiszába szórnak. Az az én folyóm.”

A 85 éves korában elhunyt Törőcsik Mari néhány éve Bérczes Lászlónak „végrendelkezett” a színésznő nevét viselő beszélgetőkönyben.
Színház

„Ez a pillanat a gondolkodásra jó, beszédre nem” – Pályatársai, tisztelői búcsúznak Törőcsik Maritól

Sorra jelennek meg a személyes hangvételű visszaemlékezések a 85 évesen elhunyt Törőcsik Mariról a közösségi médiában, ezek közül gyűjtöttünk össze néhányat.
Színház

Zsótér Sándor Törőcsik Mariról: „Az idegrendszere feltépte a szobát”

Törőcsik Mari „kitüntetett azzal, hogy dolgozott velem” – emlékezett vissza Zsótér Sándor rendező a pénteken elhunyt színésznőre.
Vizuál

Nézze meg Törőcsik Mari három felejthetetlen alakítását

Törőcsik Mari emléke előtt tiszteleg a Nemzeti Filmintézet streaming platformja, a Filmio, ahol szerda éjfélig ingyenesen megtekinthető a pénteken hajnalban elhunyt színművész három meghatározó filmje.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház interjú

Egy vidám tekintet, egy izgalmas száj – és a kettő között az évek múlása

Évtizedekig kutatta Törőcsik Mari arcait. Fotózta színpadon és magánéletben egyaránt, közel hetven esztendőn át. Kivételes szakmai kapcsolat és mély barátság fűzte a nemrégiben elhunyt színésznőhöz a Kossuth- és Balázs Béla-díjas fotóművészt, Keleti Évát, aki személyes történetei és képei segítségével járult hozzá, hogy fölidézhessük Törőcsik Mari különleges alakját.
Színház magazin

A színházvezető, aki jegesember lett – Szentiványi Béla

Szentiványi Béla színész, rendező és felesége, Zimonyi Márta primadonna a két világháború közötti hazai színjátszás sztárjai voltak. A férj megalapította az Országos Művész Színházat: stagione-típusú vándortársulatával járták a vidéket. A Trianon utáni Magyarországon a magyar színművészet életben tartása volt a cél. Ám Szentiványi anyagilag belebukott vállalkozásába. Aztán 1944-ben félreállította a szélsőjobboldali vezetésű Színészkamara. 1945-ben az új politikai rendszer is eltiltotta a pályától. Feleségével együtt segédmunkákból éltek. Színházi múltjukról soha többé nem beszéltek. Még lányuknak, Mártának sem, aki nemrég átadta szülei színházi albumát – fotókkal, dokumentumokkal – az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetnek. Szentiványi Mártát felkereste a Fidelio.
Színház gyász

Az emlékezés rózsái a Nemzeti Színház előtt

Gyűlnek a virágok a Nemzeti Színház épülete előtt, ahol a pénteken elhunyt Nemzet Színésze, Törőcsik Mari tisztelői róhatják le kegyeletüket.
Színház gyász

Zsótér Sándor Törőcsik Mariról: „Az idegrendszere feltépte a szobát”

Törőcsik Mari „kitüntetett azzal, hogy dolgozott velem” – emlékezett vissza Zsótér Sándor rendező a pénteken elhunyt színésznőre.
Színház nekrológ

„Ez a pillanat a gondolkodásra jó, beszédre nem” – Pályatársai, tisztelői búcsúznak Törőcsik Maritól

Sorra jelennek meg a személyes hangvételű visszaemlékezések a 85 évesen elhunyt Törőcsik Mariról a közösségi médiában, ezek közül gyűjtöttünk össze néhányat.