Színház

Egy olasz művész életre kelti a szobrokat – így nézhetett ki az egyik legismertebb ókori drámaíró

2021.04.12. 16:35
Ajánlom
Az ókor nagy költői és énekmondói ma már csak fehér márványszobrokról és stilizált képekről néznek vissza ránk üveges szemmel, és elképzelni is nehéz, hogy egykor ők is homlokráncoló, keményen dolgozó, vagy éppen kocsmákban mulatozó, élvezeteket hajszoló emberek voltak.

Egy szobor persze csalóka, hiszen műalkotásként egyszerre hódol be a korszellemnek, miközben igyekszik az alany legelőnyösebb vagy legjellemzőbb vonásait kihangsúlyozni. Ráadásul a ránk maradt szobrok szó szerint halovány másai az eredetileg kiállított műveknek, melyek fénykorukban a szivárvány színeiben pompáztak.

A tragikus triász tagjai – Szophoklész, Euripidész és Aiszkhülosz – is kőalakként élnek az emlékeinkben annak ellenére, hogy ma már rendelkezésre állnak azok a technikai eszközök, amelyekkel valódi arcot kaphatnának. Rekonstrukciójuk nem lenne példa nélküli, legutóbb az ókori Egyiptom egyik legismertebb uralkodója, Tutanhamon arca elevenedett meg egy kiállítás részeként, a viaszfej még A világ múmiái magyarországi tárlatán is látható volt. A fáraó esetében azonban, még ha rossz állapotban is, de adott volt a múmia és az eredeti koponya.

IMG_5542a-113046.jpg

Tutanhamon rekonstruált arca (Fotó/Forrás: Vass Antónia)

A drámaírókkal és filozófusokkal a legtöbb esetben nincs ilyen szerencséje a tudósoknak. Származásuk révén ugyanis nem illette meg őket kiemelt sírhely, vagy a temetés minden fontos momentumát lejegyző tudósítás. Sok esetben tehát még a nyughelyüket sem ismerjük.

wikipedia-111747.jpg

A Tomasi mintájául is szolgáló legismertebb Euripidész-mellszobor (Fotó/Forrás: Wikipédia)

Egy olasz művész, Alessando Tomasi figyelmét viszont éppen ezek a figurák keltették fel, és az ókori kultúrák megszállottjaként nem elégedett meg azzal, hogy érdekes műtárgyak fotóit ossza meg a követőivel Twitteren. Rekonstrukciós projektjének középpontjában főként filozófusok – például Platón vagy Antiszthenész –, illetve hadvezérek, államférfiak (többek között Periklész, Marcus Aurelius vagy Traianus) állnak, de kezei között életre kelt már az eposzok atyja, Homérosz is.

Tomasi leírások, rajzok és szobrok részletes elemzésével ad valódi arcot az általa vizsgált személyeknek, ám van úgy – és a méltatlanul háttérbe szorított Euripidész épp ilyen –, hogy még ő is nehézségekbe ütközik. A tragikus triász legkevésbé ismert tagjának „népszerűtlensége” a darabjaiban megbújó lelki folyamatok komplexitásának köszönhető, az önmagával vívódó hős gondolatainak és érzéseinek összetettsége ugyanis nehézzé teszi a drámák befogadását. Művészete még saját korának emberét is megosztotta. Az azonban elvitathatatlan, hogy az ókori görög drámákra jellemző deus ex machina (isteni közbeavatkozás) módszerét Euripidész fejlesztette tökéletesre, nőalakjai (például Médeia, Andromakhé, Elektra és Iphigenia) pedig a mai napig nagy hatással vannak az irodalomra.

assassinscreedfandomkep-111724.jpg

Euripidész arca egy videójátékban (Fotó/Forrás: Assassinscreed.fandom)

Mivel a mai kor embere sem siet feltárni az Euripidészről fennmaradt kőszobrok mögött megbújó embert, ezért egészen szürreálisan módon

az egyetlen alkalom, amikor a drámaíró arcot kapott, az Assassin’s Creed nevű videójáték volt.

A játék készítői is ugyanahhoz az alkotáshoz nyúltak ihletforrásként, mint Tomasi (aki 2021 januárjára készült el Euripidész végleges rekonstrukciójával), de figurájuk sokkal erőteljesebb, már-már hadvezéri vonásokat kapott.

Az olasz művész grafikája egyetlen oldalról, szemből mutatja meg a kissé álmatag tekintetű, szakállas drámaírót, és kizárólag egy ókori szoborra támaszkodik. Pedig Euripidészt több alkotás is megörökítette.

A rekonstrukció alapjául szolgáló legismertebb ábrázolás egy i. e. 330 körül született mellszobor, amely egy másik műhöz hasonlóan római másolatként maradt rá az utókorra. Szintén egy hiteles forráshoz próbált visszanyúlni egy ismeretlen művész, amikor Lüszipposz művét próbálta újraalkotni a 2. században. Ez a szobor az idők során megsérült és letört az orra.

Nemcsak mellszobrok, egész alakos művek is készültek Euripidészről. A szintén a 2. századból fennmaradt alkotáson még a drámaíró műveit is listázták – bár a fejet a szobor megtalálása után a mellszobor alapján kellett rekonstruálni, míg egy másikon Euripidész színházi maszkkal a kezében látható. Ezek mindegyike illeszkedik a Tomasi által is felvázolt képbe.

euripidesz-111635.jpg

Tomasi rekonstrukciója Euripidészről (Fotó/Forrás: Alessandro Tomasi / Twitter)

Miközben Tomasi Euripidésze a hitelesség jegyében született, nem mehetünk el a legfurcsább ábrázolás mellett. J. W. Cook 1800-as évek közepén készült portréja aligha hasonlít az addig megszokott arcformára, és sokkal inkább tükrözi a kor görögökről alkotott képét, mintsem arra törekedett volna, hogy a lehetőségekhez képest hiteles arcot adjon a drámaírónak.

GettyImages-113625703-112207.jpg

Euripidész egy 19. századi grafikán (Fotó/Forrás: Universal History Archive / Getty Images Hungary)

Fejléckép: Euripidész színházi maszkkal (fotó: Ann Ronan Pictures / Print Collector / Getty Images Hungary)

Programkereső

Legolvasottabb

Plusz

Kulka János tanítja újra beszélni a sztrókon átesett Lang Györgyit

Az énekesnő erről a Klubrádió Ötös című műsorában beszélt Falusi Mariannak, akivel korábban együtt vezették a műsort – számolt be róla a Színház Online.
Klasszikus

59 éves korában elhunyt Patkós Sándor fagottművész

Tragikus hirtelenséggel, életének 59. évében, január 26-án elhunyt Patkós Sándor fagottművész, a Budapesti Fesztiválzenekar alapító tagja.
Tánc

Élőben, a színpadon festenek majd a Feledi Project legújabb táncszínházi bemutatójában

Feledi János Csehov Sirályát állítja színpadra február 7-én a Nemzeti Táncszínházban. Az előadás érdekessége, hogy Bánki Ákos festőművész a teljes előadás alatt a színpadon fog festeni.
Klasszikus

Kurtág György életműve előtt tisztelegnek a BMC-ben

A zeneszerző fia, ifjabb Kurtág György, Kiss Péter zongoraművész, valamint egy francia művészekből álló kamaraegyüttes ad koncertet a Budapest Music Centerben február 18-án.
Zenés színház

Visszatérés a varázserdőbe – a Szentivánéji álom az Eiffel Műhelyházban

Január 28-tól újra látható az Opera műsorán Britten operája, a Szentivánéji álom. Az eredetileg operavizsgaként létrejött produkció csaknem hat év után kerül ismét színre.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház hír

„Igaz halhatatlan a halandók között” – emléktáblát avattak Börcsök Enikő tiszteletére

A Rózsa utca 47/a szám alatti plakettet a Jászai Mari-díjas színésznő halálának egyéves évfordulóján leplezték le. A kora délutáni ünnepségen barátok, ismerősök, pályatársak tették tiszteletüket a háznál, néhányan egy-egy szál virággal emlékezve Börcsök Enikőre.
Színház ajánló

Szent őrületben – a Szentivánéji álom a Budaörsi Latinovits Színház műsorán

A Szentivánéji álom egyike Shakespeare legőrültebb darabjainak, ami nem csekélység: Shakespeare és az őrület hosszú, cikkcakkos közös határral rendelkeznek. De, szemben a két őrület-tragédiával, a Macbeth-tel vagy a Lear királlyal, a Szentivánéji vígjáték-őrülete nem halálos, legalábbis látszatra nem az, illetve csak jóval később halunk majd bele, amikor már arra sem emlékszünk, hogy mibe is haltunk bele.
Színház interjú

„Nem kell mindenkinek egyformának lennie” – interjú Balázs Andreával

Január 28-án mutatja be a Karinthy Színház a Budapest Playhouse független produkciós műhellyel közösen, Iványi Árpád rendezésében Neil LaBute szatirikus komédiáját, melynek főszerepét Balázs Andrea alakítja. Az Olivier-díjra is jelölt FAT PIG (Kövér disznó) a mai társadalmat veszi górcső alá, és többek között azt a kérdést feszegeti, hogy milyen hatással vannak ránk a társadalmi elvárások. A színésznővel idealizálásról, testképzavarról és az előadás mély mondanivalójáról is beszélgettünk.
Színház ajánló

Önmegvalósítás kutyabőrben – monodráma Kafka nyomán a 3K-ban

Vadász Krisztina előadása a fizikai és a prózai színház nyelvén beszél az önmegvalósítás és önállóság nehézségeiről, a megerősítésekről, illetve azok hiányáról, szabadságról és az igazság fáradhatatlan kutatásáról. A monodráma február 18-tól látható a 3K Kulturális Központban.
Színház hír

Megszűnik a k2 Színház

A független színházi műhely tizenkét év után fejezi be működését – áll a társulat rövid közleményében.