Színház

Egy olasz művész életre kelti a szobrokat – így nézhetett ki az egyik legismertebb ókori drámaíró

2021.04.12. 16:35
Ajánlom
Az ókor nagy költői és énekmondói ma már csak fehér márványszobrokról és stilizált képekről néznek vissza ránk üveges szemmel, és elképzelni is nehéz, hogy egykor ők is homlokráncoló, keményen dolgozó, vagy éppen kocsmákban mulatozó, élvezeteket hajszoló emberek voltak.

Egy szobor persze csalóka, hiszen műalkotásként egyszerre hódol be a korszellemnek, miközben igyekszik az alany legelőnyösebb vagy legjellemzőbb vonásait kihangsúlyozni. Ráadásul a ránk maradt szobrok szó szerint halovány másai az eredetileg kiállított műveknek, melyek fénykorukban a szivárvány színeiben pompáztak.

A tragikus triász tagjai – Szophoklész, Euripidész és Aiszkhülosz – is kőalakként élnek az emlékeinkben annak ellenére, hogy ma már rendelkezésre állnak azok a technikai eszközök, amelyekkel valódi arcot kaphatnának. Rekonstrukciójuk nem lenne példa nélküli, legutóbb az ókori Egyiptom egyik legismertebb uralkodója, Tutanhamon arca elevenedett meg egy kiállítás részeként, a viaszfej még A világ múmiái magyarországi tárlatán is látható volt. A fáraó esetében azonban, még ha rossz állapotban is, de adott volt a múmia és az eredeti koponya.

IMG_5542a-113046.jpg

Tutanhamon rekonstruált arca (Fotó/Forrás: Vass Antónia)

A drámaírókkal és filozófusokkal a legtöbb esetben nincs ilyen szerencséje a tudósoknak. Származásuk révén ugyanis nem illette meg őket kiemelt sírhely, vagy a temetés minden fontos momentumát lejegyző tudósítás. Sok esetben tehát még a nyughelyüket sem ismerjük.

wikipedia-111747.jpg

A Tomasi mintájául is szolgáló legismertebb Euripidész-mellszobor (Fotó/Forrás: Wikipédia)

Egy olasz művész, Alessando Tomasi figyelmét viszont éppen ezek a figurák keltették fel, és az ókori kultúrák megszállottjaként nem elégedett meg azzal, hogy érdekes műtárgyak fotóit ossza meg a követőivel Twitteren. Rekonstrukciós projektjének középpontjában főként filozófusok – például Platón vagy Antiszthenész –, illetve hadvezérek, államférfiak (többek között Periklész, Marcus Aurelius vagy Traianus) állnak, de kezei között életre kelt már az eposzok atyja, Homérosz is.

Tomasi leírások, rajzok és szobrok részletes elemzésével ad valódi arcot az általa vizsgált személyeknek, ám van úgy – és a méltatlanul háttérbe szorított Euripidész épp ilyen –, hogy még ő is nehézségekbe ütközik. A tragikus triász legkevésbé ismert tagjának „népszerűtlensége” a darabjaiban megbújó lelki folyamatok komplexitásának köszönhető, az önmagával vívódó hős gondolatainak és érzéseinek összetettsége ugyanis nehézzé teszi a drámák befogadását. Művészete még saját korának emberét is megosztotta. Az azonban elvitathatatlan, hogy az ókori görög drámákra jellemző deus ex machina (isteni közbeavatkozás) módszerét Euripidész fejlesztette tökéletesre, nőalakjai (például Médeia, Andromakhé, Elektra és Iphigenia) pedig a mai napig nagy hatással vannak az irodalomra.

assassinscreedfandomkep-111724.jpg

Euripidész arca egy videójátékban (Fotó/Forrás: Assassinscreed.fandom)

Mivel a mai kor embere sem siet feltárni az Euripidészről fennmaradt kőszobrok mögött megbújó embert, ezért egészen szürreálisan módon

az egyetlen alkalom, amikor a drámaíró arcot kapott, az Assassin’s Creed nevű videójáték volt.

A játék készítői is ugyanahhoz az alkotáshoz nyúltak ihletforrásként, mint Tomasi (aki 2021 januárjára készült el Euripidész végleges rekonstrukciójával), de figurájuk sokkal erőteljesebb, már-már hadvezéri vonásokat kapott.

Az olasz művész grafikája egyetlen oldalról, szemből mutatja meg a kissé álmatag tekintetű, szakállas drámaírót, és kizárólag egy ókori szoborra támaszkodik. Pedig Euripidészt több alkotás is megörökítette.

A rekonstrukció alapjául szolgáló legismertebb ábrázolás egy i. e. 330 körül született mellszobor, amely egy másik műhöz hasonlóan római másolatként maradt rá az utókorra. Szintén egy hiteles forráshoz próbált visszanyúlni egy ismeretlen művész, amikor Lüszipposz művét próbálta újraalkotni a 2. században. Ez a szobor az idők során megsérült és letört az orra.

Nemcsak mellszobrok, egész alakos művek is készültek Euripidészről. A szintén a 2. századból fennmaradt alkotáson még a drámaíró műveit is listázták – bár a fejet a szobor megtalálása után a mellszobor alapján kellett rekonstruálni, míg egy másikon Euripidész színházi maszkkal a kezében látható. Ezek mindegyike illeszkedik a Tomasi által is felvázolt képbe.

euripidesz-111635.jpg

Tomasi rekonstrukciója Euripidészről (Fotó/Forrás: Alessandro Tomasi / Twitter)

Miközben Tomasi Euripidésze a hitelesség jegyében született, nem mehetünk el a legfurcsább ábrázolás mellett. J. W. Cook 1800-as évek közepén készült portréja aligha hasonlít az addig megszokott arcformára, és sokkal inkább tükrözi a kor görögökről alkotott képét, mintsem arra törekedett volna, hogy a lehetőségekhez képest hiteles arcot adjon a drámaírónak.

GettyImages-113625703-112207.jpg

Euripidész egy 19. századi grafikán (Fotó/Forrás: Universal History Archive / Getty Images Hungary)

Fejléckép: Euripidész színházi maszkkal (fotó: Ann Ronan Pictures / Print Collector / Getty Images Hungary)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Megtalálni az emberit – három fiatal karmester a Magyar Állami Operaházban

Három olyan fiatal karmestert szólítunk meg, akikben egy dolog biztosan közös, az OPERA művészeti vezetése látja bennük a tehetséget, a lehetőséget, ezért kellően komoly feladatokat is rájuk bíz.
Színház

Két hét múlva megnyílik Budapest legújabb magánszínháza, a Bástya Színház

Február 20-án megnyitja kapuit a Bástya Színház. A hetedik kerületi, az egykori Bástya mozi épületében működő, 90 férőhelyes stúdiószínház célja, hogy friss előadásokkal és különböző műfajokkal gazdagítsa Budapest kulturális kínálatát.
Jazz/World

Ajtai Péter: „Édesanyám kinyitotta a telefonkönyvet, és másnap már mentem bőgőórára”

Improvizációesztétikából doktorált, tanult klasszikus zenét, hagyományos jazzt, ma már legfőképpen free jazzt vagy szabad improvizációs zenét játszik. Tanít, számos zenekarban muzsikál, egy százhúsz éves bőgőt nyüstöl. Ajtai Péter bőgőssel beszélgettünk.
Színház

Hatott az összefogás: 80 milliós támogatást ad a minisztérium Gobbi Hilda nyaralójának helyreállítására

Alkotóházként újul meg Gobbi Hilda visegrádi villája, a Kulturális és Innovációs Minisztérium döntése alapján 80 millió forintos támogatásban részesül az épületet tulajdonló alapítvány.
Vizuál

Magyar filmesek Orbán Viktornak: „A független film Magyarországon nem választás, hanem kényszerpálya”

„A független film nálunk fillérenként összegereblyézett, minimális költségvetésű vállalkozás, amit a hivatásszeretet és a filmcsinálás féktelen vágya hoz létre a rendező, a producer, a színészek és a stáb többnyire ingyenes munkájával, méltatlan feltételek között” – olvasható a nyílt levélben.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház interjú

Bátyai Éva: „Megtanultam szeretni a nehézségeket”

Bátyai Éva pályája során számos zenés előadásban szerepelt, de thrillerben ez idáig még nem játszott. Az Újszínház színésznőjével új bemutatója, A hóhér kötele kapcsán a készülő krimi-musicalről, a leghálásabb közönségről, az összetartó társulat erejéről, valamint arról is beszélgettünk, mi mindenre tanítja őt a futás.
Színház hír

Felvételt hirdet a Momentán Műhely

A Momentán Társulat 18-26 éves fiataloknak szóló improvizációs színházi alkotóműhelye felvételt hirdet. Olyanok jelentkezését várják, akik szeretnének egy fiatal alkotóközösség tagjai lenni, improvizációs színházi technikákat elsajátítani, és egy csapatban álmodnák és valósítanák meg különböző kreatív ötleteiket.
Színház ajánló

A hazai és nemzetközi bábművészeti élet legkiválóbb előadói érkeznek Veszprémbe

A Kabóca Bábszínház első alkalommal rendezi meg a Veszprémi Nemzetközi Felnőttbábfesztivált, amely három napra a nemzetközi bábművészet figyelmének középpontjába állítja a várost. A Tradíció és Innováció alcímű fesztivál február 7. és 9. között várja az érdeklődőket.
Színház hír

Két hét múlva megnyílik Budapest legújabb magánszínháza, a Bástya Színház

Február 20-án megnyitja kapuit a Bástya Színház. A hetedik kerületi, az egykori Bástya mozi épületében működő, 90 férőhelyes stúdiószínház célja, hogy friss előadásokkal és különböző műfajokkal gazdagítsa Budapest kulturális kínálatát.
Színház ajánló

Agatha Christie-krimit mutat be a Veres 1 Színház Simon Kornél rendezésében

Megkezdődtek Az Ackroyd-gyilkosság próbái a Veres 1 Színházban. A krimit, amely Agatha Christie számára meghozta a világhírnevet, Simon Kornél állítja színpadra. Az áprilistól látható előadásban Poirot szerepében Kálid Artúrral találkozhat a közönség, partnerei között található Szabó P. Szilveszter és Száraz Dénes is.