Egy szobor persze csalóka, hiszen műalkotásként egyszerre hódol be a korszellemnek, miközben igyekszik az alany legelőnyösebb vagy legjellemzőbb vonásait kihangsúlyozni. Ráadásul a ránk maradt szobrok szó szerint halovány másai az eredetileg kiállított műveknek, melyek fénykorukban a szivárvány színeiben pompáztak.

A tragikus triász tagjai – Szophoklész, Euripidész és Aiszkhülosz – is kőalakként élnek az emlékeinkben annak ellenére, hogy ma már rendelkezésre állnak azok a technikai eszközök, amelyekkel valódi arcot kaphatnának. Rekonstrukciójuk nem lenne példa nélküli, legutóbb az ókori Egyiptom egyik legismertebb uralkodója, Tutanhamon arca elevenedett meg egy kiállítás részeként, a viaszfej még A világ múmiái magyarországi tárlatán is látható volt. A fáraó esetében azonban, még ha rossz állapotban is, de adott volt a múmia és az eredeti koponya.

A drámaírókkal és filozófusokkal a legtöbb esetben nincs ilyen szerencséje a tudósoknak. Származásuk révén ugyanis nem illette meg őket kiemelt sírhely, vagy a temetés minden fontos momentumát lejegyző tudósítás. Sok esetben tehát még a nyughelyüket sem ismerjük.

Egy olasz művész, Alessando Tomasi figyelmét viszont éppen ezek a figurák keltették fel, és az ókori kultúrák megszállottjaként nem elégedett meg azzal, hogy érdekes műtárgyak fotóit ossza meg a követőivel Twitteren. Rekonstrukciós projektjének középpontjában főként filozófusok – például Platón vagy Antiszthenész –, illetve hadvezérek, államférfiak (többek között Periklész, Marcus Aurelius vagy Traianus) állnak, de kezei között életre kelt már az eposzok atyja, Homérosz is.

Tomasi leírások, rajzok és szobrok részletes elemzésével ad valódi arcot az általa vizsgált személyeknek, ám van úgy – és a méltatlanul háttérbe szorított Euripidész épp ilyen –, hogy még ő is nehézségekbe ütközik. A tragikus triász legkevésbé ismert tagjának „népszerűtlensége” a darabjaiban megbújó lelki folyamatok komplexitásának köszönhető, az önmagával vívódó hős gondolatainak és érzéseinek összetettsége ugyanis nehézzé teszi a drámák befogadását. Művészete még saját korának emberét is megosztotta. Az azonban elvitathatatlan, hogy az ókori görög drámákra jellemző deus ex machina (isteni közbeavatkozás) módszerét Euripidész fejlesztette tökéletesre, nőalakjai (például Médeia, Andromakhé, Elektra és Iphigenia) pedig a mai napig nagy hatással vannak az irodalomra.

Mivel a mai kor embere sem siet feltárni az Euripidészről fennmaradt kőszobrok mögött megbújó embert, ezért egészen szürreálisan módon

A játék készítői is ugyanahhoz az alkotáshoz nyúltak ihletforrásként, mint Tomasi (aki 2021 januárjára készült el Euripidész végleges rekonstrukciójával), de figurájuk sokkal erőteljesebb, már-már hadvezéri vonásokat kapott.

Az olasz művész grafikája egyetlen oldalról, szemből mutatja meg a kissé álmatag tekintetű, szakállas drámaírót, és kizárólag egy ókori szoborra támaszkodik. Pedig Euripidészt több alkotás is megörökítette.

A rekonstrukció alapjául szolgáló legismertebb ábrázolás egy i. e. 330 körül született mellszobor, amely egy másik műhöz hasonlóan római másolatként maradt rá az utókorra. Szintén egy hiteles forráshoz próbált visszanyúlni egy ismeretlen művész, amikor Lüszipposz művét próbálta újraalkotni a 2. században. Ez a szobor az idők során megsérült és letört az orra.

Nemcsak mellszobrok, egész alakos művek is készültek Euripidészről. A szintén a 2. századból fennmaradt alkotáson még a drámaíró műveit is listázták – bár a fejet a szobor megtalálása után a mellszobor alapján kellett rekonstruálni, míg egy másikon Euripidész színházi maszkkal a kezében látható. Ezek mindegyike illeszkedik a Tomasi által is felvázolt képbe.

Miközben Tomasi Euripidésze a hitelesség jegyében született, nem mehetünk el a legfurcsább ábrázolás mellett. J. W. Cook 1800-as évek közepén készült portréja aligha hasonlít az addig megszokott arcformára, és sokkal inkább tükrözi a kor görögökről alkotott képét, mintsem arra törekedett volna, hogy a lehetőségekhez képest hiteles arcot adjon a drámaírónak.

Fejléckép: Euripidész színházi maszkkal (fotó: Ann Ronan Pictures / Print Collector / Getty Images Hungary)