Színház

Egy öntörvényű, abszurd művész

2013.08.19. 18:53
Ajánlom
Halász Péter író, rendező, színész, a magyar avantgárd színház kiemelkedő alakja, a világ számos pontján elismert posztmodern alkotó 1943. augusztus 20-án (egyes források szerint 1944-ben) született Budapesten.

Művészeti tevékenységét a hatvanas évek első felében az Egyetemi Színpadon kezdte, s több kísérleti színházi társulatban is szerepet vállalt. Az általa 1969-ben alapított Kassák Ház Stúdió előadásaival a diktatúra határait feszegette, A skanzen gyilkosai című darabjuk miatt 1972-ben gyakorlatilag betiltották őket. Társulatával ezután a Dohány utcai lakásszínházban adták elő filozofikus, szürreális és abszurd darabjaikat (Csehov Három nővér című drámáját például férfi főszereplőkkel állította színpadra).

Halász az alternatív színházkultúra egyik legfontosabb egyénisége lett.

Egy balatonboglári performanszukat követően 1976-ban többéves emigrációra kényszerült. Társaival Franciaországban, Hollandiában, Németországban lépett fel, egyik leghíresebb, kirakatszínházi darabjuk a Disznó, gyerek, tűz! címet viselte.

New Yorkban telepedett le, s megalapította a Squat Színházat (az elnevezés a házfoglaló - squatter - mozgalomból ered), amely alternatív előadásaival előbb a New York-i művészkörökben lett kultikus hely, majd világhírűvé vált.

Ars poeticája a színház és az élet szétválaszthatatlanságának eszméje volt.

Halász színházi munkáiban a szereplők egyéniségére épített, sokszor rájuk írta darabjait. 1979-ben elnyerték a belgrádi nemzetközi színházi fesztivál nagydíját, három évvel később a Mr. Dead and Mrs. Free című darabjukat a New York-i kritikusok az évad legjobb új darabjának választották. A társulattal dolgozott Andy Warhol, a pop-art atyja (egyik leghíresebb előadásuk az Andy Warhol utolsó szerelme címet viselte), s filmet forgatott róluk Fassbinder, a német film fene- és csodagyereke. A Squat Színház 1984-ben, sikerei csúcsán feloszlott. Halász a következő évben Love Theatre nevű új társulatával újságcikkekből íródott darabot állított színpadra.

Az avantgárd művész a rendszerváltást követően, 1991-ben tért vissza Magyarországra. Első produkcióját (Ő, aki valamikor a sisakkészítő gyönyörű felesége volt) a Petőfi Csarnokban adta elő. Több színházban is rendezett, emlékezetes a Katona József Színház A kínai című előadása, a Kamrában pedig színészei napi rendszereséggel újsághírek alapján rögtönöztek. Dolgozott a Merlinben, a Trafóban, az Új Színházban, a Nemzeti Színházban és a Színház- és Filmművészeti Egyetemen is. Egykori alkotótársával, Jeles Andrással egy ideig saját társulatot vezetett, a józsefvárosi Városi Színházat.

Zenei műfajban is kipróbálta magát: a Művészetek Palotájában Händel Semele, az Operaházban Fekete Gyula A megmentett város című operáját állította színpadra.

A filmszakmában is ismert és elismert volt. Még pályafutása elején szerepelt Szabó István, Bacsó Péter, Rózsa János rendezők munkáiban, amerikai évei alatt kisebb szerepekben tűnt fel független filmekben. 1993-ban elnyerte a magyar filmszemle legjobb főszereplőjének díját Szirtes András Sade márki élete, 1994-ben pedig a filmkritikusok díját Jeles András Senkiföldje című munkájában nyújtott alakításáért. Szerepet kapott egyebek közt Bereményi Géza (A turné), Enyedi Ildikó (Simon mágus), Szabó István (A napfény íze), Jancsó Miklós (A mohácsi vész, Ede megevé ebédem) munkáiban is.

Herminamező-Szellemjárás című filmjét, melyet ő rendezett, s melynek a forgatókönyvét is részben ő írta, fődíjjal tüntették ki a 2006-os 37. Magyar Filmszemlén a kísérleti film kategóriában.

Az 1956-os forradalomról szóló művét halála után mutatták be a hazai mozik.

Halász Péternek öntörvényű, abszurd élete volt, és így is távozott. Májrákban szenvedett, s már nagy betegen, halála előtt pár héttel a budapesti Műcsarnokban megrendezte saját búcsúszertartását. Utolsó performanszán - amelyen egy nyitott koporsóba is befeküdt - több száz közeli barátja és rajongója búcsúzott tőle. 62 éves korában, 2006. március 9-én halt meg New Yorkban.

Fejléckép: Halász Péter (Fotó/Forrás: Wikipedia)

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Hiánypótló szláv műveket mutat be jövő évadában a Magyar Állami Operaház

Meghirdette 2023/24-es évadát a Magyar Állami Operaház, melynek a Szláv Szezon címet adták. Színre kerül Dvořák Ruszalkája és Muszorgszkij Borisz Godunovja, valamint megismerheti a közönség Eötvös Péter első, magyar szövegre készült operáját is.
Zenés színház

Elhunyt Judith Halász Bécsben élő operaénekes

A művész tragikus hirtelenséggel hunyt el, halálhírét férje, Papocsi Róbert karmester adta hírül közösségi oldalán.
Vizuál

Ez után a magyar film után egy ideig nem lesz kedvünk „jóemberkedni”

Császi Ádám filmje egy tipikusan magyar társadalmi ügyről mesél úgy, hogy közben az egész nyugati világnak tart nem is annyira görbe tükröt.
Vizuál

„Megszerettem menet közben az életet” – Interjú Ujj Zsuzsival

„Az a vihar, ami bennem tombolt hosszú évekig, elült” – mondja Ujj Zsuzsi fotós, performer, a Csókolom zenekar énekese, dalszerzője, akivel a Fidelio új, Dalok nyomában című sorozata kapcsán ültünk le beszélgetni, kikérdezve őt a zenekar legtöbbet feldolgozott szerzeményéről, a Dunántúli slágerről.
Klasszikus

„Mindig is furcsának találtam, miért nincs magyar szín Az ember tragédiájában” – beszélgetés Gyöngyösi Leventével

Gyöngyösi Levente Tragoedia Temporis című alkotásáról beszélgettünk, mely a Müpa 2020-as Zeneműpályázatán díjat is nyert. A darab első felvonása április 12-én hallható a Müpában, a Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek kereteiben.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház ajánló

Mucsi Zoltán Nyúl Bélaként bukik el az Átrium előadásában

A Móra Ferenc kisregényéből készült Fábri Zoltán-film színpadi adaptációjában Mucsi Zoltán játssza az ikonikussá vált történet főszereplőjét, Nyúl Bélát az Átrium színpadán. A Hannibál tanár úr már a maga idejében is erős politikai áthallással bírt.
Színház ajánló

Színházi esttel emlékeznek meg Morcsányi Gézáról a Radnótiban

Személyes vallomásokkal, legendás előadások és közös emlékek felidézésével elevenedik meg a januárban elhunyt Morcsányi Géza alakja március 26-án. Az emlékesten való részvétel díjtalan, de regisztrációköteles.
Színház hír

„Használjuk a bábszínházat arra, hogy ismét megidézzük az alkotás örömét” – Nina Malíková üzenete a Bábszínházi világnapon

2003 óta ünnepeljük a Bábszínházi világnapot a nemzetközi Bábművész Szövetség (UNIMA) kezdeményezésére március 21-én. Ennek kapcsán minden évben két színházi – egy nemzetközi és egy magyar – alkotó osztja meg gondolatait.
Színház hír

Franciaország egyik legfontosabb állami kitüntetését veheti át Tompa Gábor

A Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatóját a Francia Művészeti és Irodalmi Érdemrend lovagi fokozatával tüntetik.
Színház ajánló

Egri Márta és Péter Kata szerepelnek a Gólem Színház új bemutatójában

Borgula András Szorítsd meg a kezem címmel Marianna D. Birnbaum önéletrajzi írásaiból rendez színdarabot: egy nő találkozik a kómában fekvő anyjával. De vajon tényleg találkoznak?