Színház

Egy prózai szinte-opera

2010.11.16. 11:12
Ajánlom
A tavalyi sikeres Ármány és szerelem után folytatódik a Nemzeti Színház és a Müpa együttműködése: ezúttal Závada Pál Magyar ünnep című darabja kerül színpadra. A darabot a Fesztivál Színházban mutatják be Alföldi Róbert rendezésében. Az előadás a 2008-as "Biblia-projekt" első nagyszínpadi eredménye.

Hosszú ideje készül már ez az előadás. Kezdődött azzal, hogy a Biblia évében, 2008-ban a Nemzeti Színház meghívásos pályázatot írt ki: a főigazgató, Alföldi Róbert fölkért tíz kortárs írót, hogy írjanak színdarabot egy-egy parancsolat alapján. Ebből határidőre nyolc készült el, így Nyolcparancsolat lett a projekt neve. A darabokból többet már be is mutattak a Nemzeti Gobbi Színpadán és a Pécsi Országos Színházi Találkozó Nyílt Fórumán felolvasó-színházi formában, míg Vinnai András Azaz című darabja (a "Ne ölj!" parancsolatból) tavaly vizsgaelőadás volt a Színház- és Filmművészeti Egyetemen - szintén Alföldi rendezésében. Az idei évadban viszont végre két mű is a Nemzeti színpadára kerül. Závada Pál Magyar ünnep című darabját elsőként a Müpa közönsége láthatja. (A másik Esterházy Péter Én vagyok a Te című írása lesz, annak bemutatóját a Nemzetiben tartják februárban.)

Alföldi ezt írta az igazgatói pályázatában 2007-ben: "Nem hiszek a drámapályázatokban. Kis ország vagyunk, ahol nem ugranak ki fiókokból ismeretlen Örkények. Ezért első lépésben fontos a minőség megkeresése." Ennek szellemében jött a mostani, meghívásos pályázat ötlete is."„Nincs objektív ízlés - mondja most -, ez a tíz író az én ízlésemet tükrözi. De ők sokféle módon írnak, sokféle életük van. És mindegyikük nagyon minőségi szövegeket alkot. Volt, aki még nem is írt drámát, de rá tudtam venni."

"Nem emlékszem, hogy rögtön rábólintottam-e - mondja Závada Pál -, de ha igen, akkor azért, mert az járt a fejemben, hogy ha elég jól sikerül parancsolatot választani, akkor az épp elkészült Idegen testünk című regényemnek valamelyik témájából fogok darabot írni. Egyrészt még nagyon benne voltam, másrészt izgatott néhány olyan kérdés, a második világháborút megelőző és háború alatti történet, morális dilemma, amelyekről úgy gondoltam, hogy alkalmasak lesznek arra, hogy színdarab készüljön belőlük." Úgy tűnik, sikerült elég jól parancsolatot választania, szám szerint a harmadikat, mely így szól: Az Úr napját szenteld meg. És hogy miért ezt? "Az első öt közül szerettem volna, mert azok az Isten és az ember közötti megállapodásról szólnak - igaz, az Úr diktál. A második öt csupa tiltás. Ezekkel hirtelen nem tudtam volna mit kezdeni. Az általam választott parancsolat egy egész ünnepkörre, az ünnepek tiszteletben tartására vonatkozik, így tágabb keretet ad arra, hogy az ember fölállítson egy drámatételt."

A Magyar ünnep Észak-Erdély visszacsatolásának éjszakáján játszódik. Ez ugyan politikai ünnep volt, ugyanakkor vallásos áhítattal is ünnepelték. És tudjuk, mi lett az ára. Ünnepelhető-e egy katasztrófához vezető út bizonyos állomása? Mi van az ünneppel, ha közben ég a világ? Összefonódnak a politikai és egyházi ünnepek. Egyszerre ünnep és világégés. Lehet-e a deportálások közepette ünnepelni? Mi ebben a katasztrófában a keresztény egyházak felelőssége?

Alföldi Róbert azt mondja, azért választotta ezt saját rendezésének, mert ritkán olvasni kortárs drámát ennyire konkrét történelmi időszakról. "Idén hetven éve történt ez az esemény, és véletlenül összeértek a szálak. Elég problematikus ez a korszak; a hatásai, a fájdalmai a mai napig velünk, sőt, egyre inkább itt, bennünk vannak. A konkrét eseményen kívül arról is szól ez a dráma, hogyan szoktunk ünnepelni, és tudunk-e úgy ünnepelni, hogy valakit ne tapossunk el. Hogy nem viszonyítunk, "csak" ünnepelünk, hogy tudunk-e úgy ünnepelni, hogy megőrizzük az ép elménket, hogy ne rekesszünk ki sokakat az ünnepből, és hogy vajon egyáltalán mit ünnepelünk, hogy ünnepelni való-e, amit ünnepelünk."

A darab azon túl, hogy egyetlen estén játszódik, időnként leágazik, kilép az időből, hol vissza, hol előre tekint. Az író nem azt tartotta elsődleges szempontnak, hogy megfeleljen a tér-idő egységének, a rendező pedig kifejezetten örült annak, hogy ezt ennyire szabadon kezeli a szerző. Závada Pál nem megrendelésnek, hanem saját drámának érzi a Magyar ünnepet. "Meghívtak, hogy írjak egy darabot, amiről akarok, és úgy, ahogy akarom. Az igazi megrendelésnél, mondjuk egy regényadaptációnál közvetlenebb kérések is elhangozhatnak: hányan szerepeljenek, zenés legyen-e, versek is legyenek hozzá... Itt teljesen szabad kezet kaptam."

Az előadásban fontos szerepe lesz egy kórusnak, szöveg szerint a Karnak, amelynek tagjai narrátori szerepet töltenek be, magyaráznak, kérdeznek, végrehajtanak, ugyanakkor kívül állnak a történeten. "A kar szövegeit tizenkettes jambikus alexandrinusokban írtam, ami, ha rímtelen, akkor nyugodtan mondható is. Azért írtam versben, mert ha mégis volna zene, ne legyen belőle probléma. Mindenesetre jótékony provokációként instrukcióban jeleztem, hogy akár énekelni is lehet... Amikor beszélgettünk Alföldivel, és mondta, hogy ezt ő rendezné meg, kérdeztem, hogy ugye zenés lesz. Akkor jót nevetett. Aztán valahogy mégiscsak zenés lett. Nagyon zenés. Szinte-opera."

A zenét Bella Máté írja, és csakúgy, mint az Ármány és szerelem esetében, az Óbudai Danubia Zenekar játszik majd az előadásban Silló István vezetésével. "Az Ármány és szerelem után a Müpa mindenképp folytatni akarta a közös produkciókat - mondja Alföldi -, én javasoltam ezt az előadást, mert köztes műfaj, a profiljukba vág. Erősen elkapott engem, hogy a prózát, a zenét, az operát és a görög kart ennyire speciálisan lehet keverni. Minden színész fog énekelni, a Kar szerepeit pedig a Soharóza Kórus nyolc tagjára bíztuk. Olyan énekeseket kerestünk, akik kórusként is működnek, de meg tudnak szólalni színpadon, el tudnak játszani valamit, elő tudnak adni egy tangót... Bella Máté nagyon fontos része lesz az előadásnak, hiszen meg kell írnia másfél óra zenét: kórusműveket, szólódalokat, hangszeres részeket. Akárcsak egy egyfelvonásos kortárs operában."

 

2010. november 19., 20., 23., 29. 19:00 - Fesztivál Színház
Závada Pál: Magyar ünnep
A Művészetek Palotája és a Nemzeti Színház közös produkciója

 

Km.: Nagy Mari, Söptei Andrea, Znamenák István, Földi Ádám, Szatory Dávid, Szabó Kimmel Tamás, Gáspár Kata, Mátyássy Bence, Óbudai Danubia Zenekar, Kar
Zene: Bella Máté
Vez.: Silló István
Rend.: Alföldi Róbert

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Jazz/World

Shadows in the Forest, avagy milyen törékeny az élet – ALBUMPREMIER

Shadows in the Forest címmel jelent meg az MZK Publishingnál Palotás Gábor ütőhangszeres művész új marimba-albuma, amelynek a címadó dalból készült videóklipje is most a Fidelión debütál.
Színház

Pihe-puha babaszoba, nyers hús és brutalitás – Interjú Kiss-Végh Emőkével és Sodró Elizával

Mennyire határozzák meg az életünket azok a sebek, amelyeket tizenévesként szerzünk? – egyebek mellett erre keresi a választ a Darázs című krimi. Az előadásban látható két színművésszel beszélgettünk a bullying jelenségéről, a karakterekben rejlő sötétség szépségeiről, a független színházak helyzetéről, valamint arról, kedvesnek kell-e lennünk egymással.
Klasszikus

„A fiatal énekeseknek bizonyos szerepekre gondolniuk sem lenne szabad” – Elīna Garanča a pálya buktatóiról

A cseh Opera+ oldalnak nyilatkozott Elīna Garanča opera-énekesnő, a videóban arról mesélt Jan Bubák karmesternek, hogyan építette fel a karrierjét, és milyen veszélyek leselkednek egy pályakezdő művészre.
Vizuál

Párizsi éjszakák, napozó nők – A Vaszary-kiállításon jártunk

„Nem volt soha egyéb szándékom, vágyam: festeni akartam! Ez az autoszuggesztió nekem oly természetes volt, hogy annak ellenkezőjét nem is tudtam volna elgondolni” – írta naplójába Vaszary János, a 20. század egyik legnépszerűbb magyar festője, akinek kiállítása szeptember 14-től látható a Magyar Nemzeti Galériában. 
Klasszikus

Elhunyt Fodor Tamás hegedűművész

A Budafoki Dohnányi Zenekar egykori koncertmesterét, a Pesti Vigadó munkatársát váratlanul érte a halál. Egykori munkahelyei fájó szívvel emlékeztek rá.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház portré

A díj mint ötödik pecsét – Benedek Dániel portréja

„Amikor elfog a csüggedés, és kilátástalannak látom a dolgot, akkor az univerzum mindig küld egy-egy nénit, aki odajön hozzám az Aldiban, és gratulál a Karamazovhoz” – meséli Benedek Dániel színművész, a kaposvári Csiky Gergely Színház tagja, aki idén Junior Prima Díjat vehetett át.
Színház ajánló

Valójában ki hal meg, amikor meghalunk? – Ismét színpadon Nádas Péter remekműve

Még egy alkalommal átélhetjük Nádas Péter Saját halál című könyvét színházban: a Dömötör András rendezésében készült hangjátékot az író születésnapjára rendezett programsorozat részeként Pannonhalma után Budapesten is bemutatják.
Színház ajánló

Tizenegy pillanat az élet – új bemutatóra készül a Centrál Színház

Mary Page Marlowe története nem ismeretlen a Centrál Színház nézőinek, hiszen 2020-ban, a pandémia idején egyszer már színre került a szívszorító dráma. Most egy kicsit másképp, a szerzői szándékkal megegyező formában mutatják be Tracy Letts darabját.
Színház hír

Latinovits Zoltán- és Kóti Árpád-szobrot avattak Debrecenben

A két mellszobor Debrecen új színháza, a Csokonai Fórum előtt kapott helyet, az alkotásokat Papp László polgármester, a készítő Juha Richárd szobrászművész és Kóti Árpádné leplezte le.
Színház ajánló

SzínházTV – a színházi értékek megmentője

Immár a harmadik évadával jelentkezik a színházi előadásokat online platformon, egyedi, filmes megfogalmazásban feldolgozó SzínházTV. A korábbi előadások mellett hét bemutatóra számíthatunk idén, köztük nemzetközi produkciók is repertoárra kerülnek.