egymást megérteni képtelenek, legfeljebb a félreértésig juthatnak, a szenvedélyes ám reménytelen kommunikációs kísérletek pedig hol burleszkszerűen mulatságos, hol hátborzongatóan abszurd drámai helyzetek sorozatát teremtik.

A történet szerint a világ legtekintélyesebb sinológusa, a hétköznapi valósággal szinte semmilyen kapcsolatot nem ápoló, tudós-magánkönyvtáros Dr. Peter Kien tévedésből feleségül veszi csaknem analfabéta házvezetőnőjét, a fékezhetetlenül szerelem- és pénzéhes Therését. A lehetetlen kapcsolatból menekülve egy alvilági törpe, Fischerke karmai közé kerül, aki bármire képes, hogy megmérkőzhessen Capablancával a sakkvilágbajnoki címért…

Nagy Norbert a Forte Társulat Káprázat című előadásának próbáján (Fotó/Forrás: Slezák Zsuzsi, Szkéné Színház)

A szerzőről

Több mint hetven éve jelent meg magyarul a Nobel-díjas Elias Canetti első regénye, a Káprázat. A Bulgáriában született, osztrák zsidó származású író már fiatalon is igen markánsan – és merész stiláris újításokkal – öntötte formába társadalom-, illetve történelemszemléletét, melynek központi eleme a lét voltaképpeni feleslegessége és a közelgő apokalipszis monumentális víziója.

Ezek a gondolatok természetesen nem idegenek az egymást érő háborúk idején, amelyeknek köszönhetően sok más társával együtt Canetti is emigrációra kényszerült. Műveit ugyanakkor – hiába beszélt hibátlanul több európai nyelvet – ezek után is németül írta, így deklarálva sajátos erkölcsi kiállását és szolidaritását a kultúra felé:

Emigráltként – Máraihoz hasonlóan – az örök kívülálló szerepét öltötte magára, miközben rendkívüli éleslátással és precizitással dokumentálta az évtizedekig tartó szellemi és valóságos világégést.

Keresztes Tamás és Grósz Zsuzsanna a Forte Társulat Káprázat című előadásának próbáján (Fotó/Forrás: Slezák Zsuzsi, Szkéné Színház)

Az előadásról

A Káprázat 1935-ben jelent meg, épp abban a korszakban, amikor a könyvek egyszerre váltak a propaganda és a világjobbító szándékok eszközévé, így nem is csodálkozhatunk azon, hogy

Peter Kien önmagát világtól elzáró sinológusként döbben rá, hogy az oly gondosan kinevelt értelmiségnek nincs helye a világ jelenlegi koordináta-rendszerében.

A Forte Társulat Horváth Csaba rendező-koreográfus által 2005-ben alapított formáció, előadásaik védjegye a szöveg, a mozdulatok, a képiség, a zeneiség egysége. Az előadásban a Forte állandónak mondható alkotótársaihoz társul  Szilágyi Ágota, a Maladype Színház tagja, aki először próbál a társulattal, a szövegkönyvet és a dalszövegeket Lőrinczy Attila jegyzi, Keresztes Tamás pedig ezúttal zeneszerzőként veszi ki részét a munkából.

játsszák:

Andrássy Máté, Fehér László, Földeáki Nóra, Horkay Barnabás, Kotormán Ábel, Nagy Norbert, Pallag Márton, Szilágyi Ágota, Widder Kristóf

Fejléckép: Horváth Csaba a Káprázat próbáján (Fotó: Slezák Zsuzsi, Szkéné Színház)