Az egyik bő tizenöt éve halott, a másik nagyon is él: velük viaskodik Karinthy. Az akkor már ünnepelt író második házasságában él, Böhm Arankával kapcsolatuk igencsak viharos, nem mentes az óriási cirkuszoktól, tányértörésektől, féltékenységi jelenetektől, kölcsönös megcsalástól.
Ebben az időszakban találkozunk a házaspárral A két egyetlen nyitójelenetében – Szirtes Tamás rendező nem kevesebbre vállalkozott, minthogy egy órában mutassa be az író szenvedéllyel teljes szerelmi életét. Teszi mindezt egyszerre színházi és filmes kellékekkel, a Madách SzínpadON előadásában.
Hajtja őket a szenvedély
„A lelki sérülés nem gyógyul be soha: de hozzászokik a lélek. Úgy érzem, agyamban daganat képződött, vagy egy éles idegen tárgyat döftek bele, amikor ő meghalt, ezt a kést nem húzhatom ki belőle többé, mert hiszen ő halott marad (csak ha feltámadna, ami lehetetlen), de idővel hozzászokik majd az agyam a késhez és járni fogok vele, mint aki golyót hord a koponyacsontban. Nyomorék lettem, egész életemre.”
A fiatal Karinthy felesége halála után néhány héttel írja kiadatlan naplójába a fenti sorokat. Judik Etel – Boga, ahogyan az író szeretetteljesen becézte – mindössze 32 éves volt, amikor a spanyolnátha áldozata lett.
Boga több mint másfél évtizede halott, Karinthy rég újranősült, viharosan szenvedélyes kapcsolatban él Böhm Arankával, amikor megkapja az ítéletet: agydaganata van.
Arankával az egész egy telefonbetyárkodással kezdődött.
Az író már két éve özvegy, Aranka pedig épp a férjétől válik ekkoriban. Az orvosként praktizáló asszony otthon lábadozik egy szánkóbaleset után, unalmában pedig írókat tréfál meg. A két ember azóta sem tud elválni egymástól. Házasságukban állandó az adok-kapok, viszony követ viszonyt, mégis mágnesként vonzzák egymást. Hajtja őket a kíváncsiság és a tudat: kapcsolatuk soha nem lesz unalmas – mondja Karinthy, amikor arról kérdezik, a sok botrány ellenére miért nem váltak még el.
Kitartanak egymás mellett akkor is, mikor a nő Bécsben tanul, a férfi Budapesten ír, dolgozik egyre, hogy fenn tudják tartani a nem fenntartható életvitelüket – és bár leveleik hangvétele egészen másról árulkodik, kötődnek egymáshoz. Bizonyítást nyer ez akkor is, amikor az író betegségére fény derül. Aranka nem tétovázik, minden társadalmi befolyását és tudását latba veti, hogy férje a legjobb kezelést kapja. Vele tart Berlinbe, majd Stockholmba is, ahol a műtétet végrehajtják.
Hol vagy, Boga?
Karinthy élet-halál között lebeg. Lázálmában a két nő között viaskodik.
Szenvedélyes, rövid életű szerelem volt az övék Bogával. Az író és a színésznő már egy ideje szeretők voltak, amikor Karinthy 1913-ban megszöktette a háromgyerekes édesanyát. Fél évig Berlinben bujkáltak a bosszúszomjas férj elől. Ez idő alatt szinte végig egymás mellett voltak, mégis, több száz levelet írtak egymásnak. Hazatérve csak némi készpénzzel lehetett megbékíteni Etel férjét, ezután, 1914-ben házasodhattak össze – ekkor a nő már szíve alatt hordta közös gyermeküket. Nem adatott meg nekik sok idő. 1918-ban Bogát ágynak döntötte a spanyolnátha, Karinthy besztercebányai utazását félbeszakítva lélekszakadva rohant vissza hozzá.
Felesége másnap, karjai közt halt meg.
Az írót állandó lelkiismeret-furdalás gyötri, hogy újranősült, Bogával álmodik éjszakánként, perlekedik vele és az égiekkel, amiért ilyen fiatalon halt meg, amiért itt hagyta őt és a gyermeküket. És perlekedik ébren Arankával, aki kalapokra költi a házi kosztot, aki nem tud és nem is akar megálljt parancsolni az újabb és újabb udvarlóknak.
Utazás az író koponyája körül
A költő viaskodását hűen tükrözik a vágóképek, a gyors váltások és a kitartott közeli képek, a fejében lejátszott újabb és újabb jelenetek. A darab az ő szemszögéből láttatja a történetet. Ő az, aki beengedi a nézőt a lázálmaiba, az ébren töltött órák viaskodásába, a féltékenységi jelenetekbe, a sértett férfi panaszaiba.
Egyszerre színház és film, amit látunk – ugyanakkor egyik sem. Különös hibridet rendezett Szirtes Tamás, amely egyszerre él a színház kellékeivel, miközben remekül alkalmazza a filmes megoldásokat is. Látjuk a színpad két végén a férjet és a feleséget, és egészen közelről figyelhetjük a megrendült írót, ahogy rója a köröket a kávéházban, és amikor álmában újra haldokló feleségét öleli. Ezt a meghasonlottságot, folyamatos tépelődést, önmarcangolást és állandó gyötrődést a színészi eszköztáron túl remekül kiegészíti Gulyás Levente zenéje, valamint Seregi László operatőri munkája.
Nem feleltethető meg a színházi élménynek, de mozinak sem neveznénk, e különös megoldás befogadásához pedig idő kell. Meg kell szoknunk, hogy amit látunk, az nem feltétlenül hasonlít majd más, korábbi színházi élményeinkhez.
Szirtes Tamás bevallottan rajong az íróért. Különleges zseni, felkavaró és megrázó szerelmi történettel – mondja róla a direktor. Ezt a szenvedélyt érezni a darab során is: szimpátiával nyúl alakjaihoz, szeretne mindent elmondani róluk, a végeredmény mégsem szájbarágós. A levél- és versrészletek, kordokumentumok felhasználásával még maibbnak és közelebbinek érezzük a vásznon szereplőket.
A színészek pedig remekelnek. Karinthy vívódó alakját, a legnagyobb nyomorban is viccelődő, fanyar humorú karaktert Fekete Ernő testesíti meg. Fekete Réka Thália angyali Boga, akinek az alakját megszépíti az idő – nem véletlen, hogy megjelenéseinek nagy részében fehérben látjuk. Tökéletes ellentéte Jordán Adél, a szenvedélyes Böhm Arankaként. Ez az élettel teli asszony soha nincs híján a vitriolos megjegyzéseknek, mindig büszkén fogadja férje szemrehányásait – a darab legjobb sorait ő kapta.
A Madách Színház és Szirtes Tamás nem titkolt szándéka, hogy új műfajt teremtsenek.
Írók-sorsok-szerelmek című sorozatukkal minél szélesebb közönséget igyekeznek megszólítani. A történeteket ötvennél is több magyar gimnáziumhoz juttatják el, de nem állnak meg itt: az alkotók szándéka szerint az előadást határon túl élő magyarok is láthatják majd, nemcsak Európában, de például Pekingben vagy Szöulban is – itt gondolnak a helyiekre is, a darabot feliratozva is meg lehet majd nézni.
Karinthy felépül a betegségéből. A műtét közben végig ébren van, Arany Jánost szaval és Bogát hívja. Első felesége alakja őrzi élet és halál között. Karinthy már nem fél a haláltól. Életben marad. Elengedi Bogát, megbékél a nő halálával – bár soha nem felejti.
A két egyetlen című előadás március 25-től látható a Madách Színház SzínpadON online platformján.
Támogatott tartalom.