Színház

Egyetlenek között

2022.03.18. 16:30
Ajánlom
Lázálmok, szerelmi vallomások, szenvedélyes találkozások, valós és képzelt veszekedések. Karinthy Frigyes viharos szerelmeit, Judik Etellel és Böhm Arankával kötött házasságát dolgozza fel a Madách Színház új produkciója, A két egyetlen – Karinthy Frigyes nagy szerelmei.

Az egyik bő tizenöt éve halott, a másik nagyon is él: velük viaskodik Karinthy. Az akkor már ünnepelt író második házasságában él, Böhm Arankával kapcsolatuk igencsak viharos, nem mentes az óriási cirkuszoktól, tányértörésektől, féltékenységi jelenetektől, kölcsönös megcsalástól.

Ebben az időszakban találkozunk a házaspárral A két egyetlen nyitójelenetében – Szirtes Tamás rendező nem kevesebbre vállalkozott, minthogy egy órában mutassa be az író szenvedéllyel teljes szerelmi életét. Teszi mindezt egyszerre színházi és filmes kellékekkel, a Madách SzínpadON előadásában.

Hajtja őket a szenvedély

„A lelki sérülés nem gyógyul be soha: de hozzászokik a lélek. Úgy érzem, agyamban daganat képződött, vagy egy éles idegen tárgyat döftek bele, amikor ő meghalt, ezt a kést nem húzhatom ki belőle többé, mert hiszen ő halott marad (csak ha feltámadna, ami lehetetlen), de idővel hozzászokik majd az agyam a késhez és járni fogok vele, mint aki golyót hord a koponyacsontban. Nyomorék lettem, egész életemre.”

A fiatal Karinthy felesége halála után néhány héttel írja kiadatlan naplójába a fenti sorokat. Judik Etel – Boga, ahogyan az író szeretetteljesen becézte – mindössze 32 éves volt, amikor a spanyolnátha áldozata lett.

KarinthyI1061-162017.jpg

Fekete Réka Thália és Fekete Ernő A két Egyetlen című előadásban (Fotó/Forrás: Madách Színház)

Boga több mint másfél évtizede halott, Karinthy rég újranősült, viharosan szenvedélyes kapcsolatban él Böhm Arankával, amikor megkapja az ítéletet: agydaganata van.

Arankával az egész egy telefonbetyárkodással kezdődött.

Az író már két éve özvegy, Aranka pedig épp a férjétől válik ekkoriban. Az orvosként praktizáló asszony otthon lábadozik egy szánkóbaleset után, unalmában pedig írókat tréfál meg. A két ember azóta sem tud elválni egymástól. Házasságukban állandó az adok-kapok, viszony követ viszonyt, mégis mágnesként vonzzák egymást. Hajtja őket a kíváncsiság és a tudat: kapcsolatuk soha nem lesz unalmas – mondja Karinthy, amikor arról kérdezik, a sok botrány ellenére miért nem váltak még el.

Kitartanak egymás mellett akkor is, mikor a nő Bécsben tanul, a férfi Budapesten ír, dolgozik egyre, hogy fenn tudják tartani a nem fenntartható életvitelüket – és bár leveleik hangvétele egészen másról árulkodik, kötődnek egymáshoz. Bizonyítást nyer ez akkor is, amikor az író betegségére fény derül. Aranka nem tétovázik, minden társadalmi befolyását és tudását latba veti, hogy férje a legjobb kezelést kapja. Vele tart Berlinbe, majd Stockholmba is, ahol a műtétet végrehajtják.

Hol vagy, Boga?

Karinthy élet-halál között lebeg. Lázálmában a két nő között viaskodik.

KarinthyII1010-162018.jpg

Fekete Ernő és Jordán Adél A két Egyetlen című előadásban (Fotó/Forrás: Madách Színház)

Szenvedélyes, rövid életű szerelem volt az övék Bogával. Az író és a színésznő már egy ideje szeretők voltak, amikor Karinthy 1913-ban megszöktette a háromgyerekes édesanyát. Fél évig Berlinben bujkáltak a bosszúszomjas férj elől. Ez idő alatt szinte végig egymás mellett voltak, mégis, több száz levelet írtak egymásnak. Hazatérve csak némi készpénzzel lehetett megbékíteni Etel férjét, ezután, 1914-ben házasodhattak össze – ekkor a nő már szíve alatt hordta közös gyermeküket. Nem adatott meg nekik sok idő. 1918-ban Bogát ágynak döntötte a spanyolnátha, Karinthy besztercebányai utazását félbeszakítva lélekszakadva rohant vissza hozzá.

Felesége másnap, karjai közt halt meg.

Az írót állandó lelkiismeret-furdalás gyötri, hogy újranősült, Bogával álmodik éjszakánként, perlekedik vele és az égiekkel, amiért ilyen fiatalon halt meg, amiért itt hagyta őt és a gyermeküket. És perlekedik ébren Arankával, aki kalapokra költi a házi kosztot, aki nem tud és nem is akar megálljt parancsolni az újabb és újabb udvarlóknak.

Utazás az író koponyája körül

A költő viaskodását hűen tükrözik a vágóképek, a gyors váltások és a kitartott közeli képek, a fejében lejátszott újabb és újabb jelenetek. A darab az ő szemszögéből láttatja a történetet. Ő az, aki beengedi a nézőt a lázálmaiba, az ébren töltött órák viaskodásába, a féltékenységi jelenetekbe, a sértett férfi panaszaiba.

1027-162006.jpg

Fekete Ernő és Fekete Réka Thália A két Egyetlen című előadásban (Fotó/Forrás: Madách Színház)

Egyszerre színház és film, amit látunk – ugyanakkor egyik sem. Különös hibridet rendezett Szirtes Tamás, amely egyszerre él a színház kellékeivel, miközben remekül alkalmazza a filmes megoldásokat is. Látjuk a színpad két végén a férjet és a feleséget, és egészen közelről figyelhetjük a megrendült írót, ahogy rója a köröket a kávéházban, és amikor álmában újra haldokló feleségét öleli. Ezt a meghasonlottságot, folyamatos tépelődést, önmarcangolást és állandó gyötrődést a színészi eszköztáron túl remekül kiegészíti Gulyás Levente zenéje, valamint Seregi László operatőri munkája.

Nem feleltethető meg a színházi élménynek, de mozinak sem neveznénk, e különös megoldás befogadásához pedig idő kell. Meg kell szoknunk, hogy amit látunk, az nem feltétlenül hasonlít majd más, korábbi színházi élményeinkhez.

Szirtes Tamás bevallottan rajong az íróért. Különleges zseni, felkavaró és megrázó szerelmi történettel – mondja róla a direktor. Ezt a szenvedélyt érezni a darab során is: szimpátiával nyúl alakjaihoz, szeretne mindent elmondani róluk, a végeredmény mégsem szájbarágós. A levél- és versrészletek, kordokumentumok felhasználásával még maibbnak és közelebbinek érezzük a vásznon szereplőket.

KarinthyII1051-162018.jpg

Fekete Ernő és Jordán Adél A két Egyetlen című előadásban (Fotó/Forrás: Madách Színház)

A színészek pedig remekelnek. Karinthy vívódó alakját, a legnagyobb nyomorban is viccelődő, fanyar humorú karaktert Fekete Ernő testesíti meg. Fekete Réka Thália angyali Boga, akinek az alakját megszépíti az idő – nem véletlen, hogy megjelenéseinek nagy részében fehérben látjuk. Tökéletes ellentéte Jordán Adél, a szenvedélyes Böhm Arankaként. Ez az élettel teli asszony soha nincs híján a vitriolos megjegyzéseknek, mindig büszkén fogadja férje szemrehányásait – a darab legjobb sorait ő kapta.

A Madách Színház és Szirtes Tamás nem titkolt szándéka, hogy új műfajt teremtsenek.

Írók-sorsok-szerelmek című sorozatukkal minél szélesebb közönséget igyekeznek megszólítani. A történeteket ötvennél is több magyar gimnáziumhoz juttatják el, de nem állnak meg itt: az alkotók szándéka szerint az előadást határon túl élő magyarok is láthatják majd, nemcsak Európában, de például Pekingben vagy Szöulban is – itt gondolnak a helyiekre is, a darabot feliratozva is meg lehet majd nézni.

Karinthy felépül a betegségéből. A műtét közben végig ébren van, Arany Jánost szaval és Bogát hívja. Első felesége alakja őrzi élet és halál között. Karinthy már nem fél a haláltól. Életben marad. Elengedi Bogát, megbékél a nő halálával – bár soha nem felejti.

1023-162005.jpg

Fekete Ernő, Jordán Adél, Fekete Réka Thália és Szirtes Tamás (Fotó/Forrás: Madách Színház)

A két egyetlen című előadás március 25-től látható a Madách Színház SzínpadON online platformján.

Támogatott tartalom.

Ölelések béklyójában

Kapcsolódó

Ölelések béklyójában

Színházi körülmények között, mégis a virtuális térben elevenedik meg a Madách Színház legújabb produkciója, az Ady Endre szerelmi életét feldolgozó Elfogyni az ölelésben. A műfajteremtő szándékkal megírt film-szín-játék három nő – három múzsa – szemszögéből mutatja be a függőségeitől szabadulni képtelen, betegséggel küzdő költő utolsó éveit.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

„Lise Meitner nagy tisztelője vagyok” – a Nobel-díjas Krausz Ferenc a Rózsavölgyi új bemutatóján járt

Herendi Gábor rendezésében mutatta be két nagyformátumú ember és különleges tudós, az „atombomba atyja és anyjaként” emlegetett Otto Hahn és Lise Meitner szenvedélyes párviadalát február 16-án a Rózsavölgyi Szalon.
Zenés színház

A Manon Lescaut-t adja elő a Nemzeti Filharmonikusok a Müpában

Puccini operája hangzik el a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar következő koncertjén, a Manon Lescaut-t Vashegyi György vezényli és Káel Csaba rendezi.
Plusz

„Jön a szép kikelet” – megjelent a márciusi Fidelio

Részletes programbontásokkal, hírekkel, ajánlókkal és interjúkkal megjelent a 2024. márciusi Fidelio. Az ingyenes magazin megtalálható országszerte, az ismert terjesztési pontokon, és az online verzió is elérhető!
Vizuál

Szembenéz a világ kihívásaival a Berlinale

Talán minden eddiginél bátrabbnak és politikusabbnak tekinthető az idei Berlini Nemzetközi Fesztivál, amelynek szervezői már a megnyitó előtt kereszttűzbe kerültek. Az elmúlt évekhez hasonlóan az idei szemlét is a sokszínűség és a tolerancia jegyében hirdették meg.
Könyv

A két macska az önreflexiót jelenti – Kepes András a Lírástudók vendége

A Két macska voltam berobbant a sikerlisták élére, így nem is volt kérdés, hogy Kepes Andrást is meghívjuk podcastunkba. A 75 éves tévés, újságíró most már szinte csak regényírással foglalkozik, és már a következő könyvét tervezi.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház ajánló

A Lavina című svéd filmből készül színpadi előadás Pelsőczy Réka rendezésében

A Lavinában a döntések súlyáról, a látszatboldogságról, a 40-es generációt érintő kérdésekről, középkorú férfiak és nők öndefiníciójáról, házastársaikhoz, partnereikhez és gyerekeikhez fűződő viszonyáról fanyar humorral és empátiával esik szó.
Színház interjú

Találkozni önmagunkkal: ez is egyfajta megváltás – interjú Gáspár Ildikóval a Bűn és bűnhődésről

Március 8-án mutatják be a Bűn és bűnhődést az Örkény István Színházban. Az előadás rendezőjével Dosztojevszkij leghíresebb regénye mellett a női karakterekről, önként vállalt szenvedésről és a színházak társadalmi szerepéről is beszéltünk.
Színház ajánló

Forradalomra uszít az óbudai tanár az Átriumban

A Hannibál tanár úr című, ikonikus Fábri Zoltán-film egy letűnt korszakot idéző történet, amelynek színpadi átdolgozása megdöbbentően pontos és különösen aktuális társadalmi látleletté vált napjainkban.
Színház ajánló

West End-sikerdarab a Karinthy Színházban

Február 24-én mutatja be a Karinthy Színház Sam Steiner brit színdarabíró Lemons Lemons Lemons Lemons Lemons című sikerdarabját, ami egyenesen a londoni West End színpadáról érkezik a XI. kerületi teátrumba, Olt Tamás igazgató rendezésében.
Színház hír

„Lise Meitner nagy tisztelője vagyok” – a Nobel-díjas Krausz Ferenc a Rózsavölgyi új bemutatóján járt

Herendi Gábor rendezésében mutatta be két nagyformátumú ember és különleges tudós, az „atombomba atyja és anyjaként” emlegetett Otto Hahn és Lise Meitner szenvedélyes párviadalát február 16-án a Rózsavölgyi Szalon.