Színház

Egymás energiáiból építkezve

2016.07.01. 19:41
Ajánlom
Annak ellenére, hogy lejáró és technikai próba után vannak – a zenekar viszont még hallhatóan a színpadon gyakorol –, egyáltalán nem fáradt A két veronai nemes négy színésze, Leah Brotherhead (Julia), Charlotte Mills (Dárdás), Dharmesh Patel (Proteus) és Guy Hughes (Valentine), valamint az előadás rendezője, Nick Bagnall, aki a május végi angliai bemutató óta először látja a produkciót.

Nick Bagnall: Öt-hat előadás egy héten, itt meg ott, ugyan, mi lenne ebben nekik fárasztó? (fanyarul, nevetve)

Guy Hughes: Én reggel hatkor már úsztam!

NB: Én meg reggel négykor már ébren voltam, mert Manchesterből jöttem.

GC20051633

GC20051633 (Fotó/Forrás: Gary Calton)

Akkor az empátia mellett némi energiára is szükségetek lesz a nézőktől.

NB: Pontosan. (ugyanolyan fanyarul és ugyanúgy nevetve, mint az előbb) Bár úgy érzem, remekül fog itt működni az előadás, különösen a zenei részeknek tesz majd jót ez a tér. A Margitszigeti Szabadtéri Színpad gyönyörű, inspiráló helyszín, csodálatos környezet a fákkal, de hatalmas. Ekkorában még soha nem rendeztem! Reméljük, nem fog esni, mert azt hallottam, a magyar közönség hazamegy, ha esik.

Nem tudom, mekkora terhet teszek most a vállatokra, de a ma esti nézők túlnyomó többségének ez lesz az első „A két veronai nemes”-élménye. Alig 220 éves a magyar színház története, ez idő alatt pedig mindössze ötször mutatták be ezt a Shakespeare-darabot, amiből kettő a 19. századra esett, legutóbb pedig 1992-ben volt belőle premier. Bár azt hiszem, Nagy-Britanniában sincs ez a vígjáték a Shakespeare-toplisták élén.

Charlotte Mills: Nem bizony. Talán azért, mert korai darabról van szó, ahol dramaturgiailag még kiforratlan a szerző, és valószínűleg a darab vége az, ami miatt kevesen veszik elő. Sokat dolgoztunk az anyaggal, leginkább húztunk belőle.

GC20051643

GC20051643 (Fotó/Forrás: Gary Calton)

NB: Ennél a darabnál még nagyon naiv Shakespeare, színpadilag van még tanulnivalója, de már ott vannak azok a motívumok vagy jellemek, akik később, a nagy műveiben megerősödve visszatérnek. A hangja itt még inkább lírai. Ez és a naivitás teszi nehézzé a munkát a színészek számára, ugyanakkor meg is könnyíti a helyzetüket, mert gyakorlatilag bármit csinálhatnak a szerepeikből. Amikor először olvastam A két veronai nemest, egyáltalán nem tetszett, unalmasnak találtam. Két darabot ajánlott a Globe, mégis ezt gondoltam sokkal nagyobb kihívásnak, ráadásul minél többször vettem elő, annál több lehetőséget láttam meg benne, izgalmasabbnak tűnt.

Dharmesh Patel: Nekünk meg te voltál a kihívás, Shakespeare semmi hozzád képest. (a rendezőhöz; fanyarsági szint nála is ugyanaz, mint a többieknél) A motivációkat volt nehéz megtalálni, rengeteget kellett ahhoz elemeznünk, hogy megoldjuk, ki miért tesz úgy, ahogy, ki miért fogja föl a szerelmet úgy, ahogy. Más Shakespeare-daraboknál ez sokkal világosabb, itt nekünk kellett dekódolni, ki mit akar, mi honnan hová visz.

GH: Ebben a darabban alig van kapaszkodó, és alig lehet látni a végét. Én, bevallom, a főpróbahétig izgultam, és fogalmam sem volt, hova fut ki az egész, mert folyamatosan alakult az anyag, gyúrtuk és változtattuk. De annyira biztos kezekben éreztem magunkat, hogy nem féltem.

GC20051641

GC20051641 (Fotó/Forrás: Gary Calton)

NB: Nagyon köszönöm, Guy.

CM: Ráadásul ez az első olyan utazó Globe-produkció, ahol ennyire komoly erősítéssel kell dolgoznunk, mert egy zenekar is közreműködik az előadásban, és mi is zenélünk, énekelünk, táncolunk. A kihívások között azért ezt is meg kell említeni.

Nick, te is utazol a produkcióval?

NB: Nem, négy-öt hete nem láttam. (Dharmesh Patel közbekérdez: Tudod, hogy ma este A vihart játsszuk?) Még sosem jártam Budapesten, ma van a barátnőm születésnapja, gondoltam, átugrom, megnézem, mit csináltak a bemutató óta. (a fanyarról komolyra váltva) Véleményem szerint ez egy nagyon szép előadás. Nem fogok jegyzetelni, és nem tartok utána megbeszélést, csak ülök majd a nézőtéren, és élvezem. Teljesen nyugodt vagyok, nagyszerű kémia működött közöttük, közöttünk a próbaidőszak alatt. Ez már az ő előadásuk, a rendezőé pedig a világ legmagányosabb munkája. Én megtettem a magamét: életre segítettem, éltetni viszont már az ő energiáik fogják.

A Globe ehhez a produkcióhoz is külön castingot tartott. Miért épp őket választottad ki az egyes szerepekre?

NB: Charlotte-tal ez a harmadik közös munkánk, és tudtam, hogy az ő nyitott, nagylelkű személyisége kell a szerepre. A két fiúval még nem dolgoztam, de szerintem nem is fogok többet. (fanyarul, hát hogyan máshogy…) Viccet félretéve, ők voltak a legjobbak az adott feladatra. A válogatás több körben zajlott, és nagyon pontosan tudtam, milyen képességű színészekkel akarok dolgozni. Minimalista díszlet, nem történeti-történelmi, de nem is teljesen kortárs korszakba helyezés, sok zene. Miért ezt a megközelítést választottad?

globe@Gary Calton

globe@Gary Calton (Fotó/Forrás: Gary Calton)

NB: A kosztümös megvalósítás nem nagyon érdekel, kiszúrnám a szemem, ha rigorózus történeti hűségre kellene törekednem. Szerintem nagyon mai gondolatokat közvetítünk, annak ellenére is, hogy 1966-ba helyeztük a történetet. Ez volt az a korszak, amikor a világ a tizenévesek számára kitágult – és nemcsak Angliában. Amerika elérhetővé vált, a háborúnak vége, a kilátástalanság és a megszorítások időszakán túlvoltak, és mindezeket az érzéseket a zenében fogalmazták meg a fiatalok.

Leah Brotherhead: A darabban csak helyszínek vannak megadva, idő nincs. Ettől aztán jóval nagyobb a szabadságunk.

GH: A hatvanas évek zenei energiái nagyon megsegítik a történetet.

DP: Szerintem tetszene Shakespeare-nek, amit lát.

CM: Sokszor van, hogy beleerőszakolják a darabot egy korszakba, vagy kínlódva visznek rajta végig egy gondolatmenetet. Itt egyáltalán nem érzem ezt.

NB: A szakmai és a nézői visszajelzések is pozitívak. Persze, van, akinek nem tetszik, de ez ízlésbeli kérdés.

LB: Oslóban a Norvég Shakespeare Társaság tagjai is ott voltak az egyik előadáson, és az megnyugtató volt, hogy szerették.

GC20051651

GC20051651 (Fotó/Forrás: Gary Calton)

Angliában, Norvégiában, Svédországban, Szerbiában játszottatok eddig. Másképp reagált a közönség az egyes országokban?

CM: Azt gondoltam, hogy majd a kontinensen kevésbé intenzíven reagálnak a nézők. De egyáltalán nem! Hangot adnak a tetszésüknek, élénken visszajeleznek, ami abban erősít meg bennünket, hogy világosan követhető a történet.

NB: Nem is lehetne időszerűbb Európában turnézni, mint most, a Brexit után. Borzalmas dolog történt, és nagyon sajnálom. Most egymás kezét kell fognunk, megosztani az érzéseinket, elismerni az értékeinket, mindazt, amiben egyezünk, és amiben különbözünk. Örömöt kell csempésznünk a mindennapokba, azt a felszabadultságot, ami a hatvanas években megvolt.

LB: Ez a produkció gyönyörűen belesimul a Globe vállalásaiba. Most ért véget a Hamlet világ körüli turnéja, velünk párhuzamosan A velencei kalmár utazik.

Hogyan viselitek a turnézást? Mennyire nehéz az együttélés, és mennyire nehéz az, hogy ma itt, holnap ott játszotok, változnak a helyszínek, a méretek, idő pedig szinte alig van ahhoz, hogy hozzászokjatok a körülményekhez?

NB: Olyanok vagyunk, mint egy család. Jó, én néha eltűnök, de aztán visszajövök, mint Don Corleone, csak épp egy kis jegyzetfüzettel, aztán megiszom egy italt.

GC20051645

GC20051645 (Fotó/Forrás: Gary Calton)

LB: A társulat legfiatalabb tagja 21 éves, a legidősebb hatvan múlt, ebből természetesen az következik, hogy mindenki hozza a maga világlátását, tapasztalatát, ami nagyon izgalmas a munka szempontjából.

GH: A takarásban beszélgettünk arról, milyen energiákat kell előhívnunk. A két veronai nemes előtt egy három hónapos európai turnén voltam, de akkor kizárólag kőszínházakban, zárt terekben játszottunk. Színésztechnikailag is mást követel az, hogy egy erődben játszol vagy egy klasszikus, 19. századi négyemeletes színházban, esetleg egy mezőn vagy olyan szabadtéri helyszínen, ahol azért három fal mégis körülvesz. Másképp kell koncentrálni, nem eshetsz ki egyetlen pillanatra sem.

CM: Sosem unatkozol, sosem kényelmesedhetsz bele. Állandó mélyvíz. Egyszerre félelmetes és iszonyatosan inspiráló.

LB: Jöhet eső, jöhet villámlás, elhúzhat a fejed fölött egy repülőgép, behallatszhat utcazaj – erre nem készít fel a színművészeti. DP: Az viszont megnyugtató, amikor egy új helyszínre érve, az új térbe belépve mindenkinek az arcán ugyanazt látod. Azt jelenti, összeszoktunk. És mi hagyatkozhatunk egymásra.

Bővebben az előadásról itt olvashat!

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Elhunyt Magyar Gábor gordonkaművész

Életének 60. évében, 2021. február 23-án súlyos betegség után elhunyt Magyar Gábor, az Opera Zenekar gordonkaművésze.
Klasszikus

Ők részesülnek állami zenei ösztöndíjban

Idén 23 fiatal részesül állami zenei ösztöndíjba: Fischer Annie zenei előadóművészeti ösztöndíjban tizenhárman, Kodály Zoltán zenei alkotói ösztöndíjban heten, Lakatos Ablakos Dezső dzsessz-előadóművészeti ösztöndíjban hárman.
Színház

Ingyenes stream-előadásként láthatók a Magyar Színház jelenetíró pályázatának döntősei

A Pesti Magyar Színház 2020 novemberében jelenetíró pályázatot hirdetett, melynek témája a karantén utáni élet volt. A beérkezett 193 pályamű közül a legjobb 7 bemutatkozási lehetőséget is kap, melyet az érdeklődők a színház Facebook-oldalán és honlapján ingyenesen megtekinthetnek.
Könyv

Nem véleményezheti az új érettségi vizsgamodellt a Magyartanárok Egyesülete

Növekszik a magolandó anyag mennyisége az új érettségi vizsgamodellben, az olvasás öröme helyett a „műcímek bemagolása” lesz a cél a Magyartanárok Egyesülete szerint. Hiába mondanák el a véleményüket, nem kaptak erre lehetőséget.
Vizuál

Itt nézheti meg a Természetes fény első előzetesét!

Megérkezett a Závada Pál regényéből készült film első előzetese. Nagy Dénes filmje a Berlinale versenyprogramjában is szerepel. Egy II. világháborús alakulatról szól, amely a keleti fronton teljesít szolgálatot.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház interjú

Psotás fények és árnyak

Öt évvel ezelőtt, 2016. február 25-én, 86 éves korában hunyt el a magyar színházművészet egyik legegyedibb és utánozhatatlan alakja, Psota Irén, akinek neve már életében fogalommá vált. Utolsó éveiben visszavonultan élt, elzárkózott a nyilvánosság elől, emiatt is különleges ez a 2009-ben készült beszélgetés, amelyben bepillanthatunk egy nagy művész hétköznapjaiba. Egy valódi, megismételhetetlen legendára emlékezünk ezzel az írással.
Színház magazin

Valóság és képzelet határán – 145 éve színpadon a Peer Gynt

A romantika és a korai modernizmus határán egyensúlyozó Peer Gynt Henrik Ibsen egyik legismertebb és legtöbbet játszott darabja. Bár a szerző a drámát már 1867-ben papírra vetette, bemutatójára egészen 1876. február 24-ig kellett várni.
Színház hír

Podcastsorozat indul a Játékszínben

A streamelt előadások után online hallgatható interjúkkal szeretné közelebb hozni a közönséghez a színészeket a Játékszín. A keddenként jelentkező PodCasting házigazdája Várnai Péter.
Színház interjú

„Úgy érzem, hogy jó helyen vagyok” – interjú Brunczlik Péterrel

Brunczlik Péter kellékesként került a József Attila Színházba, de arcát a közönség is jól ismerheti, hiszen számtalan előadásban találkozhattak már vele kisebb-nagyobb szerepben. Az indulásról és a szakmai kihívásokról is beszélgettünk. (X)
Színház hír

Ingyenes stream-előadásként láthatók a Magyar Színház jelenetíró pályázatának döntősei

A Pesti Magyar Színház 2020 novemberében jelenetíró pályázatot hirdetett, melynek témája a karantén utáni élet volt. A beérkezett 193 pályamű közül a legjobb 7 bemutatkozási lehetőséget is kap, melyet az érdeklődők a színház Facebook-oldalán és honlapján ingyenesen megtekinthetnek.