Színház

„Egyszerre szívbemarkoló és komikus” – Interjú Horváth Csabával

2018.06.19. 09:25
Ajánlom
Izgalmas és sűrű időszakot jelent a nyár a Forte Társulat számára: május végén mutatták be Az öngyilkos című fekete komédiát a Szkénében, majd fesztiválszereplés fesztiválszereplést ér. A társulat vezetőjével, Horváth Csaba rendező-koreográfussal beszélgettünk.

Az öngyilkost eddig kétszer mutatták be Magyarországon, harminc éve Kaposváron, majd a Jordán Tamás vezette Nemzeti Színházban. Miért ezt az alig ismert színdarabot választottad a Forte Társulat új bemutatójának?

Kalandos körülmények között döntöttem a darab mellett, mert eredetileg Barrico Selyem című írásának adaptációjára készültünk. De valahogy az a különös és ritka helyzet állt fent, hogy hiába kerülgettem az anyagot, valahogy nem találtam fogást rajta, valamitől mégsem kívánkozott színpadra. Így aztán egy teljes fordulattal úgy döntöttem, hogy homlokegyenesen mást kellene választanom, és elsősorban komédiák között kezdtem el kutatni. Az öngyilkos egyébként egy bohózat, méghozzá elég furfangos bohózat, és megint az oroszokat részesítettem előnyben, így találtam rá Erdman művére.

foto_MeszarosCSaba_eloadas1-104622.jpg

Az öngyilkos (Fotó/Forrás: Mészáros Csaba / Szkéné Színház)

„Élni akarok, hogy lelőhessem magam!” – halljuk a főszereplő Fehér László, azaz a munkanélküli kispolgár, Szemon Szemjonovics Podszekalnyikov kiáltását. Mire utal?

Ez a felvetés nemcsak a darab klasszikus értelemben vett mondanivalójáról szól, hanem a stílusáról is, arról az abszurd világról, amiben játszódik. Többek között azért is választottam ezt a darabot – túl azon, hogy nagyon izgalmasnak találtam –, mert színészileg pont ráfért a társulatra egy ilyen típusú játék, volt benne tehát egy kis pedagógia is. Elsősorban a bohózat-jelleg miatt döntöttem úgy, hogy most egy látszólag vidám darab kell nekünk.

A korábbi előadásokhoz képest kevesebb szereplővel, sűrítve játsszátok a darabot. Hogyan alakítottátok át a szöveget?

Egy-egy szerepet összehúztunk és ki is húztunk belőle. A próbafolyamat során még minden karaktert megformáltunk, de szép lassan kikoptak azok a szerepek, amelyek a mi adaptációnk szempontjából dramaturgiailag nem voltak annyira fontosak. Hiszen át kellett gondolni, hogy mit lehet kezdeni ezzel a közel százéves darabbal. Hiába jó a fordítás, bizonyos helyeken mégis elég porosnak éreztem az olvasatot.

HorvathCsaba_foto_Dusa_Gabor-104624.jpg

Horváth Csaba (Fotó/Forrás: Dusa Gábor / Szkéné Színház)

Bár Az öngyilkost abszurd komédiaként tartjuk számon, és valahol az is, nézőként mégis sokszor egy egzisztenciális drámában éreztem magam.

Ez abszolút célunk volt.

Fontos volt, hogy a néző önmagára ismerjen és a világra is, amiben élünk.

Hogy az előadás ne csak az abszurd komédia műfaját szolgálja, hanem esetleg filozofikusabb tartalmakat is meg tudjon jeleníteni. Úgy érzem, annyira asszociatív ez a mű, hogy játék közben sok mindenről lehet beszélni, és nagyon sok réteg felfejtésére ad lehetőséget – a mi színházi nyelvünkön.

Maga a mű is sok mindenről beszél. Azon egyáltalán nem csodálkoztam, hogy annak idején, 1930-ban betiltották, azon már sokkal inkább, hogy ma is ennyire aktuális tud lenni.

Igen, több mint ötven évig feketelistán volt, először Sztálin, aztán Brezsnyev is betiltotta, úgyhogy a szocializmus alatt ezt a darabot itthon sem lehetett játszani. Utána meg biztos azt gondolták a rendezők, hogy már nem is kell. Túl vagyunk rajta. Miközben úgy tűnik, hogy nem vagyunk túl, én legalábbis sok szempontból aktuálisnak tartom. Számomra az is nagy felfedezés, ahogyan a klasszikus szerkezetű mű a komédia sztenderdjeire épít, miközben a szöveg elég statikus, hiszen többnyire „csak” beszélnek benne, méghozzá ugyanarról (az öngyilkosságról – a szerk). A főszereplőt, Podszekalnyikovot én a világ legkisebb emberének tartom, a naivitása is nagyon elgondolkodtató motívum. Egyszerre szívbemarkoló és komikus, ahogyan azt gondolja, hogy ha röpke 12 nap alatt művésszé válik, akkor megváltozik az élete – és ehhez épp a zenét választja. Így aztán a zeneszerzőnek, Ökrös Csabának különös feladata volt ebben az előadásban, mint zenész és mint szereplő is.

Egy cirkusz-szerű világot teremtettünk a darab köré, ahol mindenki játszik valamilyen kis hangszeren.

Jó eszköz erre az újságpapír, ami ritmushangszerként is kiváló, és díszletelemként is értelmezhető.

Az újságnak, mint szimbólumnak komoly jelentése van egy kisember számára, nem beszélve arról, hogy mi magunk is szemtanúi vagyunk az írott sajtó válságának, vagy az információs őrületnek. Ráadásul a külvilágról Az öngyilkosban nem sokat hallunk, csak mindig érzékeljük azokon a tipikus szereplőkön keresztül, akik belépnek a történetbe. Ezt a bizonyos külvilágot akartam behozni valamilyen tárgyi, szimbolikus formában, így választottam az újságot alapanyagnak, ami mindenféle variációjával, rengeteg mozgással végigkíséri a történetet.

foto_MeszarosCSaba_eloadas2-104624.jpg

Fehér László Az öngyilkos c. előadásban (Fotó/Forrás: Mészáros Csaba / Szkéné Színház)

Az öngyilkos, amellett, hogy társadalomkritika, önkritika is?

Ez a darabból jön. Úgy képzelem, hogy az író – jó nagy adag öniróniával – saját magát, a szakmáját és azt a kultúrkört is kifigurázta, amiben annak idején mozgott, és ez tőlünk sem áll távol. Ha a néző ezt érzékeli, akkor egyről beszélünk.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

A díva, akit a grúz szegénységből a világ tetejére segített az énekhangja

Tbilisziben született, Milánóban él, szerte a világon ünneplik. 2020-ban Japán és Kína mellett a Keresztény farsang sztárvendégeként Magyarországon is fellép „az operavilág Angelina Jolie”-jaként emlegetett szoprán, Nino Machaidze, aki magazinunknak karrierje lépcsőfokairól, múltjáról, jelenéről és jövőjéről is mesélt.
Klasszikus

Egy életet kell végigélni ahhoz, hogy valaki így tudjon zongorázni

Kurtág Márta emlékére szólt a zene szerdán a BMC-ben, a 94 éves Kurtág György játékát pedig videofelvételen hallottuk. Feleségének tett ígérete volt, hogy ezt a Mozart-szonátát adja elő.
Jazz/World

Jön Juan Diego Flórez – Íme a 17. VeszprémFest teljes programja

Az öt napos zenei fesztiválon duplázik a Jazz+Az, érkezik a Postmodern Jukebox és közönség elé lép a világ egyik legnépszerűbb opera csillaga, Juan Diego Flórez.
Könyv

Minden olvasója úgy érzi, róla szól - az Utas és holdvilág kultusza

Több mint 80 évvel megjelenése után az Utas és holdvilág népszerűbb, mint valaha. Nagy sikerű rádiójáték és színpadi előadás született belőle, nemsokára pedig film is készül - utánajártunk a kultregény titkának.
Vizuál

Eredeti művek – hamis kiállítás?

Lehet-e egy punkot klasszikus kiállításon bemutatni? Kifinomult bosszú a művészeti közegtől vagy egyszerű félreértelmezés?

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház interjú

„Lámpagyújtogató vagyok” – Interjú Spolarics Andreával

Decemberben elnyerte a legjobb epizodistáknak járó Aase-díjat, ő Kocsma Jenny a Koldusoperában, szívügye a tanítás, legközelebb az Aliz! c. ifjúsági előadásban láthatjuk Spolarics Andreát, a Budaörsi Latinovits Színház alapító tagját.
Színház magazin

Hogyan lett nagy író Bereményi Géza?

Mitől lesz valaki nagyformátumú író? Van rá recept? Vagy ez egy eleve elrendelés? Bereményi Géza esetében a legnagyobb játékos, maga az élet determinálta a sikert. Vagy a Teleki téri piac. Önmagáról, az Eldorádóról mesélt Huszárik Katának a JaSzalonban.
Színház interjú

„Érződik a darabon, hogy színész írta” – Interjú Brasch Bencével

Zach Braff fekete komédiáját, a Minden nagyon jó lesz című darabot tűzi műsorra az Átrium. Idegenek az éjszakában, egy elhagyott tengerparti nyaralóban. Poénos bemondásoktól, egymás zrikálásától jutnak el odáig, hogy színt valljanak magukról. A harmincötödik szülinapján végzetes lépésre készülő „házigazda” szerepét Brasch Bence alakítja.
Színház hír

Házastársi pingpong a Belvárosi Színházban

Stefan Vögel fordulatokban gazdag párkapcsolati vígjátéka Rába Roland rendezésében, Debreczeny Csaba, Szávai Viktória, Mészáros Máté és Járó Zsuzsa előadásában látható február 19-től.
Színház interjú

Ki milyen jövőt képzel el a Szabad Tér Színháznak? – Az aspiránsokat kérdeztük

Hárman adtak be pályázatot a Szabad Tér Színház vezetésére: Bán Teodóra jelenlegi ügyvezető mellett Benkő Nóra színművész és Somogyi Szilárd rendező. Lapunk megszólaltatta a három jelöltet.