Színház

Együtt a bonyodalmak felé

2014.08.13. 10:19
Ajánlom
A Jurányi-kertben augusztus 21-én bemutatásra kerülő Leselkedők szöveg- és dalszövegírójával, Máthé Zsolttal beszélgettünk, aki a próbafolyamat alatt együtt dolgozik az alkotókkal. INTERJÚ

- Színész vagy, de számtalan darabban dalszövegíróként és szövegíróként is dolgoztál már. Volt dolgod a Szputnyikkal is, de úgy tudom, Boross Martinnal még nem találkoztál. Hogy kerültél ebbe a produkcióba?

- Martin fölhívott telefonon, hogy volna-e kedvem társíróként részt venni. Elmondta, hogy a STEREO Akt és a Szputnyik közös produkciója, Szputnyikos színészekkel. Látásból már ismertük egymást, de nem láttam soha előadását. Tudtam, hogy impro-színházas dolgai vannak, valamennyire sejtettem, hogy mire számíthatok. Igent mondtam, mert kíváncsi voltam. Örültem a Szputnyik színészeinek is, az Antigoné tantermi előadásban már dolgoztunk együtt, ami írói részről is fontos közös munka volt, akkor kaptam magamról visszajelzést, mire vagyok képes ezen a vonalon.

- De a Leselkedők megírására miért éppen Téged kért fel Boross Martin?

- Vagy ajánlottak, vagy fogalmam sincs...

- Lehet, hogy azért, mert ez olyan munkafolyamat, ami - ahogy mondtad - improvizációra épít és ebben már Neked van némi tapasztalatod?

 - Amikor beszélgettünk, akkor még előtte voltunk az AlkaMátéTrupp éves előadásunknak, a Gál Kristófnak. Amíg azzal foglalkoztunk, addig nem tudtam a Leselkedőkre koncentrálni, de rámutattam, hogy egy hasonló jellegű munkára alkalmas vagyok, azaz a színészek próbálnak, én ott ülök, és ha kell, rögtön versbe, dalszövegbe vagy jelenetbe öntöm a szövegeket. Így dolgozom általában azokban a produkciókban, ahol a szöveggel is én foglalkozom.

- Ezek szerint nem volt alappéldány.

- Storyboard volt, ami tartalmazta azokat a főbb jeleneteket, amiket mindenképpen megvalósításra szánt a rendező. A Leselkedők esetében nemcsak a színészek interpretálásában fog a történet megjelenítődni, hanem vizuálisan, vetítéssel is. Hogy gyorsabb legyen a munka - mert sajnos tényleg nem volt sok idő rá -, Martin nem is mondott el mindent töviről-hegyire, hanem csak azt a részét fejtette ki jobban az igényeinek, ami ténylegesen rám tartozik.

- Miből jön a sztori?

- Mondta, hogy egy bérházat szeretne, lakókkal, akikről szépen fokozatosan kiderülnek jellemvonásaik, történeteik, elhallgatott titkaik, hazugságaik. Csótányinvázió lesz, amivel a lakóközösség megpróbál szembeszállni. Mindannyian együtt haladnak a bonyodalmak felé.

- Ez inkább társadalmi korrajz lesz vagy inkább egy vicces nyári sztori a Jurányi-kertben?

- Mindenképpen van olyan igénye, hogy a társadalom ismerjen magára, meg arról is akarunk egy kicsit beszélni, hogy ki kell irtani a csótányokat, de az is lehet, hogy az ellenség csak mondvacsinált, és valójában csak ellenségképre van szükségünk azért, hogy a közösség fennmaradjon, vagy elpusztulhasson, átalakulhasson. Sokféle kérdést felmutat, és össze is kapcsol, mert ezek a dolgok összekapcsolódnak filozófiai és gyakorlati értelemben is.

- Az ellenség a csótány?

- Igen. Az ellenség a csótány.  A ház, felmérve a problémát, csótányirtót hív, aki elmondja, hogyan kell őket kiirtani. De természetesen mindenki tudni véli, hogy mi a helyes praktika a csótányok ellen, mindenki mást mond, és mindenki azt gondolja, hogy az ő módszere a jó. A csótányirtó kívülről jött ember, ezért mindenkinek kell, hogy legyen valami ügye vele négyszemközt, amit a saját hasznára tud fordítani, ki érzelmi, ki anyagi alapon.

- Megvan a vége?

- Igen, már csak a finomítások vannak. Járok próbákra, ha a színészek bármit improvizálnak, előveszem a laptopot és átírom a szöveget. Nem ragaszkodom az én verziómhoz, sokszor jobb, ahogy belőlük kijön egy-egy mondat. És vannak a dalszövegek, amiknek külön jelentőségük van a színdarabon belül. A dalokkal a színész kifelé fordul a nézőkhöz és valami olyanról tudósít, amit egyébként csak bonyolultan lehetne jelentben megmutatni, és éppen vetítés formájában sem működik. Így dalban mondják el, a színészek élő zenei kíséretével.

- Úgy tudom, hogy van egy harmadik vonal is, a nézők fülhallgatót kapnak.

- A Jurányinak négy szintjén játszódik majd a történet, ablakmélyedésekben, folyosókon, amik meg lesznek világítva és be lesznek térmikrofonozva, de valóban, a nézők még fülhallgatón keresztül is hallhatják majd a színészeket. Ezért majd nagyon finoman, árnyaltan tudnak a színészek játszani. Lehet majd bensőséges, nagyon rövid, suttogós, titokzatos játékokat csinálni. De hallunk majd hangbejátszásokat is, amiket a színészekkel már előre fölvettek. Ez arra is szolgál majd, hogy a néző számára ugyanazt a kis rövid jelenetet többféleképpen megmutassuk, jelezve, hogy amit hallunk egy lakásból, az nem mindig azt jelenti, amit hallunk, hanem jelentheti épp az ellenkezőjét is. Kicsit azt is sugalljuk, hogy a dolgok nem feltétlenül azok, amiknek elsőre látszanak vagy hallatszódnak. Ezzel is rengeteg játék lesz.

- Neked van olyan élményed, ami akár a Leselkedőkben is benne lehetne?

- Van. Ahol lakom, ott a szomszéd egy furcsa ember. Olyan, mintha egy nyolcvanas években készült magyar film szereplője lenne. Nem részletezem, de van egy történetünk vele kapcsolatban. Persze nem tudjuk, mi az igazság, miért viselkedik úgy, hogy többször rákényszerülünk arra, hogy átmenjünk hozzá. Olyan figura, akit ha színpadon látnék, azt mondanám, sok. Ennyire rengeteg nem lehet valaki.

- Csótányos sztorid is van?

- Laktam panelban Kispesten. A paneltömb olyan hely, ahol akármilyen rendet is tartanak, biztos, hogy felütik a bogarak a fejüket. A panelházakat a nyolcvanas évek elején építették, nagyon hamar fölhúzták őket, harminc-negyvenéves garanciára. Természetesen sokkal hamarabb elkezdtek lepusztulni, kívülről és belülről is. Ismerjük a szemétledobó rendszert, ami a lifttel párhuzamosan fut. Ennél jobb közlekedő sztrádát a bogaraknak csinálni nem is lehetett volna. Kiirthatatlanok.

- Ebben a sztoriban lesz szemétledobó?

- Igen. Ráadásul gondosan kiválogatott és megírt karakterek lesznek, akiknek a fő hobbijuk vagy a napi rutinjuk, vagy a foglalkozásuk által célzott ügy, hogy csótányvonzó tevékenységet végeznek. Így biztosított, hogy ebbe a házba tuti, hogy jönnek a csótányok, hisz lehet jönni, mert a lakók olyanok.

- A próbák előtt foglalkoztatok csótánysztori-gyűjtéssel?

- A dramaturgok, Schnábel Zita és Szabó-Székely Ármin már egy ideje szerkesztik a történetet Martinnal együtt. Már igazán szakavatottak. Tudják mindenféle csótányfajta latin nevét, szaporodási- és étkezési szokásaikat, társadalmi berendezkedésükről is sokat olvastak, hogy mi az, ami rímel az emberére, vagy mi az, ami az emberénél előrehaladottabb. Egy csomó tudományos összefüggést találtak, amikkel próbálunk valamit kezdeni, hogy színházilag is be tudjanak épülni egy-egy banálisabb párbeszéden keresztül akár. De azt gondolom, ilyen csótányos sztorija mindenkinek van már, nem az a fajta élményanyag-gyűjtés folyt, mint a Szputnyik és a Katona közös előadása az Anamnesis esetében, ahol orvosok és betegek valós történeteiből írtak egy darabot. Erre itt nem volt szükség. A szöveg nem az alá- vagy a fölérendelt, hanem a mellérendelt része a képi-, a zenei és az összes megjelenésnek a produkcióban. Sok nyelven fog az előadás beszélni.

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

Szabó Magda személyes pillanatai

Szabó Magda minden művében az emberi lélek titkait kutatta állhatatosan. Most azonban az ő titkai tárulhatnak fel ebben a különleges fényképalbumban, amelynek lapjain az írónő egész élete megelevenedik. Galéria
Klasszikus

Hogyan érzi magát egy diák, ha elmegy a Zeneakadémiára?

Régi panasz, hogy a fiatalok nem járnak klasszikus zenei hangversenyre. A problémáról eddig mindenkit megkérdeztek már, csak épp a gyerekeket nem. Most ők mondják el, hogyan éltek meg egy koncertet.
Plusz

Alinda ezúttal Ónodi Esztert kérdezte

Folytatódik a heti rendszerességgel jelentkező portréinterjú széria, melyben Veiszer Alinda kérdezi a Zsidó Művészeti Napok művészeit. Ónodi Eszterrel kitértek arra is, hogy a népszerű színésznő lehetett volna zenész is, sőt szóba került, milyen a “rocker”, az “ufó” és a”libapásztor” Eszter.
Zenés színház

Ingyenes szabadtéri előadással ünnepli fennállása 150. évfordulóját a Bécsi Operaház

Az előadások mellett szintén premierekkel és kiállításokkal várja az intézmény az operabarátokat május 25-én és 26-án.
Színház

„Nem kegyeket osztunk” – beszélgetés a POSZT-válogatásról

A Magyar Színházi Társaság és a Színház folyóirat beszélgetéssorozatán a POSZT versenyprogramja volt a téma. A két válogatóval, Gulyás Gáborral és Zalán Tiborral, valamint Turbuly Lillával, a Színházi Kritikusok Céhének elnökével Veiszer Alinda beszéltetett.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház átrium

“Kasszasiker” az Átriumban!

Új bemutatóra készül az Átrium, a Kasszasiker című vígjátékát június 17-én mutatja be színház.
Színház jótékonyság

Színházjeggyel segíthetünk a nehéz sorsú gyerekeknek

Az Orlai Produkciós Iroda számára mindig is fontos volt a társadalmi felelősségvállalás. Színházjegy akciójukkal most a Pitypang Gyermekotthon lakóinak nyújtanak segítséget. A cél: a gyerekek balatoni nyaraltatása.
Színház POSZT 2019

„Nem kegyeket osztunk” – beszélgetés a POSZT-válogatásról

A Magyar Színházi Társaság és a Színház folyóirat beszélgetéssorozatán a POSZT versenyprogramja volt a téma. A két válogatóval, Gulyás Gáborral és Zalán Tiborral, valamint Turbuly Lillával, a Színházi Kritikusok Céhének elnökével Veiszer Alinda beszéltetett.
Színház új évad

Operagála köszönti az 50 éves Szentendrei Teátrumot

Öt saját bemutatót és számos előadást kínál új évadában a Szentendrei Teátrum, amely idén ünnepli ötvenéves fennállását. A születésnapi operagálát Szentendre főterén rendezik meg, az évad háziasszonya Gubik Petra.
Színház hír

A Kodály-módszerről szóló Vecsei–Vidnyánszky-darab is látható lesz jövőre a Nemzetiben

Tíz bemutatót tervez a jövő évadban a Nemzeti Színház, ahol Eirik Stubo, David Doiasvili, Szász János, Andrzej Bubien, Berettyán Nándor, Márkó Eszter és ifj. Vidnyánszky Attila rendezését is láthatja a közönség.