2019-ben egyetlen pályázó sem volt a néhai művészházaspár, Agárdi Ilona színművész és Pethes György rendező által alapított Pethes-Agárdi-díjra, amit pályakezdő színészházaspároknak ítélnek oda nyaralási támogatásként. Ezzel el is dőlt volna az a régi kérdés, hogy színésznek csak színésszel, avagy épp ellenkezőleg, „civil” emberrel érdemes házasodnia? Ha elolvassuk a következő eseteket, megérthetjük, miért merül föl egyáltalán kérdésként.

Jászai Mari és Kassai Vidor

Bár Jászai Mari híresen imádta a férfiakat, csak egyszer házasodott, és ez a házasság is véget ért két viharos év után. A férj a kor ünnepelt színésze, Kassai Vidor volt, akibe 17 évesen szeretett bele, miután 1867-ben, a Budai Népszínház Bem apó című darabjának próbáján egy véletlen ölelés lángra lobbantotta őket. „Egy felvonás tánccal végződött és ő engem kapott el, talán csak, mert legközelebb álltam hozzá: «De kellemes fogás esik a derekán, kisasszony!» — mondja. Én boldogan kaptam a szaván: «Talán azért, Kassai úr, mert nem vagyok befűzve?»” – idézte föl Jászai Mari első, pikáns találkozásukat. A fiatal lány rajongása elsősorban intellektuális alapokon nyugodott, ami érthető a színésznő nehéz gyerekkorának fényében: miután anyja meghalt, apja testi szigort alkalmazott a hat árvával szemben, és ebben a közegben a könyvek jelentették számára a menekülési útvonalat. Nem csoda hát, ha beleszeretett a legműveltebb színész hírében álló Kassaiba, akinek lakása tele volt könyvekkel, valamint festeni és fuvolázni is tudott. Házasságuk azonban az idilli kezdet és a drámai csúcspont után lejtőre érkezett, míg végül elérkeztek a szerelem teljes tagadásához. Jászai Mari házasságuk után is rontotta Kassai Vidor renoméját: tehetségtelen színésznek, erőszakoskodó, kegyetlen férjnek festette le.

Berky Lili és Gózon Gyula

A színészcsaládba született Berky Lili 1917-ben ment hozzá a népszerű kabarészínészhez, Gózon Gyulához, akivel két évvel később megnyitották saját vállalkozásukat, a Muskátli Kabarét, ahol gyakran léptek fel együtt. Házasságukban sem nélkülözték a humort. Gyakran idézett anekdota a következő: Hajnal felé ért haza egy előadás után Gózon Gyula rákosligeti házába. A kulcscsörgésre felébredt Berky Lili, és félálomban kiszólt: „Gyula, te vagy az?” – mire érkezett a válasz: „Miért, mást vártál?”. Egy kora tavaszon pedig a kertben ücsörögtek, amikor néhány környékbéli suhanc az utcáról odajött a kerítésükhöz, és bepisiltek a kertbe. Berky odaszólt Gózonnak, hogy kérdezze már meg őket, hogy muszáj-e a dolgukat éppen az ő kertjükben elvégezni. Többszöri unszolásra aztán odament Gyula bácsi, és kedvesen megkérdezte, hogy miért csinálják ezt, kedves fiatalemberek? A válasz a következő volt: „Takarodj a fenébe, te szerencsétlen vén trotli, mert még jól el is verünk, ha sokat pofázol!” Mire Gózon odafordult feleségéhez: „Lilikém, mondd, kérdezzek tőlük még valamit?” Házasságuk 1958-ig, Berky Lili haláláig tartott.

Gombos Katalin és Sinkovits Imre 

Sinkovits Imre és Gombos Katalin azon kevés színészházaspár közé tartozik, akiknek hosszú és békés házasság adatott meg. Sinkovits Imre rögtön színészi pályafutása elején, 1949-ben találkozott Gombos Katalinnal, a fiatal és gyönyörű színésznővel, aki ekkor szerződött vidékről Budapestre. Az Apák ifjúsága című darabban partnerek voltak, és annak és rendje és módja szerint egymásba szerettek. Három évvel később összeházasodtak, egy évvel később megszületett első gyermekük, András, majd lányuk, Mariann, akik mindketten színészek lettek. 50 éven keresztül voltak társai egymásnak jóban-rosszban. Nem volt mindig könnyű helyzetük: miután 1956-os forradalom idején Sinkovits tízezres tömeg előtt szavalta el a Nemzeti dalt, a hatalom eltiltotta szakmája gyakorlásától. Nélkülöztek, de ez csak még szorosabbra fonta közte és felesége között az érzelmi szálakat. Kapcsolatuknak csak a halál tudott véget vetni, amikor Sinkovits Imre 2001-ben tüdőrákban meghalt. 11 évvel később Gombos Katalint ugyanabba a sírba helyezték.

Tolnay Klári és Darvas Iván

Álompár voltak a tizenegyévnyi korkülönbség ellenére. A Várkonyi Zoltán rendezte Eurüdiké harmadik próbáján szeretett egymásba az ünnepelt színésznő és a pályakezdő színész. 1943-ban össze is házasodtak és 13 éven keresztül éltek boldogságban. Volt részük közös forgatásokban is: 1947-ben például az Egy asszony elindul című filmben, 1954-es Rokonokban forgattak együtt, a Mese a 12 találatról című vígjátékában pedig mindketten főszerepet kaptak. Darvas Iván időközben beleszeretett Váradi Hédi színésznőbe, de ezen is sikerült túllendülniük. 1956-ban azonban Darvas Ivánt politikai okokból bebörtönözték. A színésznő annak ellenére rendszeresen látogatta, hogy közben érzékeny kapcsolatba került Mensáros Lászlóval. A 22 hónapig tartó fogság azonban elhidegüléshez vezetett közöttük. Darvas Iván szabadulása után, 1958-ban házasságuk is felbomlott. Tolnay Klári soha többé nem ment férjhez, Darvas Iván azonban még kétszer megpróbálkozott a házassággal.

Darvas Iván és Tolnay Klári (Fotó/Forrás: Jászai Mari Színház)

Ruttkai Éva és Latinovits Zoltán

A nagybetűs színészszerelem volt az övéké, amiben az életben megélt szerelemet gyakran vihették föl a színpadra. Együtt kergették a „színészálmot” – ahogy Ruttkai Éva fogalmazott. Már a megismerkedésük is így zajlott. A Miskolci Nemzeti Színház Ilyen nagy a szerelem című darabjának fél 7-es próbáján ismerkedtek meg, amiben az akkor még házas, Latinovitsnál négy évvel idősebb Ruttkai Éva beugrósként szerepelt. A találkozásra így emlékeztek vissza:

Nem sokkal később már Várkonyi Zoltán filmjében, a Rómeó és Júliában játszották a fiatal szerelmeseket. Ruttkai elvált Gábor Miklóstól, és tizenhat évek keresztül volt Latinovits Zoltán társa, aki eközben önbizalomhiányából fakadóan végig azon rettegett, hogy szerelme visszamegy volt férjéhez. A megismerkedésükre emlékezvén Latinovits 16 éven keresztül minden premier előtt fél 7-kor virágcsokrot küldött Ruttkai Évának. Latinovits önmarcangoló attitűdje azonban a szerelem ellenére sem csillapodott. Ruttkai Évára az őrzőangyal szerepet osztotta kapcsolatukban, ami teherként nehezedett a színésznőre. Máig nem tudni, öngyilkosság vagy véletlen baleset volt-e, de Latinovits Zoltánt 1976. június 4-én vonat ütötte el Balatonszemesnél. Ruttkai Éva órája élete végéig fél 7-et mutatott és minden este gyertyát gyújtott érte, majd a gyufaszálat egy üvegbe gyűjtötte.

Fejléckép: Latinovits Zoltán és Ruttkai Éva (fotó: Keleti Éva)