Dr. Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója egyedülálló, 1840-ből származó törvényt mutatott be a megállapodás aláírásakor. Ennek az 1840-es törvénynek a következményeképp nevezték át a Pesti Magyar Színházat Nemzeti Színházra. Kiemelte, hogy
a levéltár Szent Istvántól napjainkig őriz dokumentumokat, mintegy 300 kilométernyi iratanyagot. Ennél szélesebb tárhelye a nemzet kultúrájának, identitásának, történetének, politikájának, művelődésének nincsen.
Elmondta: a közös munka első állomása szeptember 21-én, a Nemzeti Színház nyílt napján megnyíló kiállítás lesz.
A tárlaton a Nemzeti Színház 1837-es épületének megvalósult és meg nem valósult tervpályázatainak dokumentumait mutatják be. A Nemzeti Színház keletkezéstörténetét szeretnék megjeleníteni.
Vidnyánszky Attila, a színház igazgatója elmondta, hogy a Nemzeti Színház egy-egy bemutatójához kötődően újabb és újabb anyagokat fognak bemutatni. Az együttműködés nyomán létrejövő kiállítások folyamatosan láthatók lesznek a színházban. Évadonként két nagyobb közös tárlatot terveznek.
A Nemzeti Színház igazgatója az emlékezés fontosságáról beszélt.
Az egyik legfontosabb feladatunk egy komoly emlékezetpolitika felépítése, kialakítása, működtetése"
- mondta, kiemelve, hogy az elmúlt években többek között felállították Németh Antal rendező, színházigazgató szobrát, Bessenyei Ferencnek és Psota Irénnek is emléktáblát avattak. Elmondta: terveik között szerepel az is, hogy egy reprezentatív, többnyelvű kiadványt készítsenek a Nemzeti Színház épületeiről.
Siklós Mária, a Nemzeti Színház Bajor Gizi parkban álló épületének tervezője elmondta: leginkább a történetiség inspirálta, vezette. A múltnak benne kell lennie az épületben. Egy színházépületben benne kell, hogy legyen az egész színházépítészet, és ezt szándékom szerint az épület tükrözi is - tette hozzá.
Az építész az eseményen a Nemzeti Színház 2002-ben megnyitott épületének eredeti terveit felajánlotta a levéltárnak.


hírlevél













