Színház

Elbúcsúztatták Sztankay Istvánt

2014.09.29. 10:08
Ajánlom
Több százan, rokonai, pályatársai, tisztelői kísérték utolsó útjára a Nemzet színészét szeptember 26-án a Farkasréti temetőben.

"Közös feladatunk, hogy megbirkózzunk Sztankay István hiányával, mert életműve mindannyiunké" - búcsúzott a szeptember 12-én elhunyt színművésztől gyászbeszédében az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára. Hoppál Péter emlékeztetett a Nemzeti Színház, a Madách Színház és a József Attila Színház egykori művésze életpályájának gazdagságára: "Százharminc színházi szerepe, köztük Shakespeare, Moliére, Brecht, Schiller, Sarkadi, Sütő, Sánta figurái a magyar kultúra részei, ahogy hatvannégy filmszerepe is" - hangsúlyozta. "De ki ne Sztankayt hallaná, amikor Belmondóra, Tony Curtisre, Gregory Peckre gondol? A most lezáruló életpálya olyan hatalmas, amelyet még sokáig fogunk elemezni, ismételni, igazodni hozzá" - fogalmazott az államtitkár, hozzátéve: "nagy színészt temetünk, akinek hiánya nem pótolható".

Szirtes Tamás rendező, a Madách Színház igazgatója mint "csodálatos, sokoldalú, izgalmas, modern" színésztől búcsúzott egykori kollégájától. Kiemelte, Sztankay István egy nagy színészgeneráció tagja volt, aki számára nem léteztek műfaji korlátok. "Napsugár volt a hangodban és napsugár volt a személyiségedben" - méltatta a színművészt. Mint emlékeztetett, Sztankay István lételeme a színház volt, de számos emlékezetes alakítás fűződik a nevéhez filmszínészként, tévéjátékok szereplőjeként és szinkronszínészként is. "Mindez a sokszínű tehetség egy varázslatos emberben öltött testet" - mondta el Szirtes Tamás.

Besenczi Árpád színművész, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház igazgatója felidézte azt a pillanatot, mikor húsz évvel ezelőtt a József Attila Színház folyosóján találkoztak Sztankay Istvánnal. Barátságukra emlékezve kiemelte, hogy kollégáival együtt emberséget, bölcsességet, humort és hazaszeretetet kaptak Sztankay Istvántól, akitől Illyés Gyula Haza a magasban című versével búcsúzott. Léner Péter rendező, a József Attila Színház egykori igazgatója elmondta: 1950-ben, a gimnáziumban találkozott Sztankay Istvánnal, akinek színművészetis felvételijén is jelen volt. A főiskola után mindketten a miskolci színházba, majd onnan a Nemzeti Színházba szerződtek.

A Madáchban a Csillag a máglyán és a Jövőre, veled, ugyanitt című darabokban megmutatta "a benne rejlő papot és komikust" is, amikor pedig Léner Péter lett a József Attila Színház igazgatója, barátját követve odaszerződött - idézte fel. Sztankay Orsolya színművész édesapjától búcsúzva elmondta: jó Sztankay István gyermekének lenni: "rögtön megelőlegeznek nekünk némi szeretetet papa személyisége miatt" - fogalmazott. Sztankay Istvántól számos pályatársa és tisztelője vett búcsút, többek között Bodrogi Gyula, Csurka László, Kautzky Armand, Kern András, Molnár Piroska, Reviczky Gábor, Schnell Ádám, Székhelyi József, Szerednyei Béla és Tordy Géza színművészek, Balázsovits Lajos, Karinthy Márton, Nemcsák Károly, Őze Áron és Puskás Tamás színházigazgatók, Kerényi Imre rendező, Bojár Iván András újságíró, Szakonyi Károly drámaíró, Sándor György humorista.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Schiff András hamarosan ismét Budapesten koncertezik

A világhírű művész korábban politikai okokból hagyta el Magyarországot, most a kormányváltás hatására és a főpolgármester meghívására ismét hazalátogat, és nagyszabású koncertet tervez.
Színház

Mindörökké happy end – bemutatták A végét a Rózsavölgyi Szalonban

Befejező részéhez érkezett a Rózsavölgyi Szalonban David Eldridge párkapcsolati trilógiája: A vége egy olyan szoros szövetséget mutat be, amely még a létezés legnehezebb szakaszát is megkönnyíti.
Könyv

Görög istenek, nagyszájú rockerek és fausti alku – ezeket a könyveket olvasd áprilisban!

Beszélgetések az irodalomról, mitikus látomás a körfolyosóról, fausti történet a művészi megszállottságról, britpop-krónika, személyes vallomás, valamint egy ironikus-nyomozós kisregény – a közelmúlt megjelenéseiből és a közeljövő ígéretes könyveiből válogattunk.
Vizuál

Költészet és kegyetlenség – 15 sor film

„Clint Bentley filmje azt a nehéz ellentmondást stilizálja szép, emberi történetté, hogy annak a világnak, amely megannyi gyönyörűséget és boldogságot kínál, a halál szerves része.” 15 sor film.
Vizuál

KÉP-regény: Szétszéledt zsenik

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal Mick Abrahams kapcsán azokról a zenészekről ír, akik ott álltak a siker kapujában, de végül hoppon maradtak. 

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház kritika

Mostoha sors – Visky-dráma a Jurányiban

Provokatív címére 2009 óta lehet felkapni a fejünket, pedig a Megöltem az anyámat szövege egyáltalán nem erőszakos, sőt. Nemrég Molnár G. Nóra rendezte meg Visky András darabját, Bánfalvi Eszter és Bán Bálint szereplésével április óta látható az előadás a Jurányi Házban.
Színház kritika

Mindörökké happy end – bemutatták A végét a Rózsavölgyi Szalonban

Befejező részéhez érkezett a Rózsavölgyi Szalonban David Eldridge párkapcsolati trilógiája: A vége egy olyan szoros szövetséget mutat be, amely még a létezés legnehezebb szakaszát is megkönnyíti.
Színház magazin

Polgár Judit sakkos előadást nézett a Budapest Bábszínházban

Polgár Judit, a világhírű magyar sakkozó stílszerűen sportágához illő darabra ült be, ugyanis megtekintette A sárkányfutó átka című előadást a Budapest Bábszínházban – ritka színházi pillanat.
Színház ajánló

Kezdődik a 7. Tantermi Színházi Szemle

Két nap alatt kilenc előadás – április 14-én kezdődik a Jurányiban a Tantermi Színházi Szemle. Az előadások többek között a környezetvédelemről, az identitás- és önkeresésről, a szülői támogatás nélküli felnövésről, az intimitásról szólnak.
Színház ajánló

Kis város, nagy függöny: A Veres 1 Színház

Az elmúlt évtizedben a veresegyházi színház neve mellé újabb fogalom forrt oda: a minőségi szórakoztató színház. A Veres 1 Színház története nem csupán egy kulturális vállalkozás sikere, hanem annak élő bizonyítéka, hogy a tehetség és a profizmus nem városhatárfüggő.