Először játszol Székely Csaba-darabban, látatlanban igent mondtál?
Persze. Régóta szerettem volna a Rózsavölgyi Szalonban dolgozni, Sztarenki Pali rendezővel pedig a főiskola óta ismerjük és kedveljük egymást ezért nagyon örültem, hogy oda mehetek, Snecit (Schneider Zoltán - a szerk.) és Sztarenki Dórit is nagyon kedvelem, egyszerűen minden összeállt. Nem beszélve arról, hogy Székely Csaba darabjait, a nyelvezetét nagyon szeretem: színészként jó mondani, és hallgatni is azt.
Schneider Zoltán és Elek Ferenc a Semmit se bánok c. előadásban (Fotó/Forrás: Gordon Eszter, Rózsavölgyi Szalon)
Visszatérő karakter a pályádon a kisember, a Semmit se bánokban is annak tűnsz.
Annak tűnők, ez így pontos. A karakterem a szokásos kisemberből indul, aztán szépen kiderül, hogy mekkora mocsok, hogy milyen kegyetlen.
Nagyon szeretem játszani, mert jól megírt és gyönyörűen felépített ívű szerep.
Hál’ Istennek nekem nem volt részem azokban a szörnyűségekben, amelyek Ceaușescu idejében Romániában, vagy Erdélyben történtek, de Csaba darabján keresztül teljesen átélhetőek.
Bizonyára történelmi hitelességű forrásokból dolgozott az író.
Biztos vagyok benne. Oda is írta, hogy kikre gondol, sőt még fotókat is küldött a figurámról, hogy milyennek képzeli.
Elek Ferenc a Semmit se bánok c. előadásban (Fotó/Forrás: Gordon Eszter, Rózsavölgyi Szalon)
A főiskola óta a Katona József Színház tagja vagy, mennyire vonz a kimozdulás, az új környezet?
Mindig jó egy picit mást csinálni, mint ami megszokott. A karakter és az alkat persze predesztinál, de abból mindig jó egy picit kizuhanni.
Trumpot is azért szeretem, mert itt szörnyeteg lehetek, egy Übü gyakorlatilag. Erről jut az eszembe, hogy milyen jó lenne egyszer eljátszani az Übü királyt!
Itt a Katonában minden évben van valamilyen jó feladatom, most nagyon várom a Bánk bánt, amit Tarnóczi Jakab fog rendezni a Kamrában, II. Endre leszek, utána Zsámbéki Gábor, volt osztályfőnököm rendez majd a Ryszard Kapuściński művei alapján készülő Császár című darabban - ott is a hatalom természetéről fogunk beszélni -, aztán a Térey János regénye alapján készülő, Káli holtakban leszek benne.
Huszonkét éve vagyok itt, de kiengednek, ha hívnak. Elmehettem a Rózsavölgyibe, forgathatok sokat, tudják, hogy bírom, és hogy utána futok vissza. Szeretek máshol is dolgozni, részt veszek improvizációs színházban, játszom az Orfeumban, ettől vagyok jól, ettől teljes az életem. Tizenvalahány darabot viszek egyszerre, ebből hármat játszom máshol, de hát imádom! És nagyon jó találkozni másféle közönséggel is.
Csoma Judit és Elek Ferenc A királyi úton c. előadásban (Fotó/Forrás: Dömölky Dániel, Katona József Színház)
Mikor tört ki rajtad a munkamánia?
Kiskoromban. Pontosabban sokszor nagyon jó, ha szünetet lehet tartani, de csak akkor, ha tudom, hogy utána folytathatom a munkát. Az nem lenne jó, ha dologtalan lennék.
Hogyan próbálsz? Van valamilyen saját módszered?
Nagyon figyelek az olvasópróbán, amikor először találkozom a darabbal. Figyelek, fülelek, hogyan olvassa fel a rendező, mert az nagyon sokat elmond, sok szándékot meg tudok érteni. Figyelem a kollégáim reakcióit is, aztán minél hamarabb próbálom megtanulni a szöveget, hogy a véremmé váljon. Egyfolytában mondom-mondom, ismétlem.
Nem engedem meg azt a luxust magamnak, hogy ne szeressek meg egy szerepet.
Például most három hétig néztem Trumpot, figyeltem az arcát. Nem akartam csak paródiát csinálni belőle, mert a tuloksága azért ijesztő tud lenni. A gátlástalansága színészileg izgalmas és megfogható. Ebben a darabban Jelinek mondanivalója a fontos, de közben persze, ne vegyük magunkat annyira komolyan, mert akkor didaktikussá válhat az előadás. Nyilván azért írta a szerző Muppet Show-ra, mert különben elviselhetetlen lenne az arcunkba mondott igazság.
Elek Ferenc és Pálmai Anna A királyi úton c. előadásban (Fotó/Forrás: Dömölky Dániel, Katona József Színház)
Mi ad újra és újra lendületet?
Azt nem tudom megmondani. Nagyon jó életem van, mert azt csinálom, amit szeretek. Csomó mindentől félek sajnos az életemben, vagy inkább tartok, de leginkább a kiszámíthatatlanságtól. Nehezen szokom meg. Amennyire szeretem a színpadon a váratlan gesztus izgalmát, annyira rettegek, hogy egy családtagommal bármi történhet.
A középgenerációba tartozol, együtt dolgozhattál legendás színészekkel, akár a Nemzeti Színház Akadémiáján, vagy később a pályádon. Kiket említenél meg közülük?
Őrzök pillanatokat. Láttam Őze Lajost a Fizikusokban, ahol az egyik gyerek voltam. Sajnos nem volt közös jelenetünk, de a takarásban együtt várakoztunk. Ott ült, már nagyon betegen, de olyan tűzzel beszélt amint színpadra lépett, amilyet én még nem láttam! Ugyanezt Törőcsik Mariról is elmondhatom, aki még a Színművészetin is tanított. Láttam őt próbálni a Nemzetiben, és a Katonában is dolgoztunk együtt. Csodálatos volt!
Itt a Katonában el vagyok kényeztetve, mert a mai napig nagyon jó színészek dolgoznak körülöttem. Bármit meg tudunk beszélni a kollégáimmal, a szó legnemesebb értelmében vett szakmai tisztességben.
Takátsy Péter, Pálmai Anna, Tasnádi Bence, Dér Zsolt, Elek Ferenc és Mészáros Béla a Bádogdob c. előadásban (Fotó/Forrás: Dömölky Dániel, Katona József Színház)
A harmadik évadánál tart az RTL Klub A Tanár című sorozata, és hamarosan egyre több új magyar filmben is feltűnsz. A filmes, televíziós sikerek mennyire dobnak fel?
Megismernek az utcán, és én azon színészek közé tartozom, akiknek jól esik, ha odamennek hozzá. Mostanában sokan felismernek és szerencsére oda is jönnek hozzám.
Fejléckép: Elek Ferenc (Fotó: Süveg Áron, Katona József Színház)
hírlevél
