Bárány Frigyes eredetileg papnak készült, majd 1952–1956 között vállalati grafikusként dolgozott. Színi tanulmányait Makay Margitnál végezte el, 1957-től 1960-ig az Állami Déryné Színház tagja lett. 1960–1964 között a debreceni Csokonai Színházban játszott. 1964-től 1971-ig a József Attila Színház, 1971–1972 között pedig a Győri Kisfaludy Színház színésze volt. 1972–ben a szolnoki Szigligeti Színházba szerződött, majd 1974–1981 között a Pécsi Nemzeti Színházban lépett fel. 1981-től lett a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház tagja.
Bárány Frigyes színművész több évtizeden keresztül szolgálta a magyar film- és színházkultúrát. Pályafutása töretlen volt, kimagasló művészi teljesítményekkel; kortárs és klasszikus színpadi és filmszerepekkel. Alakításai gazdagon árnyalt, mély humánumról és példaértékű mesterségbeli tudásról árulkodtak – olvasható a nyírségi teátrum közleményében.
A Thália papja című kötetben így vallott:
Úgy érzem magam Nyíregyházán, mintha itt születtem volna. Ez itt számomra a csönd és a béke szigete.
Színészi munkája elismeréseként 1990-ben érdemes művész, majd 2014-ben kiváló művész lett, 2019-ben pedig a Magyar Művészeti Akadémia Színházművészeti Tagozatától Életműdíjat vehetett át.
Hiszek abban, hogy a színház hat az emberekre.
Különösen mostanában a színház az egyetlen hely, ahol az ember találkozhat az emberrel.
Amikor a színész és a közönség együtt van, a játék legnagyszerűbb pillanataiban, olyankor tényleg összedobbannak a szívek. Én most már majd nem veszek részt benne; de hiszem, hogy a színháznak mindig van jövője – mondta a színművész nyugdíjazásakor elhangzott beszédében.
Forrás: Móricz Zsigmond Színház
Ebben a cikkben nem jelenítünk meg reklámokat a téma érzékenysége miatt.
Fejléckép/forrás: pexels