Színház

Elhunyt Bárdy György

2013.05.27. 20:59
Ajánlom
A Jászai Mari-díjas, kiváló és érdemes művész életének 93. évében, hétfőn végleg eltávozott. Bárdy György május 26-án töltötte be 92. életévét. Haláláig a Vígszínház társulatának tagja volt, utoljára 2008-ban lépett fel az Egy csók és más semmi című előadásban.

Bárdy György, az elmúlt évtizedek egyik legnépszerűbb magyar színésze 1921. május 26-án született Kispesten. Tizenhárom évesen már a helyi református templom kertjében lépett fel saját színjátszó csoportjával. Várkonyi Zoltán, a neves színész és rendező véletlenül látta meg a 16 éves fiút egy előadásban, és megígérte: le fogja szerződteti majdani társulatához. Bárdy észben tartotta az ígéretet: miután 1945-ben elhallgattak a fegyverek, és ő is felépült a Don-kanyarban szerzett sérüléséből, máris kopogtatott Várkonyi szobájának ajtaján a Művész Színházban. Rövid felvételi vizsga következett, aztán szabályos szerződés. Elsőnek Grumio szerepét kapta a Makrancos hölgyben, Petrucchiót Jávor Pál játszotta. A színészbálvány annyira megkedvelte az ifjú Bárdyt, hogy (mivel nem volt lakása) befogadta pasaréti villájába.

A színházi előadások után rendszeresen fellépett a pesti Broadway intézményeiben, óriási sikerrel parodizálta Csortost, Latabárt, Jávort. A Művész Színház után a Vígszínház, majd a Vidám Színpad és a Madách Színház tagja volt, 1958-ban a Nemzeti Színházhoz igazolt. Az ország első társulatánál csak egy évadot tölthetett: 1959-ben a szocialista erkölcs elleni vétség vádjával örökre eltiltották a színi pályától. Három esztendeig erdészként élt, aztán 1962-ben Kecskeméten újra színpadra léphetett. 1964-ben térhetett vissza a fővárosba, a Vígszínházhoz.

Markáns, férfias, ironikus alkata főként intrikus szerepekre predesztinálta, de komikusként is népszerű volt. Emlékezetes szerepe volt Rómeó (Shakespeare: Rómeó és Júlia), Lucifer (Madách: Az ember tragédiája), Bicska Maxi (Brecht-Weill: Koldusopera), Ficsúr (Molnár Ferenc: Liliom), Oscar (Neil Simon: Furcsa pár). Számos filmben is játszott, csak néhány mutatóba: Valahol Európában, A csodacsatár, A tettes ismeretlen, Ripacsok, Retúr. Az egyik legnagyobb sikere Jumurdzsák volt az Egri csillagokban, sőt, néhány éve a Magyar vándorban saját alakításának paródiáját is elvállalta. Sokat szinkronizált, az ő hangján szólalt meg Máris szomszéd a Mézga családban. Egyetlen szerepre nem emlékezett szívesen, a rádiókabaré óriási népszerűségű Gugyerákjára. Amikor már annyira azonosították a figurával, hogy előadás közben a színpadra is felkiabáltak neki, szakított az általa kitalált alakkal.

Kora ellenére sokáig kitűnő egészségnek örvendett, amit a tenisznek köszönhetett, egykoron a Vasas igazolt versenyzője volt. Kondíciójához az is hozzájárult, hogy soha nem ivott, nem élt éjszakai életet, előadás után sietett haza, mert aludni viszont nagyon szeretett. Évtizedekig szivarozott, majd áttért a pipára. Utoljára az Egy csók és más semmi előadásán lépett fel 2008-ban.

Bárdy, aki fiatalabb korában veszedelmes nőcsábász hírében állt, kétszer nősült. Második feleségére hatvanévesen talált rá, hatvannégy évesen lett apa, Anna lányát az élet nagy ajándékának tartotta.

Bárdy György művészi munkáját 1958-ban Jászai Mari-díjjal ismerték el, 1983-ban érdemes művész, 2000-ben kiváló művész lett, 2003-ban megkapta a magyar filmszemle életműdíját. 1991-ben a Magyar Köztársaság Zászlórendjével, 1996-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tüntették ki. Amikor 2006-ban, 85 évesen megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét a csillaggal, arra a kérdésre, hogy mi az, amin változtatna életében, így válaszolt: minden úgy van jól, ahogy történt.

Két évvel ezelőtt, 90. születésnapján a Vígszínházban köszöntötték. Akkor azt üzente a közönségnek, tartsák meg továbbra is szeretetükben a Vígszínházat. Búcsúztatása a művész és családja kérésére szűk, családi körben történik - tudatta a színház hétfő esti közleménye.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Amikor Pavarottit kifütyülték a milánói Scalában

Mindenkinek lehet gyenge pillanata, még az isteni Lucianónak is, az olasz operaközönség azonban nem elnéző. 1992-ben, egy Don Carlos előadáson még őt is kifütyülték.
Vizuál

A Pilátus is versenybe szállhat a Golden Globe-ért

Dombrovszky Linda filmjét beválogatták a legjobb idegennyelvű filmnek járó Golden Globe-díjért versenybe szálló alkotások közé, a Foreign Language Film Series 2021 elnevezésű programba.
Vizuál

Raffaello nem szerette az orrát, ezért retusálta azt önarcképein

A reneszánsz olasz festő valószínűleg saját orrának "idealizált" változatát festette meg önarcképein, vélik olasz kutatók.
Színház

„Az én Kisvárdám” – Közkedvelt művészek mesélnek kisvárdai emlékeikről

Az összetartozás évében különösen fontos a magyarországi és a határon túli kulturális, színház szakmai találkozás. Ezzel a sorozattal a szervezők erre szeretnék felhívni a figyelmet.
Klasszikus

Madarász 70 – A Nemzeti Filharmonikusok hangversenye

Madarász Iván zeneszerző három műve kerül terítékre szeptember 4-én a Pesti Vigadó csodálatos termében.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház interjú

Látvány és katarzis - Interjú Fekete Annával

Fekete Anna tervezi a Hamis hang díszletét és jelmezeit. A francia kamaradarabot a Szentendrei Teátrum és az Orlai Produkciós Iroda augusztus 22-én mutatja be Szentendrén.
Színház interjú

Mit is akarok, mikor lennék boldog? – Beszélgetés Béres Mártával

Különleges munkamódszer egy emberközpontú szláv rendezővel, színészi csapatmunka és saját monológ a regényből. Béres Márta is készül Kisvárdára, néhány nappal ezelőtt már az előadással álmodott. Az Újvidéki Színház Anna Karenina című előadásának címszereplőjével Oláh Zsolt beszélgetett.
Színház ajánló

Egy hét múlva kezdődik a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja

2020. augusztus végén harminckettedszer rendezik meg a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválját, Magyarország egyik legrégebbi és legnagyobb hagyományokkal bíró színházi seregszemléjét.
Színház magazin

Filmstúdió a színház udvarán – Janovics Jenő és a Szamos-parti Hollywood

Janovics Jenő úgy vált a magyar filmgyártás úttörőjévé, az irodalmi értékű magyar film egyik megteremtőjévé, hogy sohasem kötelezte el magát a filmkészítés mellett. Az elismert kolozsvári színházigazgató a mozgóképben rejlő technikai és gazdasági lehetőségeket idejekorán felismerte, ám amikor az szükségessé vált, rövid filmgyártói karrierjéből származó anyagi hasznot színháza megmentésére fordította.
Színház hír

Folytatódik a vita az SZFE körül, ezek a legújabb fejlemények

Megszólalt a kinevezett kuratórium két tagja, az egyetem diákjai videóban válaszoltak.