"Együtt voltunk a végén, és szerintem neki ez volt a legfontosabb, hogy a családja körében legyen. Abban a szerető közegben halt meg, amiben egész életében élt, ami az irodalmon kívül a legfontosabb volt a számára" - mondta Juhász Anna, a költő lánya.
Felidézte, hogy állapota miatt édesapja már egy ideje nem nagyon beszélt, de a halála előtti napon megszólalt, csak annyit mondott: Tóth Árpád. "Annyira elképesztő dolog, hogy egy embernek akiben már alig van élet, akkor is az jár a fejében ami ő volt: a költészet. Különleges kegyelmi állapot, hogy ez megadatott neki" - fűzte hozzá.
Irodalmi pályafutása 1948-ban kezdődött, a Diárium című lap karácsonyi száma közölte első két versét. Első verseskötete, a Szárnyas csikó 1949-ben a Franklin Társulat kiadásában jelent meg, ezt Baumgarten-díjjal jutalmazták. A Sántha család című könyvéért 1950-ben József Attila-díjat, egy évvel később az Apám című elbeszélő költeményéért Kossuth-díjat kapott.
Költészetének nyelvi forradalmát A tékozló ország című, 1954-ben napvilágot látott eposza hozta meg, amelyet 85. születésnapjára meglepetésként a Kossuth Kiadó új kiadásban is megjelentetett. 1965-től sorra jelentek meg kötetei, majd 1978 és 1980 között összes verseinek gyűjteményét is kiadták. Legutóbbi kötete az idei Ünnepi Könyvhétre jelent meg 2007 óta írt versprózáiból A végtelen tükre címmel.
Verseit angolra, németre, finnre, svédre, olaszra, franciára, bolgárra és héberre is lefordították. Munkásságáért több rangos elismerést kapott: a József Attila-díjjal 1950-ben, a Kossuth-díjjal 1951-ben és 1973-ban tüntették ki, 1991-ben megkapta a Művészeti Alap Nagydíját, 1992-ben a Strugai Költői Esték Arany Koszorúját, 1993-ban Az Év Könyve Jutalmat. Kitüntették a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével és a Prima Primissima Díjjal is, tavaly pedig beválasztották a Nemzet Művészei cím birtokosai közé.
Ibolyaszemű versét a Kaláka zenésítette meg, A szarvassá változott fiú kiáltozása a titkok kapujából című epikus költeményét Vidnyánszky Attila kétféleképpen is feldolgozta; színpadra vitte és egy filmet is készített belőle; az előadást Törőcsik Mari és Trill Zsolt főszereplésével, Vidnyánszky beregszászi társulatával 2003 nyarán mutatták be a Gyulai Várszínházban. A művet a Bárka Színházban újabb változatban vitték színre, majd a Nemzeti Színház repertoárján szerepelt.
A filmet az Urániában mutatták be, a premieren Juhász Ferenc is ott volt. A bemutató után így fogalmazott; „amikor egy mű megszületik a költő fejében, még nem tudja annak utóéletét, sorsát, de nem is akar mást, mint elmondani, ami fáj. „Minden fáj: az is, ami megtörtént, és az is, amire az ember számítana, de nem történik meg.”
A történetben egy megtört anya várja haza fiát. A fiú azonban nagy úton jár, a titkok kapuján szeretne áthatolni, mert odaát sejti létezésének értelmét, igazságát. Anyja hiába csábítja a régi emlékekkel, a fiú nem térhet haza. Az önmagáról való tudást áhítja, ám ez csak úgy lehetséges, ha régi énjét elhagyja, és "szarvassá változik".
A szarvassá változott fiúnak a gyökerektől az univerzumig a városon keresztül vezet az útja, közben felidéződnek a falusi otthon képei. A fiú megérkezik a titkok kapujához, amely a halál kapuja. Csak ezen a kapun át térhet vissza anyjához.
hírlevél
